Vlagyimiri terület
| Vlagyimiri terület (Владимирская область) | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Szövetségi körzet | Központi körzet | ||
| Székhely | Vlagyimir | ||
| Járás | 16 | ||
| Városi körzet | 5 | ||
| Alapítás | 1944. augusztus 14. | ||
| Kormányzó | Nyikolaj Vlagyimirovics Vinogradov | ||
| Rendszám | 33 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 487 200 fő (2005) +/- | ||
| Népsűrűség | 51,3 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| Összterület | 29 400 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
A Vlagyimiri terület (oroszul: Владимирская область) az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok egyike (szubjekt), önálló közigazgatási egység, a Központi Körzethez tartozik. A Kelet-európai-síkság középső, a Volga és az Oka folyók közötti vidékén fekszik.
A Moszkvai, a Jaroszlavli, az Ivanovói, a Rjazanyi és a Nyizsnyij Novgorod-i területtel határos. Közigazgatási központja Vlagyimir, Moszkvától mindössze 190 km-re.
Területe 29 400 km²; lakossága 1 487 200 fő (2005), népsűrűsége 51,3 fő/km². A városi lakosság aránya: 78,5% (2005).
Tartalomjegyzék |
Természetföldrajz[szerkesztés]
Domborzat[szerkesztés]
Alapvetően sík vidék, legmagasabb pontja 236 m. Északnyugaton a Szmolenszk-moszkvai-hátság nyúlványai 200 m-nél valamivel magasabb dombságot alkotnak. Dél, délnyugat felé a vidék egyre laposabb: a Kirzsacs és Nyerl folyók köze eróziós, vízmosásokkal szabdalt, agyagos talajú síkság („Vlagyimiri opolje”, 170–200 m). Délen önálló tájegységet képez a Moszkvai és a Rjazanyi területre is kiterjedő lápvidék, a Mescsorai-alföld. A keleti részeken, a Kljazma-folyó alsó szakasza és az Oka bal partja között alacsony mészkőplató húzódik; a két folyó völgye homokos ártéri vidék.
Jelentősebb ásványi kincsekkel a terület nem rendelkezik. Említésre méltó a mészkő, az agyag, a kvarchomok, valamint több nagy kiterjedésű tőzegtelep.
Vízrajz[szerkesztés]
Az egész terület a Volga vízgyűjtőjéhez tartozik. Keleten hosszú szakaszon természetes határt képez az Oka. Másik jelentős folyója, a Kljazma nyugat–keleti irányban halad, közben több kisebb, északról érkező folyót vesz fel. Itteni bal oldali mellékfolyói a Kirzsacs, a Peksa, a Koloksa, a Nyerl, az Uvogy, a Luh – mind ebben a körzetben ömlik a Kljazmába. Az Oka itteni bal oldali mellékfolyói a Gusz és az Usna, valamint maga a Kljazma, mely a terület keleti határán torkollik az Okába.
A Mescsorai-alföld lápvidékén elszórtan számtalan sekély kis tó található. Köztük viszonylag jelentősebbek a Guzsevszki-tavak.
Éghajlat[szerkesztés]
Éghajlata mérsékelten kontinentális. Leghidegebb hónap a január, középhőmérséklete −11 °C, a július középhőmérséklet 18–19 °C, a tenyészidő 170 nap. A csapadék évi mennyisége átlagosan 500 mm.
Növény- és állatvilág[szerkesztés]
A terület a tajga-övezet déli részén terül el, mintegy 42%-át erdő, főleg vegyes erdő foglalja el. Uralkodó fafajták az erdei fenyő és a nyír, kisebb részben a nyár és a lucfenyő. A mocsaras Mescsorai-alföld több mint 50%-át erdő, láperdő borítja, ezen kívül a síkvidéki lápok jellemző növénytársulásai: zsombékos és tőzegmohás láprétek, hínár, sás, nád, mohák, páfrányok jellemzik. A nagyobb folyók völgyében füves ártéri rétek húzódnak.
Az állatvilágot jávorszarvas, ritkábban farkas, hiúz, gyakrabban vaddisznó, vörös róka, erdei nyest, mezei nyúl stb. képviseli. A madarak között sok a nyírfajd, a süketfajd, a császármadár, és gyakoriak a különféle vadkacsák.
Természetvédelem[szerkesztés]
A „Mescsora” Nemzeti Park a terület délkeleti részén, a Gusz-Hrusztalnij járásban található. Területe közel 120 000 ha, de ennek valójában csak 60%-a védett. Nyugaton a Moszkvai terület határolja, délen a Rjazanyi területen hasonló nemzeti parkot alakítottak ki. Céljuk a Mescsorai-alföld jellegzetes élővilágának védelme, a biológiai sokféleség fenntartása.
Történelem[szerkesztés]
A vidék őslakossága, a finnugor merja és muroma népcsoport a történelem során teljesen eltűnt, emléke néhány földrajzi névben őrződött meg, például Murom város vagy a Gusz-folyó nevében (a finnugor kúszi jelentése: „fenyő”). A 10. században már szlávok uralták a környéket, Murom település első írásos említése 862-ből való. Vlagyimir erődjét (kreml) a névadó, Vlagyimir Monomah fejedelem alapította 1108-ban.
A következő évszázadban, Andrej Bogoljubszkij fejedelem idején a Rosztov-Szuzdali (később: Vlagyimir-Szuzdali) fejedelemség székhelye lett. Bár a vidéket a 13. század közepén a mongol-tatár csapatok végigpusztították, a fejedelemség az orosz földek központja, legerősebb hatalma maradt. Fényét tovább növelte, hogy az orosz egyházfő (metropolita) Kijevből Vlagyimirba helyezte át székhelyét, így a város nemcsak világi, hanem egyházi központ is lett. A 14. század második felétől, Moszkva megerősödésével a fejedelemség fokozatosan elvesztette központi szerepét. Egykori gazdagsága, kulturális virágzásának bizonyságai a vidék részben máig fennmaradt templomai, építészeti emlékei.
A 15. század közepén a mordvinok egykori ősi földjén, a Mescsora területén jött létre a Kaszimovi Kánság, mely egy évszázadon át jelentős hatalmat képviselt, később beolvadt az orosz államba. A 17. században jelentek meg a környék első textilmanufaktúrái (Murom, Vjaznyiki), üvegkészítő manufaktúrái (Gusz-Hrusztalnij) és vashámorai (Melenki tájékán).
1796-ban, a mainál jóval nagyobb területen megalakították a Vlagyimiri kormányzóságot, mely többek között Ivanovo városát is magában foglalta és 1929-ig állt fenn. A Vlagyimiri területet mint közigazgatási egységet a mai határok között 1944. augusztus 14-én hozták létre.
Gazdaság[szerkesztés]
Ipar[szerkesztés]
A Központi Gazdasági Körzet egyik legfejlettebb gazdasággal rendelkező területe. Jellemzője az átlagnál fejlettebb technológiák széles körű alkalmazása és a felsőfokú szakképzettséggel rendelkező munkaerő. Az iparvállalatok nagyrészt a sűrűbben lakott északi vidékeken találhatók. Meghatározó iparágak: gépgyártás, fémfeldolgozás – ezen belül nehézgépgyártás (traktorok és alkatrészeik, exkavátorok, szerszámgépek), elektromos és orvosi készülékek, motorkerékpárok gyártása; textilipar, – elsősorban pamutipar, – vegyi- és üvegipar. Országos hírű a helyi népművészeti és háziipar (szőttesek, festett és lakkozott miniatűr díszdobozok). A legfontosabb ipari városok, illetve vállalatok:
- Vlagyimir: traktorgyár – a város egyik legnagyobb és leghíresebb vállalata; precíziós készülékek gyára („Technika”); műszergyártás („Avtopribor”); távközlési berendezések („Elektropribor”); vegyészeti gyár (műanyagok); textilkombinát („Vlagyimir-len”).
- Kovrov: jelentős hadiipari központ, ahol részben polgári célú termelésre álltak át: Gyegtyarjovról elnevezett gyárában haditechnikai felszerelések mellett motorkerékpárt, szerszámgépeket is készítenek; a lőfegyverekkel, rakétákkal foglalkozó mechanikai gyár termékskáláját többek között napelemekkel, hegesztőkészülékekkel egészítette ki; az elektromechanikai gyárban robotokat fejlesztenek ki a hadiipar és az űrhajózás számára.
- Murom: általános gépgyár („Murommas-zavod”): dízelmozdonyok és vasúti váltók gyára; mérőműszerek gyártása.
- Alekszandrovka: rádió- és televíziókészülékek gyára.
- Kolcsugino: színesfémhengermű, rézhuzalok gyártása.
- Gusz-Hrusztalnij: az 1756-ban alapított üvegkristályüzem hagyományos dísztárgyai több világkiállításon is érmeket nyertek; síküveggyár.
- Kirzsacs: korábbi textilipari kombinátját az 1990-es években felszámolták. Az utóbbi években török befektetők hűtőgép- és mosógépgyártó üzemet létesítettek.
- Raduzsnij zárt város (korábbi nevén: Vlagyimir-30): lézerfegyverek tudományos kutató- és kísérleti központja.
Mezőgazdaság[szerkesztés]
Kiemelt ágazat az állattenyésztés; elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés, ezt követi nagyságrendben a baromfitenyésztés. Jurjev-Polszkij környéke a vlagyimiri igásló tenyésztéséről híres.
A művelés alá vont földek az összterület 38%-át foglalják el, legnagyobb részük a középső vidékeken (Vlagyimiri opolje) található. A szántóföldi növénytermesztésben a gabonafélék (búza , rozs, árpa) vetésterülete jóval kisebb, mint a takarmánynövényeké; köztük a (zab)é. Ehhez képest a zöldségfélék és a burgonya termesztése erősen háttérbe szorul. Az ipari növények közül kiemelt jelentőségű a helyi textilipar alapanyaga, a len.
Közlekedés[szerkesztés]
Helyi viszonylatban különösen fejlett az út- és vasúti hálózat. Moszkva felől két országos jelentőségű vasúti fővonal: a Moszkva–Vlagyimir–Nyizsnyij Novgorod–Perm és a Moszkva–Murom–Kazán–Jekatyerinburg, valamint a Moszkva–Urál autóút szeli át nyugat–keleti irányban az egész területet. Központi fekvése miatt a szomszédos északi és déli területekkel (Ivanovo, illetve Rjazany felé) is kedvező a vasúti összeköttetés, szerepe mind a személy-, mind a teherszállításban jelentős. A folyami teherszállításban az Okának kiemelt szerepe van, mivel a Volgán keresztül kapcsolatot létesít az európai országrész északi és déli vidékeivel. Az Okán az itteni legfontosabb kikötő Murom; ennek hídján vezet keresztül Kazán felé a már említett vasúti fővonal is. A Kljazma alsó szakasza szintén hajózható, legfontosabb kikötői: Vlagyimir, Vjaznyiki és valamivel a torkolat előtt Gorohovec.
Népesség[szerkesztés]
A lakossága összlétszáma 1 487 200 fő (2005), ebből a városban lakók aránya 78,5%. A népsűrűség 51,3 fő/km².
Nemzetiségi összetétel a 2002-es népszámlálási adatok szerint (ezer fő): oroszok – 1443,9; ukránok – 16,8; tatárok – 8,7; beloruszok – 5,7; örmények – 5,0. Ötezer fő alatt, többek között: azeriek, mordvinok, csuvasok, cigányok, moldávok, németek, grúzok, marik.
Települések[szerkesztés]
A Vlagyimiri területen (a 2010. évi népszámláláskor) 23 város, 9 városi jellegű település és 2495 falusi település található, mely utóbbiak közül 316 lakatlan. A városi jellegű települések száma 1987-ben még 36 volt, a Szovjetunió megszünése óta azonban sokuk elvesztette e címét és faluvá alakult, Oroszország más területeihez hasonlóan, 2 viszont azóta városi címet kapott.
A 2010. évi népszámlálás adatai szerint a Vlagyimiri területen 78% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége nem éri el az ötezer főt és összesen 6-é éri el a háromezret, melyek együttesen a terület lakosainak 2%-a számára nyújtanak otthont.
A Vlagyimiri terület városai, városi jellegű települései és jelentősebb (háromezer főnél népesebb vagy járási székhely) falusi települései a következők (2010. évi népességükkel):
| Magyar név | Orosz név | Rang | Város lett | Lélekszám | Közigazgatási beosztás |
|---|---|---|---|---|---|
| Vlagyimir | Владимир | város | 1108 |
345 373
|
|
| Gusz-Hrusztalnij | Гусь-Хрустальный | város | 1931 |
60 784
|
|
| Guszevszkij | Гусевский | városi jellegű település |
3 134
|
Gusz-Hrusztalnij város | |
| Kovrov | Ковров | város | 1778 |
145 214
|
|
| Murom | Муром | város | 862 |
116 075
|
|
| Raduzsnij | Радужный | város | 1991 |
18 211
|
|
| Alekszandrov | Александров | város | 1778 |
61 551
|
Alekszandrovi járás |
| Karabanovo | Карабаново | város | 1938 |
14 868
|
Alekszandrovi járás |
| Sztrunyino | Струнино | város | 1938 |
14 369
|
Alekszandrovi járás |
| Balakirevo | Балакирево | városi jellegű település |
10 076
|
Alekszandrovi járás | |
| Vjaznyiki | Вязники | város | 1778 |
41 248
|
Vjaznyiki járás |
| Msztyora | Мстёра | városi jellegű település |
4 859
|
Vjaznyiki járás | |
| Nyikologori | Никологоры | városi jellegű település |
5 486
|
Vjaznyiki járás | |
| Gorohovec | Гороховец | város | 1239 |
14 016
|
Gorohoveci járás |
| Kurlovo | Курлово | város | 1998 |
6 764
|
Gusz-hrusztalniji járás |
| Urselszkij | Уршельский | falu |
3 783
|
Gusz-hrusztalniji járás | |
| Kameskovo | Камешково | város | 1951 |
13 103
|
Kameskovói járás |
| Kirzsacs | Киржач | város | 1778 |
29 965
|
Kirzsacsi járás |
| Melehovo | Мелехово | városi jellegű település |
7 039
|
Kovrovi járás | |
| Pakino | Пакино | falu |
4 605
|
Kovrovi járás | |
| Kolcsugino | Кольчугино | város | 1931 |
45 776
|
Kolcsuginói járás |
| Melenki | Меленки | város | 1778 |
15 206
|
Melenki járás |
| Petuski | Петушки | város | 1965 |
15 148
|
Petuski járás |
| Kosztyerevo | Костерево | város | 1981 |
9 073
|
Petuski járás |
| Pokrov | Покров | város | 1778 |
17 756
|
Petuski járás |
| Volginszkij | Вольгинский | városi jellegű település |
6 089
|
Petuski járás | |
| Gorogyiscsi | Городищи | városi jellegű település |
5 628
|
Petuski járás | |
| Krasznaja Gorbatka | Красная Горбатка | városi jellegű település |
8 885
|
Szelivanovói járás | |
| Szobinka | Собинка | város | 1939 |
19 482
|
Szobinkai járás |
| Lakinszk | Лакинск | város | 1969 |
15 715
|
Szobinkai járás |
| Sztavrovo | Ставрово | városi jellegű település |
7 800
|
Szobinkai járás | |
| Szudogda | Судогда | város | 1778 |
11 848
|
Szudogdai járás |
| Andrejevo | Андреево | falu |
3 798
|
Szudogdai járás | |
| Golovino | Головино | falu |
4 408
|
Szudogdai járás | |
| Muromcevo | Муромцево | falu |
3 019
|
Szudogdai járás | |
| Szuzdal | Суздаль | város | 1024 |
10 535
|
Szuzdali járás |
| Bogoljubovo | Боголюбово | falu |
4 494
|
Szuzdali járás | |
| Jurjev-Polszkij | Юрьев-Польский | város | 1152 |
19 595
|
Jurjev-polszkiji járás |
Kultúra[szerkesztés]
A területen a kora középkori orosz egyházi- és városépítészet, ikonfestészet egyedülálló emlékei maradtak fenn. Ezek kulturális értékét nehéz lenne túlbecsülni. Vlagyimir első templomainak építészeti megoldásai a moszkvai Kreml (Moszkva) építőmestereire és közvetve az egész orosz egyházi építészetre hatással voltak. A vidék jelentős idegenforgalmat vonz, az ún. Aranygyűrű városai közül Vlagyimir mellett itt található Jurjev-Polszkij és a híres múzeumváros, Szuzdal is. Vlagyimir és Szuzdal műemlékei közül a legismertebbeket a Világörökség részévé nyilvánították.
Politika, közigazgatás[szerkesztés]
A Vlagyimiri terület élén a kormányzó, Nyikolaj Vlagyimirovics Vinogradov áll, akit Vlagyimir Putyin elnök előterjesztése alapján a helyi törvényhozói gyűlés választott meg 2005. február 5-én.
A terület képviselői a Szövetségi Tanácsban 2005 óta: Vagyim Gusztov (Egységes Oroszország Párt) és Jevgenyij Iljuskin (Kommunista Párt). Területi parlamenti választásokat utoljára 2005. március 20-án tartottak.
2006 óta a Vlagyimiri területen 125 helyi önkormányzat működik. Közülük 5 városi körzet (gorodszkoj okrug) és 16 járás (rajon), továbbá 26 városi község (gorodszkoje poszelenyije) és 80 falusi község (szelszkoje poszelenyije).
Városi körzetek[szerkesztés]
- Vlagyimir város
- Gusz-Hrusztalnij város
- Kovrov város
- Murom körzet
- Raduzsnij (zárt város)
Járások[szerkesztés]
A közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:
| Magyar név | Orosz név | Székhely | Lélekszám |
|---|---|---|---|
| Alekszandrovi járás | Александровский район | Alekszandrov |
113 900
|
| Gorohoveci járás | Гороховецкий район | Gorohovec |
22 923
|
| Gusz-hrusztalniji járás | Гусь-Хрустальный район | Gusz-Hrusztalnij |
44 883
|
| Jurjev-polszkiji járás | Юрьев-Польский район | Jurjev-Polszkij |
36 747
|
| Kameskovói járás | Камешковский район | Kameskovo |
30 466
|
| Kirzsacsi járás | Киржачский район | Kirzsacs |
42 159
|
| Kolcsuginói járás | Кольчугинский район | Kolcsugino |
56 351
|
| Kovrovi járás | Ковровский район | Kovrov |
31 477
|
| Melenki járás | Меленковский район | Melenki |
36 464
|
| Muromi járás | Муромский район | Murom |
24 991
|
| Petuski járás | Петушинский район | Petuski |
68 062
|
| Szelivanovói járás | Селивановский район | Krasznaja Gorbatka |
18 610
|
| Szobinkai járás | Собинский район | Szobinka |
58 801
|
| Szudogdai járás | Судогодский район | Szudogda |
41 177
|
| Szuzdali járás | Суздальский район | Szuzdal |
44 114
|
| Vjaznyiki járás | Вязниковский район | Vjaznyiki |
80 987
|
Források[szerkesztés]
- A Vlagyimiri terület hivatalos honlapja
- Vlagyimir virtuális enciklopédia (oroszul)
- A zárt Oroszország (oroszul)
- A 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményei

