Buhara

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A buharai Miri Arab medresze.

Buhara (üzbégül: Buxoro, tádzsikul: Бухоро, perzsául: بُخارا,, oroszul: Бухара, magyar szövegekben Bukhara, Bokhara is) Üzbegisztán Buhara tartományának (üzbégül viloyat) fővárosa az ország déli részén.

Népessége 1999-es adatok szerint 237 900 és ezzel a közép-ázsiai ország ötödik legnagyobb városa. Ősi civilizációs központ, amelynek környékét már legalább öt évezrede lakják. A Selyemút egyik legfontosabb állomása volt.

A perzsa befolyás időszaka után sokáig a török civilizáció fontos központja volt. Utolsó emírje, Szejid Mir Mohamed Alim 1920-ig uralkodott. Buhara mecsetekben és medreszékben bővelkedő központja a Világörökség része.

Neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Évezredekkel ezelőtt az árja bevándorlók népesítették be Buharát. A térséget az iráni szogdok lakták, akik közt néhány évszázaddal érkezősük után a perzsa nyelv használata vált uralkodóvá. Az Encyclopædia Iranica (Iráni Enciklopédia) szerint Buhara neve a szogd βuxārak szóból eredhet, amelynek jelentése „szerencsés föld” és amely Buqarak alakban származott át az ótörök nyelvbe.[1] Egy másik lehetséges etimológia (amelyet az Encyclopædia Iranica kevésbé valószínűnek tart), hogy a „kolostor” jelentésű szanszkrit Vihara szó török (ujgur átvételéből származik és a buddhizmus iszlám előtti befolyásáról tanuskodik, amely különösen a Kusán Birodalom idején volt erős a régióban.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legendákban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Po-i-Kalân mecset

A Sáhnáme című középkori perzsa eposz szerint a várost Szijávus herceg, Kej Káúsz sah fia alapította. A legenda szerint a vezírek azzál vádolták meg Szijávust, hogy elcsábította a saját anyját. Hogy bebizonyítsa ártatlanságát, tűzpróbát kellett kiállnia. Miután sértetlenül emelkedett ki a lángok közül, az Oxus folyón (a mai Amu-darja átkelt Turánba. Szamarkand királya, Afraszijáb hozzáadta a lányát, Farangiszt és ajándékul a buharai oázis királyává nevezte ki, ahol Szijávus várat, köré pedig várost épített. Néhány évvel később ismét megvádolták, ezúttal apósa feleségének elcsábításával. Afraszijáb ezért megölette és a legenda szerint a szalmaárusok kapuja alá temettette a fejét. Kej Káúsz bosszúból megtámadta Turánt és megölte Afraszijábot, és fiát és annak feleségét Perzsiába vitette.

A kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város alapítását Kr. e. 500-ra teszik, a helyszín pedig a ma Ark néven ismert vár területe lehetett. A buharai oázist azonban jóval korábban is lakták és Kr. e. 3000 után a környező helyeken – mint Varaksa, Vardan, Pajkend és Ramitan – virágzott a Szapalli kultúra néven ismert fejlett bronzkori kultúra.

Kr. e. 1500 körül több tényező – a szárazabbá váló éghajlat, a vastechnológia elterjedése és az árja nomádok érkezése – miatt a lakosság az oázisból a környező vidékre kezdett áttelepülni. A szapallik és az árják a Zeravsan-legyező tó- és mocsárvidékének falvaiban éltek. (A Zeravsan folyó már nem ömlött az Oxusba (a mai Amu-darja.) Kr. e. 1000 környékére a két csoport összeolvadt és új kultúrát hozott létre. Kr. e. 800 körül ez az új kultúra, a szogd virágzóban volt a Zeravsan-völgy városállamaiban. Erre az időre a tó kiszáradt és három megerődített település épült. Kr. e. 500-ra e települések összenőttek és fallal vették körül őket. Ez tekinthető Buhara születésének.

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy-Khoraszán fontos városai közül:

Más városok:

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Buhara témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bukhara című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Koordináták: é. sz. 39° 46′, k. h. 64° 26′