Vlagyimir

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vlagyimir
(Владимир)
Vlagyimir látképe
Vlagyimir látképe
Vlagyimir címere
Vlagyimir
címere		 Vlagyimir zászlaja
Vlagyimir
zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyVlagyimiri terület
Rangterület székhelye
Alapítás éve990 vagy 1108
PolgármesterSzergej Szaharov[1]
Irányítószám600000
Körzethívószám+7 4922
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség352 347 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség1122 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület308 km²
IdőzónaUTC+03:00
Elhelyezkedése
Vlagyimir (Oroszország)
Vlagyimir
Vlagyimir
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 09′, k. h. 40° 25′Koordináták: é. sz. 56° 09′, k. h. 40° 25′
Vlagyimir (Vlagyimiri terület)
Vlagyimir
Vlagyimir
Pozíció a Vlagyimiri terület térképén
Vlagyimir
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir
 témájú médiaállományokat.

Vlagyimir (Владимир) város Oroszországban. A Vlagyimiri terület székhelye. A középkorban a Vlagyimir–szuzdali Nagyfejedelemség fővárosa volt, ebből az időszakból származnak a Világörökség részét képező „fehér műemlékei”.

Földrajz[szerkesztés]

Moszkvától 182 km-re keletre, a Kljazma folyó bal partján fekszik.[3][4]

Éghajlat[szerkesztés]

Vlagyimir éghajlata mérsékelt kontinentális. A havi középhőmérséklet júliusban 18 °C, januárban −11 °C; a fagymentes időszak hossza jellemzően 120–130 nap. Az éves átlagos csapadékmennyiség 560 mm, amelynek kétharmada eső formájában érkezik. Késő novembertől kora áprilisig általában hó borítja a várost. A jellemző szélirány a délnyugati.[4]

Történelem[szerkesztés]

Alapítás[szerkesztés]

A város alapítási dátumának hagyományosan 1108-at tekintik; nevét alapítója, II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem után kapta. Vlagyimir erődöt alapított a Kljazma partján, nem messze a Nyerl torkolatától, védelmet biztosítandó a Szuzdalba vezető vízi út számára.[5][6] Egyes újabb feltételezések szerint azonban I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem alapította 990-ben, az ezt alátámasztó források elégségessége azonban vitatott.[5]

A 12. században épült Arany-kapu

Aranykor[szerkesztés]

1157-ben Andrej Bogoljubszkij fejedelem Szuzdalból Vlagyimirbe helyezte át székhelyét;[5][6] ettől kezdve 1439-ig itt volt a Vlagyimir–szuzdali Fejedelemség (a 12. század utolsó harmadától nagyfejedelemség[7]) központja. Metropóliát is létre akart hozni a városban, ezt a törekvését azonban a pátriárka nem támogatta.[8] 1169-ben a Rusz fővárosává emelkedett Kijev helyett:[5] innentől a nagyfejedelmek közül a primus inter paresnek már a vlagyimir–szuzdalit tekintették.[9] Ebben az időszakban épült az Arany-kapu és az Istenanya elszenderedése székesegyház. 1212-ben, IV. Vszevolod kijevi nagyfejedelem halála után azonban a Rusz önálló fejedelemségekre esett szét.[5] 1214-ben jött létre Rosztovról leválva a Vlagyimiri püspökség.[10]

Batu kán beveszi Vlagyimirt (16. századi miniatúra)

Hanyatlás[szerkesztés]

1238-ban a tatárok felégették a várost, amely az ellenőrzésük alá is került. Ez korlátozta a vlagyimiri nagyhercegek hatalmát, és a fejedelemségek újraegyesítését sem tette lehetővé, ugyanakkor a város jelentőségét jelzi, hogy 1299-ben Kijevből ide helyezték át az orosz ortodox egyház székhelyét, és 1432-ig a Rusz összes nagyhercegét itt koronázták.[5]

A 14. század közepétől, különösen I. Iván moszkvai nagyfejedelem uralkodása alatt a Moszkvai Nagyfejedelemség fokozatosan megerősödött, és idővel átvette a főváros szerepét. Vlagyimir azonban – az orosz állam kialakulásában játszott szerepe miatt – továbbra is fontos politikai és kulturális központ maradt.[5]

Az Istenanya elszenderedése székesegyház
Egy keletnémet gépállomás Vlagyimirben gyártott traktora 1949-ben

Modernizáció[szerkesztés]

A 16–18. században a város túlnőtte a régi erőd falai által határolt területet. A 18. században számos fából épült templomot kőépületek váltottak fel. 1778-ban létrejött a Vlagyimiri kormányzóság, Vlagyimir központtal. 1838-ban épült meg a Moszkva és Nyizsnyij Novgorod közötti út, 1861-ben pedig a vasút is elérte a várost. A 19–20. század fordulóján számos jelentős épületet emeltek.[5]

Az 1930-as években indult meg az iparosítás: vegy- és gépipari üzemek létesültek. A II. világháború után jelentek meg a városban az autóbuszok és trolibuszok.[5]

A város „fehér műemlékeit” 1992-ben vette fel az UNESCO a Világörökség listájára.[5]

Vlagyimir vasútállomása

Infrastruktúra[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

A Transzszibériai vasútvonal Nyizsnyij Novgorod-i ága mentén fekszik, de elérhető a Moszkva és Nyizsnyij Novgorod között vezető M7-es „Volga” autópályán is.[4]

A helyi közösségi közlekedést trolibuszok, autóbuszok és az előbbiekhez hasonlóan kötött útvonalon közlekedő mikrobuszok biztosítják, amit a taxik egészítenek ki. A városban 14 trolibusz- és több mint 20 autóbuszvonal működik, amelyek több helyütt átfedik egymást, különösen a belvárosban. Az autók száma folyamatosan növekszik; tervbe van véve a forgalom elterelése a történelmi városközpontból.[5][11]

Kultúra[szerkesztés]

A városnak két nagy egyeteme van. A kultúrát színházak, bábszínházak és egy nagy hangversenyterem szolgálja.[5]

Turizmus[szerkesztés]

A város csaknem minden látnivalója a belvárosban, a kelet-nyugati irányú Bolsaja Moszkovszkaja út mentén található.[4]

Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei néven a Világörökség része az Arany-kapu, a középkori orosz védelmi építmények egyetlen fennmaradt példája; a 12. században épült és Andrej Rubljov freskóival díszített Istenanya elszenderedése székesegyház, valamint a Dmitrij-székesegyház. A közeli Bogoljubovo mellett, a Nyerl partján áll a Mária oltalma templom.[3]

Személyek[szerkesztés]

Itt születtek:

Testvérvárosok[szerkesztés]

Vlagyimir testvérvárosai a következők:[12]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Mayor of the city (angol nyelven). Vlagyimir, 2012. [2012. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 23.)
  2. ↑ https://www.citypopulation.de/en/russia/cities/central/, 2022. szeptember 27.
  3. ↑ a b Vladimir welcomes you! (angol nyelven). Vlagyimir, 2012. [2012. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 23.)
  4. ↑ a b c d City (angol nyelven). Vlagyimir, 2012. [2012. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 23.)
  5. ↑ a b c d e f g h i j k l Historical background (angol nyelven). Vlagyimir, 2012. [2012. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 23.)
  6. ↑ a b Makai János. A szuzdali fejedelmek és a volgai bolgárok, Eszmék, forradalmak, háborúk. Vadász Sándor 80 éves (pdf) (magyar nyelven), Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, 388. o. (2010). Hozzáférés ideje: 2012. április 23. 
  7. ↑ Font, Varga (2006), i. m. 21. o.
  8. ↑ Font, Varga (2006), i. m. 43. o.
  9. ↑ Font, Varga (2006), i. m. 28. o.
  10. ↑ Font, Varga (2006), i. m. 44. o.
  11. ↑ Local transportation (angol nyelven). Vlagyimir, 2012. [2012. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 24.)
  12. ↑ Sister cities (angol nyelven). Vlagyimir, 2012. [2012. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 24.)

Források[szerkesztés]

  • Font, Varga (2006): Font Márta, Varga Beáta. Ukrajna története (PDF) (magyar nyelven), Szeged: Bölcsész Konzorcium, 21, 28, 43. o. (2006). ISBN 963 9704 10 5. Hozzáférés ideje: 2012. április 24. 

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Vladimir című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vlagyimir&oldid=26507813”