DRG 877 sorozat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
DRG 877 sorozat
Briefmarke Fliegender Hamburger.jpg
DRG 877 a/b
„Repülő Hamburgi”
Általános adatok
Gyártó WUMAG
Gyártásban 1932
Selejtezés 1957
Darabszám 1
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés 2'Bo'2'
Nyomtávolság 1435 mm
Hajtókerék-átmérő 1000 mm
Futókerék-átmérő 900 mm
Teljesítmény
Névleges 2×604 kW
Engedélyezett legnagyobb sebesség 160 km/h
Ütközők közötti hossz 41 920 mm
Magasság 4080 mm
Szélesség 2830 mm
Forgócsaptávolság 16 900 mm
Tengelytáv forgóvázon belül 3500 mm
Teljes tengelytávolság 37 250 mm
Üres tömeg 77,4 t
Erőátvitel villamos
Erőátvitel villamos
Motorkocsi/Motormozdony-vontatás
Motor
Típusa Maybach
Szerkezete 12 hengeres Dízelmotor G05
Kocsi / Motorkocsi
Ülőhelyek száma 102
Hasznos tömeg 85,0 t
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz DRG 877 sorozat témájú médiaállományokat.

A DRG 877, becenevén a Repülő Hamburgi (angolul Flying Hamburger, németül Fliegender Hamburger), egy német dízel motorvonat volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A DRG 877 volt Németország és a világ akkori leggyorsabb dízel-villamos motorvonata. Berlin és Hamburg között közlekedett. Akkoriban ez volt a leggyorsabb vasúti kapcsolat a világon. A rendszeres forgalom 1933-ban indult meg.

Műszaki jellemzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Repülő Hamburgi egy két részes dízel motorvonat volt, mindkét részében volt vezetőállás és utastér. A Deutsche Reichsbahn rendelte a WUMAG gyártól. Újdonság volt az áramvonalas törzs, melyet egy szélcsatornában terveztek, a könnyű szerkezet és a dízel-elektromos meghajtás.

Mindkét kocsinak volt egy 12 hengeres Maybach dízel motorja egy egyenáram-generátorral, amit közvetlenül összekapcsoltak ehhez. Az elektromos motor egy Tatzlager vontatómotor volt. A kettő motornak egyenként 604 kW volt a teljesítménye.

A vonatnak volt egy légféke, amit a Knorr fejlesztett ki, és egy elektromágneses vasúti fékje. Maximális sebessége 160 kilométer/h volt, az ehhez szükséges fékút pedig 800 méter.

A vonatnak 98 ülése volt mindkét kocsiban. A Repülő Hamburgi volt a prototípusa a DRG SVT 137 motorvonatoknak, amiket Hamburgnak, Lipcsének, Kölnnek és Berlinnek neveztek.

A motorvonatnak különleges krémszínű és ibolyaszínű festése volt.

Ennek a tervnek a sikere arra késztette Henschelt, hogy kifejlessze az áramvonalas és gőzzel hajtott Henschelt-Wegmann vonatot 1935-ben, ami hasonló tulajdonságokkal rendelkezett. A Henschel motorvonat Berlin és Drezda között közlekedett.

1933. május 15-étől a DRG 877 motorvonat rendszeresen közlekedett Berlin (Lehrter Bahnhof) és Hamburg között. A 286 kilométeres távolság megtételéhez 138 percre volt szüksége, ez 124 kilométer/h átlagsebességet jelentett.

A második világháború alatt a dízelmotorvonatok nem közlekedtek. 1945 után elkobozta őket a francia megszálló hadsereg és 1949-ig használták Franciaországban. Miután újra Németországba kerültek a Deutsche Bahn egészen 1957-ig használta őket, de pirosra festett külsővel és új pályaszámmal (VT 04 000).

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]