Dmitrij-székesegyház (Vlagyimir)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A vlagyimiri Dmitrij-székesegyház.
Világörökség
Saint Dmitry Cathedral in Vladimir.jpg
Dmitrij-székesegyház, Vlagyimir
Adatok
Ország Oroszország
Felvétel éve 1992
Elhelyezkedése
Dmitrij-székesegyház (Vlagyimir)  (Vlagyimiri terület)
Dmitrij-székesegyház (Vlagyimir)
Dmitrij-székesegyház (Vlagyimir)
Pozíció a Vlagyimiri terület térképén
é. sz. 56° 07′ 45″, k. h. 40° 24′ 39″Koordináták: é. sz. 56° 07′ 45″, k. h. 40° 24′ 39″
Thesszaloniki Szent Demeter vértanú, az ortodox egyház egyik legtiszteltebb szentje

A vlagyimiri Dmitrij-székesegyház (Дмитриевский собор; előfordul a Дмитровский változat is) az oroszországi Vlagyimir város egyik leghíresebb műemléke, a 12. század végi orosz egyházi építészet egyik kiemelkedő alkotása.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dmitrij-székesegyház III. Vszevolod vlagyimiri fejedelem uralkodása idején (1194-1197) és megbízásából épült, thesszaloniki Szent Demeternek szentelték.

Az 1185. évi tűzvész után, mely szinte az egész (fából épült) várost elpusztította, a fejedelem egy kiemelkedő ponton építtette fel palotáját. A Dmitrij-székesegyház eredetileg a fejedelmi udvar része volt, udvari templomként is szolgált. Galérián és két sarki tornyon keresztül kapcsolódott a palotához. A palota régen elpusztult, a két lépcsőtornyot a 19. századi felúlítás során elbontották, a templom azóta elszigetelten áll.

A központi elrendezésű, egy kupolás, négy pilléres, három hajós épület a vlagyimir-szuzdali építészet egyik legszebb alkotása. Jóval kisebb és körülbelül fele akkora területű, mint az Istenanya elszenderedése-székesegyház; nem annyira méltóságteljes, de könnyedebb, elegánsabb.

A fehér faragott kővekből emelt székesegyház elsősorban a külső falait borító domborműveiről híres. Az épület három oldalán párkányzat fut körbe, és a három oldalon több száz kis lapos dombormű díszíti, valósággal elborítja a falak sík felületeit, sőt még a kupoladobot és az oszlopvégződéseket is. A népi ihletésű, növényeket, sárkányokat, madár- és állatfigurákat, bibliai személyeket ábrázoló plasztikák között feltűnik az építtető fejedelem, III. Vszevolod alakja is. Ezek a kőfaragások egy átmeneti kor hangulatát idézik, amikor a végleg gyökeret vert kereszténység mellett még hatottak a pogány kor emlékei is. A domborműveknek csak egy töredéke eredeti, a többi faragvány részben vagy teljes egészében restaurátorok alkotása.

A Világörökség része[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A székesegyház 1992 óta az UNESCO Világörökség része, a Vlagyimir és Szuzdal Fehér Műemlékei elnevezésű helyszín részeként került fel a világörökségi listára. Napjainkban a Vlagyimir–Szuzdal Múzeum kezelésében áll, kizárólag múzeumként működik.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dmitrijevszkij-székesegyház (oroszul nyelven). Vlagyimir–Szuzdal Múzeum portálja. (Hozzáférés: 2012. április 25.)
  • Gerő László. Régi orosz építészet. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 60. o. ISBN 963 10 1850 4 (1977) 
  • Szalai Attila. Hagymakupolák. Középkori orosz templomok. Budapest: Dunakönyv Könyvkiadó, 63–64. o (1995)