Zab

Zab
Avena sativa
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Egyszikűek (Liliopsida) Csoport: Commelinidae Rend: Perjevirágúak (Poales) Család: Perjefélék (Poaceae) Alcsalád: Perjeformák (Pooideae) Nemzetség- csoport: Aveneae Nemzetség: Zab (Avena) L.
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Zab témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Zab témájú médiaállományokat.

A zab (Avena) a perjefélék (Poaceae) közé tartozó perjeformák (Pooideae) egyik nemzetsége mintegy ötven fajjal, amelyek közül Magyarországon mintegy másfél tucatnyi honos; olyan gabona, amit leginkább takarmánynak termesztenek.

Elterjedése, élőhelye

Holarktikus, mérsékelt égövi nemzetség. A fajok többsége Ázsiában, kisebb hányada Európában (is) él; legtöbbjük a különféle gyepek növénytársulásaiban vesz részt. Termesztése alaposan megváltoztatta elterjedési területét; a közönséges abrakzab eredeti élőhelye ismeretlen. Az ókori civilizációkban nem termesztették (a latin avena szó nem zabot, hanem nádat jelentett); de a kelta és germán sírokban gyakran találtak zabot. Valószínűsítik, hogy egyes fajait a népvándorláskor Ázsiából jövő, lótenyésztő népek (avarok, magyarok stb.) hozhatták magukkal.

Zab a magyar kultúrában

A zab gabonanevünk déli szláv eredetű kölcsönszó^[forrás?]. Igen korán, 1264 óta (Oklevél szerint) szerepel a magyar írásbeliségben. Eredeti jelentése ’lóabrak’ volt, a szó nyilván összefügg a zabál (mohón eszik) igével. A zabos származék ’mérges’ jelentése pedig azzal, hogy a zabbal megetetett ló igen élénk.

Felépítése, megjelenése

Füzérvirágzata egy- vagy többvirágú. A nem egyenlő füzérkepelyvák hártyásak; a virágpelyvák háta ormós, a végük gyakran kétfogú, szálkája pödrött; a termesztett zab fajtáinak virága szálkátlan.

Életmódja, termesztése

Egy-vagy kétnyári növények. Gyorsan fejlődnek: az abrakzab teljes kifejlődéséhez az égöv melegebb tájain 16, hidegebb részein 22 hét elegendő, ezért még Norvégiában is termesztik, egészen az é. sz. 69°30'-ig. Korán kell vetni, hogy a még nyirkos földben jól meggyökeresedjen. A kötött földet alá kell hengerelni, vagy a vetés után boronálni. A trágyázást nagyon meghálálja.

A környezeti feltételekre kevéssé érzékeny zabban a paraziták a többi gabonafélénél kevesebb kárt tesznek:

• a gabonaüszög,
• gabonarozsda és
• gabonalisztharmat

viszonylag gyakran, az

• anyarozs elvétve károsítja.

Fajai

• Avena abyssinica
• Avena agadiriana
• Avena atlantica
• Avena barbata
• kurta zab (Avena brevis Roth.) – termesztett faj.
• Avena canariensis
• Avena clauda
• Avena damascena
• Avena eriantha
• hélazab (üres zab, Avena fatua L.)
• Avena glabrata
• Avena haussknechtii
• Avena hirtula
• Avena hispanica
• Avena hybrida
• Avena insularis
• Avena longiglumis
• Avena lusitanica
• Avena macrostachya
• Avena maroccana
• Avena matritensis
• Avena murphyi
• Avena nuda
• Avena occidentalis
• török zab (keleti zab, Avena orientalis Schreb.) – termesztett faj.
  • csurdézab (Avena orientalis var. gymnocarpa Kcke.)
• szőrösödő zab (Avena pubescens L.) – ez Kárpát-medencében élő vadzabfajok közül a legismertebb; a szárazabb rétek jó zöldtakarmánya. Virágzata dús, levélzete buja.
• abrakzab (Avena sativa L.) – a legismertebb termesztett faj.
  • kopasz zab (nagy zab, bajusztalan zab, Avena sativa var. nuda L.)
  • kínai csupasz zab (Avena sativa var. chinensis Fisch.) – Észak-Amerikában termesztett fajta
• Avena sterilis
• borotvás zab (Avena strigosa Schreb.) – termesztett faj.
• Avena trichophylla
• Avena vaviloviana
• Avena ventricosa
• Avena wiestii

Felhasználása

Zab Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 390 kcal   1630 kJ
Szénhidrátok     66 g - Rost  11 g   Zsír 7 g Fehérje 17 g Pantoténsav (B5-vitamin)  1,3 mg  26% Folsav (B9-vitamin)  56 μg  14% Vas  5 mg 40% Magnézium  177 mg 48%  β-glucan (soluble fiber)  4 g
A százalékos értékek az amerikai felnőtt javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis

Az abrakzab (termesztett zab) ismert takarmánynövény. Magyarországon főleg lóabrak; a Felvidéken régebben, ínséges időkben időnként szálkás kenyeret (zabhalusa) sütöttek lisztjéből. Észak-Európában kását őrölnek, Belgiumban sört főznek belőle.

Források

A Pallas nagy lexikona. (Hozzáférés: 2011. július 18.)