Lárnaka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lárnaka
Név görögül Λάρνακα
Név törökül Larnaka
Larnaka plaza.JPG
Lárnaka címere
Lárnaka címere
Közigazgatás
Ország  Ciprus
Kerület Larnaca
Rang város, kerületközpont
Polgármester Andreas Moyseos
Körzethívószám 24
Népesség
Teljes népesség 46 666 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Lárnaka (Ciprus)
Lárnaka
Lárnaka
Pozíció Ciprus térképén
é. sz. 34° 55′, k. h. 33° 38′Koordináták: é. sz. 34° 55′, k. h. 33° 38′
Lárnaka weboldala

Lárnaka (görögül Λάρνακα, régiesen: Lárnax [Λάρναξ]) a Ciprusi Köztársaság egyik városa és a Lárnaka közigazgatási kerület központja, mely a sziget délkeleti partján található. Az ókorban Kitionnak (latinul Citium) hívták. A bibliai nevét (Kittim) az egész szigetre is használták. Az ország legnagyobb és egyetlen, nemzetközi forgalmat is lebonyolító repülőtere, a Larnaca nemzetközi repülőtér itt található.

A népessége 72 000 fő (2001), az ország második kereskedelmi kikötője és fontos turisztikai célpont. A várostól északra található a sziget olajfinomítója, míg délre a nemzetközi repülőtér. Lárnaka közismert a festői tengerpartjáról. Az események többsége a város sétányának környékére koncentrálódik a nagyobb fesztiválok alkalmával. A legfontosabb ezek közül a Kataklysmos, melyet kora nyáron ünnepelnek különböző kulturális eseményekkel.

Egy híres athéni hadvezér, Kimón, egy tengeri csatában halt meg, miközben a várost védte a Xerxész vezette perzsa had ellen. A halálos ágyán arra utasította tisztjeit, hogy titkolják el a halálát az emberei és a perzsák elől. Az idézet: A halálában is győztes volt - Kimonra utal. Az athéni Kimon szobra büszkén áll a modern Lárnaka tengerparti sétányán.

Ciprus más városaihoz hasonlóan Lárnaka is szenvedett a földrengésektől. A középkorban, amikor kikötője eliszaposodott, a népesség Lárnakába költözött. A kikötő és a fellegvár mára eltűnt.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lárnaka Ciprus legöregebb lakott városa. Egy legenda szerint az első települést Noé dédunokája, Kittim alapította. Ciprus más ókori városaihoz képest, amelyeket elhagytak a lakosaik, Lárnaka a 6000 évvel ezelőtti alapításától kezdve ugyanott létezik.

Ókor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szent Lázár templom

Ciprus föníciai gyarmat volt, majd a görög birodalom részévé vált. Az ókori városrész a mai Lárnaka északi részén található. A legkorábbi leletek a mükénei korból származnak (i. e. 1400-1100) és egy égei gyarmatot jeleznek.

A város első püspöke az a Szent Lázár volt, akit Jézus az Újszövetség szerint feltámasztott. Lázár Kr. u. 45-63 között töltötte be a püspöki tisztet, és halála után itt temették el. Sírja fölött áll ma a Szent Lázár ortodox templom (Agios Lazaros). Altemplomában ma is megtekinthető a feltámasztott püspök sírja.

Bizánci kor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lárnaka Ciprus egyik legnagyobb tengerparti üdülőhelye. 25 kilométernyi tengerpartja van. A Phinikoudes és a McKenzie part is kék zászlót kapott a tisztaságára.

Hat múzeuma a város központjában található. A nyári- és tengeri sportok űzésére is van lehetőség. A boltok nagy készlettel rendelkeznek és az orvosi ellátás jó színvonalú. A 'K-Cineplex' nevű mozi 2001-ben nyitott, a város szélén található.

Sok étterem, tavernakávézó és bár van a városban, a hagyományos ír kocsmáktól kezdve a nemzetközi étteremláncokig. Ciprus ételspecialitása a 'meze', természetesen a városban is megtalálható. A kulturális élet gazdag, sok eseményt az önkormányzat szervez szinte naponta.

9500 hotelágy van a városban, ez a teljes sziget kapacitásának 10%-a. A lárnakai öböl mentén sok luxusszálloda épült és vannak apartmanok is, az olcsótól a drágáig különböző árakon. Az árak általában olcsóbbak, mint a sziget más részein. Lárnaka ideális kiindulóhely Ciprus felfedezéséhez. A nemzetközi repülőtér pár kilométerre fekszik a városközponttól, de szinte nem is hallani a le- és felszálló gépeket.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lárnaka sok említésre méltó kulturális és természeti értékkel rendelkezik.

Szent Lázár templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A templomot a 9. században építtette VI. Leó császár. Szent Lázár testét 890-ben találták meg ezen a helyen, de Konstantinápolyba vitték, ahonnan később Marseillesbe került, így ma a templom altemplomában az üres szarkofág található.

Tengerparti erőd[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az erődöt az oszmán fennhatóság alatt kezdték építeni 1625-ben. Az angol gyarmati időszakban a XX. századig használták börtönként és vesztőhelyként. Jelenleg múzeumként működik, ahol megtekinthetők a régi hadieszközök, és a kivégzésekre használt terem, illetve bejárhatók a tengerre kilátást adó falak is.

XVIII. századi vízvezeték (Kamares)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vízvezetéket - amely a Limassol felé vezető út mentén található - 1745-ben kezdték építeni a törökök, hogy javítsák a város vízellátását, és egészen 1939-ig használatban volt. Jellegzetessége, hogy boltívei nem szabályosak, nem azonos méretűek.

Hala Sultan Tekke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezen a helyen van eltemetve Mohamed próféta nevelőanyja, Umm Haram. Az arabok ciprus elleni hadjárata során férjét követve 647-ben járt a szigeten, és a mai lárnakai mecset közelében halálos balesetet szenvedett. Sírja fölé 1760-ban emeltek kupolát. A mecset és minaret közelében forrás, mellette pedig a lárnakai sóstó található. A komplexum a muzulmánok legfontosabb zarándokhelyei közé tartozik.

Sóstó, a flamingók költőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hala Sultan Tekke mellett található sóstó, amelyen tavasszal több ezer flamingót figyelhetünk meg. Cipruson több sóstó található, amelyek általában a madarak számára kedvelt költőhelyet, táplálékforrást jelentenek.

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Robert Bulmer: Ciprus. Budapest, 1997. Cartographia
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Larnaca című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.