Orjoli terület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orjoli terület (Орловская область)
Orjoli terület címere
Orjoli terület címere
Orjoli terület zászlaja
Orjoli terület zászlaja
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Székhely Orjol
Járás 24
Városi körzet 13
Alapítás 1937. szeptember 27.
Kormányzó Alekszandr Petrovics Kozlov
Rendszám 57
Népesség
Teljes népesség 842 400 fő (2005) +/-
Népsűrűség 34,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület 24 700 km²
Elhelyezkedése
RussiaOryol2007-07.png
Orjoli terület (Oroszország)
Orjoli terület
Orjoli terület
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 52° 51′, k. h. 36° 26′Koordináták: é. sz. 52° 51′, k. h. 36° 26′

Az Orjoli terület (oroszul: Орловская область) az Oroszországi Föderációt alkotó jogalanyok egyike (szubjektum), önálló közigazgatási egység, a Központi szövetségi körzethez tartozik. Az európai országrész délnyugati részén fekszik.

Északon a Tulai- és a Kalugai-, keleten a Lipecki-, délen a Kurszki-, nyugaton a Brjanszki terület határolja. Közigazgatási központja Orjol.

Területe 24 700 km², lakossága 842 400 fő (2005), a népsűrűség 34,1 fő/km².

Természetföldrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domborzat, vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiterjedése észak-déli irányban 150 km, nyugat-keleti irányban 200 km. Árkok és kisebb folyóvölgyek által erősen tagolt, dombos, hullámos síkság. Legmagasabb pontja 282 m (Novogyerevenszki járás). A Közép-orosz-hátság központi részeit magában foglaló terület három nagy folyó: a Volga, a Dnyeper és a Don vízgyűjtőjéhez is tartozik, dombvonulatainak lejtőin számos vízfolyás forrása található.

A déli határnál ered és észak felé folyik a Volga mellékfolyója, az Oka. 190 km-es itteni szakaszának legbővízűbb mellékfolyója a Zusa, és vízgyűjtőjéhez tartozik az északkeleti határon eredő Vityebety is. A délnyugati lejtőkön indul útjára a Gyeszna két kisebb bal oldali mellékfolyója, a Navlja és a Nyerussza. A központi vidéken ered a Szoszna, mely a keleti, délkeleti tájak vízfolyásait, köztük a Tyim és a Kseny vizeit gyűjti össze és szállítja a Don medrébe. A folyók sekélyvizűek, egyik sem hajózható.

Nagyobb természetes állóvizek nincsenek, a mesterséges tavak közül említést érdemel a Nyerucs-folyón (a Zusa mellékfolyója), valamint az Orjol mellett létesített víztározó.

Ásványkincsek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A híres kurszki mágneses mező egy kisebb része az Orjoli területre is átnyúlik. A Dmitrovszki járásban található vasérctelep 180-260 mélységben, 2,5–19 m vastagságú rétegben fekszik, vastartalma 58%. A 42% vastartalmú barnavasérc (limonit) telepei ennél lejjebb, 8–40 m mélységben fekszenek (Verhovjei járás), rétegvastagságuk 0,5 m és 7 m között váltakozik. Mészkő és dolomit gyakorlatilag mindenütt található, fehér írókréta és fehér agyag (kaolinit) a Dolzsanszki járásban fordul elő nagyobb mennyiségben. Számottevő készletek állnak rendelkezésre barnaszénből (Bolhovi járás), tőzegből (Hotinyeci és Sablikinói járás) és foszforitokból is.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az éghajlat mérsékelten kontinentális. A januári középhőmérséklet –8-10 °C, a júliusé 18-19 °C. A csapadék évi mennyisége 490–590 mm között mozog. A legtöbb csapadék a nyári hónapokban esik, közel kétszer annyi, mint télen. Esős években azonban akár 800 mm csapadék is hullhat, míg a szárazabb évek csapadékminimuma 350 mm körül alakul. A hótakaró átlag 133 napig marad meg, a vegetációs időszak 190-200 napig tart.

Növény- és állatvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület az erdős sztyepp-övezetbe tartozik, az egykori erdők és sztyeppés rétek helyén azonban már régóta mezőgazdasági tevékenység folyik. Az összterületnek ma csak 7,4%-át borítja erdő, nagyobb összefüggő erdőségek pedig szinte kizárólag északnyugaton találhatók. Uralkodó fafajták a tölgy, a nyír, a luc- és az erdeifenyő; valamivel ritkább a juhar, az égerfa, a hárs és a vörösfenyő.

Az erdők nagyobb emlősállatai közül viszonylag gyakori a vaddisznó, az őz, a jávorszarvas, valamint az 1972-ben betelepített gímszarvas. A védett erdőkben 147 itt fészkelő madárfajt számoltak össze, van köztük füles- és macskabagoly, siketfajd, császármadár, fűzike, darázsölyv, héja is.

Természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Orlovszkoje poleszje nemzeti park (Orjoli erdővidék) 1994-ben létesült a Kalugai és a Brjanszki területtel határos Hotinyeci és Znamenkai járásokhoz tartozó északnyugati vidéken. A vegyes erdő- és az erdős sztyepp-övezet határán fekszik, egy kisebb részét azonban a szomszédos Brjanszki területről benyúló déli tajga foglalja el. A 84 205 hektár összterületű nemzeti parknak azonban csak egy töredéke a valóban védett terület (zapovednyik), ahol a gazdasági tevékenység tilos. Ezek a részek, például a Vityebety-folyó felső szakasza mentén fekvő tőzegmohás (szfagnum-) mocsarak és a déli tajga jellegzetes vidéke számos állat- és növényfajnak nyújtanak utolsó menedéket. A betelepített európai bölény (kb. 50 egyed) számára külön rezervátumot alakítottak ki.

Az Orjoli erdővidéken korántsem az erdő az uralkodó. A park összterületének kb. 65%-át mezőgazdasági művelés alá vont földek alkotják, – köztük 81 helység farmer-, illetve háztáji gazdaságai is, – ahol kizárólag a biogazdálkodás engedélyezett, műtrágya és egyéb természetidegen vegyszerek használata tilos. A nemzeti park további részei a természeti nevelés és a turisztika céljait szolgálják. Fontos feladat a kulturális értékek őrzése, így a környéken élt és dolgozott Ivan Turgenyev emlékének ápolása is.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 9. századtól a vidéket a szláv vjaticsok lakták. Előbb a Csernyigovi fejedelemség, később a litván állam része volt, a 15. századtól a moszkvai államhoz tartozott. Orjolt 1556-ban alapították, vára a déli határok védelmi vonalának része volt. A környék más települései azonban jóval idősebbek: Mcenszk, Novoszil, Kromi nevét már a 12. századi évkönyvek is megemlítik, Bolhov városka a 13. század óta ismert és a 16. században szintén a védelmi rendszerhez tartozott. A 17. század elején az ún. zavaros időszak háborúskodásaitól ez a vidék is sokat szenvedett, de a határok délre tolódásával katonai jelentősége megszűnt. Az Oka partján fekvő Orjol városa fokozatosan a gabonakereskedelem egyik jelentős központja, Moszkva „éléskamrája” lett.

A 18. század elején megalakították az Orjoli provinciát, majd helyette 1778-ban a mainál jóval nagyobb Orjoli kormányzóságot, mely kereken 150 évig állt fenn. 1928-ban a vidék a Központi csernozjom terület, majd a Kurszki terület része lett, végül annak néhány járását leválasztva hozták létre az Orjoli területet mint új közigazgatási egységet 1937. szeptember 27-én. 1944-ben egyes nyugati részeit az újonnan alakított Brjanszki területhez csatolták, tíz évvel később ugyanígy csatolták el keleti körzeteit, hogy létrehozzák a szomszédos Lipecki területet.

A második világháború idején 22 hónapon át a térség gyakorlatilag frontvonal volt. Orjol városát 1943. augusztus 5-én szabadították fel a megszállás alól.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasági szempontból az Orjoli terület az Oroszországi Föderáció Központi Gazdasági Körzetéhez tartozik. Legnagyobb részén évszázadokon át földművelést folytattak.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Orjol város látképe

A területen nincsenek olyan nehézipari órásvállalatok, országos jelentőségű kombinátok, amilyenek a központi régiók többségét jellemzik. Bár igen jelentős vasérclelőhelyekkel rendelkezik, azokon sem folytatnak nagyarányú kitermelést.

Kohászatának legfontosabb üzemei Orjolban az acélhengermű és a minőségi alumínium-ötvözeteket előállító fémmű („Orlovszkije metalli”). A város gépgyárai traktorokat, talajmegmunkáló gépeket, cukorrépa-betakarító kombájnokat állítanak elő, zömmel a helyi mezőgazdaság számára. Az iparon belül jelentékeny részarányt képviselnek a kevésbé nyersanyagigényes elektrotechnikai- és műszeripar vállalatai (pl. „Vektor”, „Proton”, „Naucspribor”). További fontos iparágak: vegyipar, építőanyagipar (kerámia burkolólapok gyártása), bútorgyártás, könnyű- és élelmiszeripar. Orjolon kívül fontosabb ipari központok:

  • Livni: gépipar – szivattyúk gyártása, többek között az olaj- és gázipar számára („Livgidromas”); vegyipar – élelmiszeripari műanyagáruk gyára („Livniplasztik”).
  • Mcenszk: kohászat – szinesfémötvözetek előállítása („Vtorcvetmet”)
  • Bolhov: bútorgyártás

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A térség fejlett mezőgazdasággal rendelkezik, melyben kiemelkedő szerepe van a növénytermesztésnek. Az összterület több mint 80%-án folyik mezőgazdasági termelés, ebből a művelés alá vont földek közel 80%-a szántó. A legtermékenyebb talajok, – tipikus, illetve kilúgozott csernozjomok, – a délkeleti, keleti vidékeken találhatók. Évszázados hagyományai vannak a gabona-, ezen belül elsősorban a kenyérgabona termesztésének. A terméseredmények növelésével egyre nagyobb mennyiséget tudnak a szélesebb (belföldi) piacokon értékesíteni.

Újabban növekedtek a cukorrépa vetésterületei, de a termés a helyi cukorgyárak kapacitását még így sem tuda teljes mértékben lekötni. A zöldség- és gyümölcstermés javarészét, burgonyából pedig a teljes mennyiséget ma már magángazdaságokban állítják elő, és növekszik a magánszektor részaránya a hús- és tejtermelésben is.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület lakossága 842 400 fő (2005), ebből a városban lakók aránya összesen 64%. A népsűrűség 34,1 fő/km².

Nemzetiségi összetétel a 2002-es népszámlálási adatok szerint (ezer fő): oroszok (820,0); ukránok (11,2); örmények (3,2); beloruszok (2,4); azeriek (2,1); csecsenek (1,6); tatárok (1,4). (A többi nemzetiség 1000 fő alatt.)

A legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lélekszám 2005. január 1-jén (ezer fő):

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Orjoli terület élén a kormányzó áll.

  • Jegor Szemjonovics Sztrojev: 1993. május – 2009. február 16.
1985 és 1989 között a területi pártbizottság első titkára, majd három évig a párt KB titkára volt. 1993 óta a terület kormányzója. 2001-ben általános titkos választásokon választották meg. 2005-ben Vlagyimir Putyin elnök ajánlása alapján a képviselők nyílt szavazásán egyhangúlag döntöttek megbizatásának meghosszabbításáról további öt évre.
  • Alekszandr Petrovics Kozlov: 2009. február 16 /27. óta.

2006 óta az Orjoli területen 267 helyi önkormányzat működik. Közülük 3 városi körzet (gorodszkoj okrug) és 24 járás (rajon), továbbá 17 városi község (gorodszkoje poszelenyije) és 223 falusi község (szelszkoje poszelenyije). A városi körzetek és a járások a következők:

Városi körzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Orjol város önkormányzata
  • Livni város önkormányzata
  • Mcenszk város önkormányzata

Járások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:

Magyar név Orosz név Székhely Lélekszám
Bolhovi járás Болховский район Bolhov
18 041
Dmitrovszki járás Дмитровский район Dmitrovszk
12 196
Dolgojei járás Должанский район Dolgoje
11 984
Glazunovkai járás Глазуновский район Glazunovka
13 162
Hotinyeci járás Хотынецкий район Hotinyec
10 183
Kolpnai járás Колпнянский район Kolpna
15 453
Korszakovói járás Корсаковский район Korszakovo
4 798
Krasznaja Zarja-i járás Краснозоренский район Krasznaja Zarja
6 504
Kromi járás Кромской район Kromi
21 346
Livni járás Ливенский район Livni
32 791
Maloarhangelszki járás Малоархангельский район Maloarhangelszk
11 520
Mcenszki járás Мценский район Mcenszk
19 233
Novaja Gyerevnya-i járás Новодеревеньковский район Homutovo
10 704
Novoszili járás Новосильский район Novoszil
8 561
Orjoli járás Орловский район Znamenka
67 384
Pokrovszkojei járás Покровский район Pokrovszkoje
14 782
Sablikinói járás Шаблыкинский район Sablikino
8 045
Szoszkovói járás Сосковский район Szoszkovo
5 982
Szverdlov járás Свердловский район Zmijovka
16 311
Trosznai járás Троснянский район Troszna
10 302
Urickij járás Урицкий район Nariskino
18 666
Verhovjei járás Верховский район Verhovje
17 283
Zalegoscsi járás Залегощенский район Zalegoscs
15 376
Znamenszkojei járás (Orjoli terület) Знаменский район Znamenszkoje
5 016

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Orjoli terület témájú médiaállományokat.