Szuzdal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szuzdal (Суздаль)
Kreml suzdal.JPG
A szuzdali kreml
Szuzdal címere
Szuzdal címere
Szuzdal zászlaja
Szuzdal zászlaja
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Föderációs alany Vlagyimiri terület
Járás Szuzdali járás
Alapítás éve 999
Városi jogokat kapott 1778
Polgármester Olga Guszeva
Irányítószám 601293
Körzethívószám +7 49231
Autórendszám kódja 33
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Népsűrűség 683 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 115 m
Terület 15 km²
Időzóna UTC+4
Elhelyezkedése
Szuzdal (Oroszország)
Szuzdal
Szuzdal
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 25′ 16″, k. h. 40° 26′ 56″Koordináták: é. sz. 56° 25′ 16″, k. h. 40° 26′ 56″
Szuzdal (Vlagyimiri terület)
Szuzdal
Szuzdal
Pozíció a Vlagyimiri terület térképén
Szuzdal weboldala

Szuzdal (oroszul Су́здаль) oroszországi város, a Szuzdali járás központja. A Kamenka folyó partján, Vlagyimirtól 26 km-re északra fekszik. Nagy történelmi múltú, műemlékekben gazdag város, az Oroszországi Arany Gyűrű része. 2013-ban 10 240 lakosa volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szűzanya születése-székesegyház a kremlben

A krónikák először 999-ben említik Szuzdalt, az orosz őskrónika szerint pedig 1024-ben pogánylázadás tört ki a városban. A 12. században, Jurij Dolgorukij nagyfejedelem idején a Rosztov-szuzdali fejedelemség központjává vált. 1157-ben a fővárost áthelyezték Vlagyimirbe és a fejedelemséget átnevezték Vlagyimir-szuzdalinak. A 13. században önállóvá vált, a 14. sz. elején pedig a Szuzdal-Nyizsegorodi fejedelemség központja. 1392-ben Szuzdalt bekebelezte a Moszkvai Nagyfejedelemség.

A 16. század során több új kolostort építettek és megnagyobbították a régebbieket; a városhoz ekkor 11 kolostor tartozott.

1565-ban az opricsnyina-rendszer bevezetésekor Rettegett Iván Szuzdalt a kegyeiből kiesett zemscsina-területhez sorolta. A zavaros idők alatt a szuzdaliak szakítottak Sujszkijjal és beengedték a városba a lengyeleket, akik azt megerősítették és visszaverték a moszkvaiak ismételt ostromait. Eközben a város nagy károkat szenvedett.

1634-ben a krími tatárok fosztották ki Szuzdalt.

1644-ben egy tűzvészben a kreml egy része elpusztult.

1654—ben pestis tört ki, amely Szuzdal lakosainak felét elpusztította, összesen 2467 polgár maradt életben. Ezután Szuzdal növekedésnek indult, gazdasága fellendült, 1681-ben a városban 515 háztartást és 6145 lakost írtak össze.

A 18. századi közigazgatási reformok során először a Moszkvai, majd a Vlagyimiri kormányzósághoz sorolták. A 19. században csendes vidéki kisváros maradt, amelyet elkerült az ipari fejlődés és sokáig vasúti kapcsolata sem volt.

1967-ben indult Szuzdal fejlesztésének programja, amely során a település múzeumvárossá vált. Elköltöztették a büntetésvégrehajtási intézményeket, a külvárosban turistakomplexumot építettek és megindult az épületek restaurációja. 1978-ban az UNESCO Szuzdal és Vlagyimir műemlékeit felvette a Világörökség-listára.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szuzdal éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec.
Átlagos max. hőmérséklet (°C) −8,0 −7,0 −1,0 8,0 17,0 22,0 24,0 22,0 15,0 7,0 0,0 −6,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −15,0 −16,0 −10,0 −2,0 5,0 9,0 12,0 10,0 6,0 0,0 −6,0 −12,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 32 26 28 30 44 61 80 64 55 49 39 39
Forrás: Svali.ru

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szuzdal gazdasága elsősorban a turizmusra: szállásadásra, étkeztetésre épül. A 2000-es években a korábban külön működő emléktárgykészítő (nyírfakéregből, kerámiából) üzemeket egyesítették. A városban mézsört (medovuha) is készítenek.

A szovjet időkben épített turistakomplexumban minden évben megrendezik az orosz animációs filmek fesztiválját.

Műemlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bővebben: Kreml (Szuzdal)

A Szent Lázár-templom

A kremlen kívül Szuzdalban számos középkori és kora újkori kolostor és templom található. A tízezres kisvárosban összesen 57 templom számolható össze. A műemlékekben öt múzeum várja a látogatókat.

A kreml fából épült erődítményei 1719-ben leégtek. Ma elsősorban a Világörökséghez tartozó Rozsgyesztvenszkij-(Szűzanya születése) székesegyházról ismert, de itt található a püspöki palota és a Nyikolszkaja-templom is.

A kolostorok közül érdemes megtekinteni a Szpaszo-Jevfimijev kolostort, a Pokrovszkij női kolostort vagy Vasziljevszkij-kolostort. A klasszikus pravoszláv stílusban épült többtucatnyi templom nagy része a 17. és 18. században épült. A várost környező falvakban és értékes építészeti műemlékek, fatemplomok találhatók.

Az egyházi épületeken kívül az 1806-ban épült oszlopsoros piactér érdemel említést.



A Pokrovszkij-kolostor

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Суздаль и его достопамятности // Труды Владимирской учёной архивной комиссии. Кн. 14. — М., 1912.
  • Варганов А. Д. Суздаль. М., 1944. (Серия: Сокровища русского зодчества).
  • Воронин Н. Н. Владимир, Боголюбово, Суздаль, Юрьев-Польской. — М., Искусство, 1958, 1965, 1967, 1974, 1983. (Серия: Архитектурно-художественные памятники городов СССР).
  • Вагнер Г. К. Суздаль. — М., Искусство, 1969.
  • Ямщиков С.В. Сокровища Суздаля. Сб.статей / Составитель С. Ямщиков. — М., Изобразительное искусство, 1969. — 196 с., илл.
  • Полторацкий В. В. Дорога в Суздаль. Книга о любимой земле. — М., Сов. Россия, 1971. 208 с.
  • Вагнер Г. К. Белокаменная резьба древнего Суздаля. М., Искусство, 1975. (Серия: Памятники древнего искусства).
  • Белов Ю. В. Суздаль: Путеводитель. — Ярославль: Верхне-Волжское книжное издательство, 1986. — 160 с. — 100 000 экз.

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Суздаль című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.