Caserta megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Caserta megye
(Provincia di Caserta)
Campania Caserta2 tango7174.jpg
A casertai királyi palota
Adatok
Ország  Olaszország
Régió Campania
Székhely Caserta
Terület 2639 km²
Autójelzés CE
Népesség
Teljes népesség 918 049 fő (20110631)[1] +/-
Népsűrűség 347,88 fő/km²
Elhelyezkedése
Caserta posizione.png
Caserta megye weboldala

Caserta megye Olaszország Campania régiójának egyik megyéje. Székhelye Caserta.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a terület a történelmi Terra di Lavoro (jelentése megmunkált föld) vidékéhez tartozott, amely magába foglalta Caserta illetve Frosinone és Latina (utóbbi kettó Lazio régió része) megyék mezőgazdasági szempontból rendkívül termékeny vidékeit. A Terra di Lavoro a Nápolyi Királyság, majd Két Szicília Királyságának egyik közigazgatási része volt, amelyet az olasz köztársaság megalapításával egyidőben szüntettek meg véglegesen, miután a korábbi években számos területet már elcsatoltak más megyékhez.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Caserta megye

A megye északi részét a az Appenninekhez tartozó Matese-hegység foglalja el, amelynek legmagasabb pontja a Monte Miletto (2020 m). A hegyvonulat gerincén húzódik Campania és Molise határa. A hegyvidék karsztjellegű, gazdag termálvizű forrásokban, barlangokban és hegyvidéki tavakban.

A megye központi, dombos vidékét a Volturno folyó völgye választja el az Appenninek vonulatától. Három hegység emelkedik ki ezen a vidéken: a Roccamonfina vulkáni kúpja, a Tifatini-hegység és a Monte Maggiore. Az előbbi a campaniai vulkáni ív részét képezi többek között a Campi Flegrei vulkánjaival és a Vezúvval.

A megye déli részét a Campaniai-síkság alkotja, melynek két része különíthető el: az Aversai-síkság Nápoly és Caserta között, amely elsősorban vulkáni kőzetekre épül és a Regi Lagni csatorna szeli át; a Volturno-síkság alluviális jellegű, amely az azonos nevű folyó után kapta nevét és annak folyása alsó részén található.

A megyét nyugatról a Gaetai-öböl határolja. Ennek része a Domiziana-part (Costiera Domiziana) sekély, homokos tengerpart a Volturno folyó torkolatának környékén. Nevét az itt elhaladó ókori Via Domiziana után kapta.

Északról kelet felé haladva a következő régiók és megyék határolják: Lazio régió: Latina, Frosinone; Molise régió: Isernia, Campobasso; Campania régió: Benevento, Nápoly.

Főbb látnivalói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Üdülőhelyek:
    • Ailano gyógyvízű forrásai
    • Castel Volturno tengerparti üdülőtelepei: Vilaggio Coppola Pinetamare és Baia Verde
    • Cellole tengerparti üdülőhelyei: Baia Domizia és Baia Felice

Községei (comuni)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ailano Casapulla Giano Vetusto Pontelatone San Prisco
Alife Caserta Gioia Sannitica Portico di Caserta San Tammaro
Alvignano Castel Campagnano Grazzanise Prata Sannita Sant’Angelo d’Alife
Arienzo Castel Morrone Gricignano di Aversa Pratella Sant’Arpino
Aversa Castel Volturno Letino Presenzano Santa Maria Capua Vetere
Baia e Latina Castel di Sasso Liberi Raviscanina Santa Maria a Vico
Bellona Castello del Matese Lusciano Recale Santa Maria la Fossa
Caianello Cellole Macerata Campania Riardo Sessa Aurunca
Caiazzo Cervino Maddaloni Rocca d’Evandro Sparanise
Calvi Risorta Cesa Marcianise Roccamonfina Succivo
Camigliano Ciorlano Marzano Appio Roccaromana Teano
Cancello e Arnone Conca della Campania Mignano Monte Lungo Rocchetta e Croce Teverola
Capodrise Curti Mondragone Ruviano Tora e Piccilli
Capriati a Volturno Dragoni Orta di Atella San Cipriano d’Aversa Trentola-Ducenta
Capua Falciano del Massico Parete San Felice a Cancello Vairano Patenora
Carinaro Fontegreca Pastorano San Gregorio Matese Valle Agricola
Carinola Formicola Piana di Monte Verna San Marcellino Valle di Maddaloni
Casagiove Francolise Piedimonte Matese San Marco Evangelista Villa Literno
Casal di Principe Frignano Pietramelara San Nicola la Strada Villa di Briano
Casaluce Gallo Matese Pietravairano San Pietro Infine Vitulazio
Casapesenna Galluccio Pignataro Maggiore San Potito Sannitico

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ISTAT

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Blanchard, Paul. Southern Italy. London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]