Jakutföld
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Jakutföld (Szaha Köztársaság, Саха Республиката) | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország |
||
| Székhely | Jakutszk | ||
| Alapítás | 1922. április 27. | ||
| Köztársasági elnök | Vjacseszlav Sturov | ||
| Hivatalos nyelv | orosz, szaha (a lakosság 25%-a beszéli) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 949 280 fő (2002) +/- | ||
| Népsűrűség | 0,3 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| Összterület | 3 103 200 km² | ||
| Időzóna | UTC +9 - +11 (NYISZ: van) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 |
|||
.png&filetimestamp=20100124100612)
Jakutföld (oroszul: Якутия), hivatalos nevén Szaha Köztársaság (Республика Саха, helyi nyelven: Саха Республиката) az Oroszországi Föderáció egyik alkotórésze (alanya), a világ legnagyobb, önálló államisággal nem rendelkező közigazgatási egysége.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Területének északi határai a Henrietta szigetek, vízi határai a Laptyev- és a Kelet-szibériai-tenger, valamint az északi Jeges tenger. Ezek a vizek az északi földrész leghidegebb és legjegesebb vizei, évente 9-10 hónapon keresztül jég borítja őket. Szárazföldi határai: Csukcs Autonóm Körzet, Magadani terület, Habarovszki határterület, Amuri terület, Bajkálontúli határterület (volt Csitai terület), Irutszki terület és Krasznojarszki határterület (volt Tajmír Autonóm Körzet és volt Evenki Autonóm Körzet).
[szerkesztés] Jellemzői
A köztársaság fővárosa Jakutszk, lakosainak száma: 210 000 fő. Moszkvától való távolsága: 8468 km. Területe: 3.103.200 km2, ennek több mint kétötöde az északi sarkkörön található. Lakossága: 949248 fő, népsűrűség: 0,3 fő/km2. Jakutföld közigazgatásilag 35 uluszra (kerületre) osztható.[1]
A köztársaság kiterjedése: K-NY irányba: 2500 km, É-D irányba 2000 km. Tengerpartjai hossza: 4500 km.
[szerkesztés] Földrajz, éghajlat
Jakutföld 3 időzónában helyezkedik el, a budapesti időhőz képest 8,9 és 10 óra az időeltolódás. Területének kétharmad része fennsík, illetve hegy a többi, pedig síkság. Legmagasabb pontja a Pobeda (Győzelem ) csúcs: 3147 méteres magasságával
Jakutföld majdnem teljes területe az örök fagy birodalmába tartozik, aminek átlagos vastagsága 300-400 méter, de van, ahol 1500 méter mély.
A klíma kontinentális, hosszú tél és rövid nyár jellemzi. A hőmérséklet különbség a leghidegebb januári hónap és a legmelegebb júliusi hónap között: 70-75 °C. A tél 6,5-9 hónapig is tarthat. A leghidegebb téli hőmérséklet a keleti hegyláncokban -70° C is lehet. Az átlagos januári hőmérséklet: -50° C, míg a júliusi + 19° C. Az évi átlagos csapadék mennyiség, középső részeken 200 mm.A rövid nyári hónapokat, a júniust és július, esetleg augusztust az állandó világosság jellemzi, míg a téli hónapokban sötétség van. 2012. január 25-én nyolcvan éve nem mért meleget mértek itt, a hőmérséklet -10°C-ra emelkedett, egy anticiklon miatt.[2]
Jakutföldön sok nagy folyó és kisebb méretű, hegyi folyó található, melyek teljes hossza 2.000.000 km. A tavak száma rendkívül sok, számuk elérheti a 800.000-t is.
A legnagyobb folyó a Léna, 4400 km. hosszú. Jakutföld területe négy földrajzi zónában helyezkedik el. Területének 80%-a, erdős tajga, a többi tundra, erdős tundra, és sarki síkság. Az erdős terület 85%-t dauri vörösfenyő alkotja, de megtalálható itt a borovi fenyő, a cédrus, luc, nyírfa, nyárfa.
Legkiterjedtebb hegyláncait a Verhojanszki-hegység alkotja, amely párhuzamosan fut a Léna folyóval, északon nagy körívet húzva az Ohotszki-tengertől a Laptyev-tengerig, valamint a Cserszki, mely a Verhojanszki hegylánctól keletre található. Itt található még a Kolima-hegység, amely arany lelőhelyeiről nevezetes.
[szerkesztés] Lakossága
A jakutok által beszélt szaha nyelv a török nyelvek családjába tartozik. Az idők folyamán erős mongol hatások érték, de megőrzött néhány paleoszibériai (szaha) nyelvi maradványt is.
Etnikai csoportok a 2002-es népszámlálás szerint:[3]
| Etnikum | Lakosságszám | Arány (%) |
|---|---|---|
| Jakut | 432 290 | 45,54 |
| Orosz | 390 617 | 41,15 |
| Ukrán | 34 633 | 3,65 |
| Evenk | 18 232 | 1,92 |
| Even | 11 657 | 1,23 |
| Tatár | 10 755 | 1,13 |
| Burját | 7 266 | 0,77 |
| Fehérorosz | 4 236 | 0,45 |
| Örmény | 2 764 | 0,29 |
| Baskír | 2 355 | 0,25 |
| Azeri | 2 293 | 0,24 |
| Német | 2 283 | 0,24 |
| Mordován | 2 255 | 0,24 |
| Mordovián | 2 072 | 0,22 |
| Koreai | 1 815 | 0,19 |
| Csuvas | 1 700 | 0,18 |
| Kirgiz | 1 454 | 0,15 |
| Dolgin | 1 272 | 0,13 |
| Üzbég | 1 272 | 0,13 |
| Tadzsik | 1 105 | 0,12 |
| Jukagir | 1 097 | 0,12 |
| Ingus | 1 000 | 0,11 |
- Városi lakosság: 64,3%
- Falusi lakosság: 35,7%
A fenti etnikumok közül a csuvasok, jakutok és dolgánok, a gagauzokkal együtt, Oroszország török nyelvű keresztény (főleg ortodox és csekély mértékben protestáns) népeit alkotják.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Yakuts. Centre for Russian Studies. Retrieved 2006-10-26.
- ↑
- ↑ Az Orosz Föderáció tagállamainak etnikai öszetétele (Orosz Statisztikai Hivatal, 2002)
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Jakutföld hivatalos honlapja (orosz)
- Jakut (szaka) népdalfeldolgozások (mp3)
- sziberiaivadaszat.hu (magyarul)
