Tveri terület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tveri terület (Тверская область)
Tveri terület címere
Tveri terület címere
Tveri terület zászlaja
Tveri terület zászlaja
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Szövetségi körzet Központi Körzet
Székhely Tver
Járás 36
Városi körzet 7
Alapítás 1935. január 29.
Kormányzó Andrej Vlagyimirovics Seveljov
Rendszám 69
Népesség
Teljes népesség 1 406 600 fő (2006) +/-
Népsűrűség 17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület 84 100 km²
Elhelyezkedése
RussiaTver2007-01.png
Tveri terület (Oroszország)
Tveri terület
Tveri terület
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 57° 09′, k. h. 34° 37′Koordináták: é. sz. 57° 09′, k. h. 34° 37′

A Tveri terület (oroszul: Тверская область) az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok egyike (szubjekt), önálló közigazgatási egység, a Központi Körzethez tartozik. Az európai országrész északnyugati vidékén fekszik.

Északon a Vologdai-, északnyugaton és nyugaton a Novgorodi-, dényugaton a Pszkovi-, a keleten a Jaroszlavli-, délkeleten a Moszkvai-, délen a Szmolenszki terület határolja. Közigazgatási központja Tver, 176 km-re északnyugatra Moszkvától.

Területe 84 100 km². Lakossága 1 406 600 fő (2006), a népsűrűség 17 fő/km².

A Központi Körzet legnagyobb régiója. Területe Magyarország területének csaknem 90%-a, lakossága azonban jóval kevesebb, mint Budapesté.

Természetföldrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domborzat, vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület zömmel a Volga felső szakaszának medencéjében helyezkedik el. Nyugati részét a Valdaj-hátság foglalja el. Itt húzódik a Balti- és a Kaszpi-tenger vízválasztója, itt ered a két nagy folyó, a Volga és a Nyugati-Dvina. Tengerszint feletti magassága általában 200–300 m, legmagasabb pontja 343 m (a Cna-folyó forrásának közelében). Délnyugaton a hátságot a Nyugati-Dvina fokozatosan kiszélesedő, lapos völgye váltja fel.

A keleti, alföldi jellegű részen folyóvölgyek, kisebb medencék (a Volgán kívül a Mologa-folyó felső és középső szakasza, a Tverca-folyó völgye, Visnyij Volocsok környéke) és 200–250 m magas dombok, morénahátak (Bezseck, Torzsok, Lihoszlavl városok környéke, az Iljinszkoje-hegy) váltakoznak. Délkeleten, a Volga két partja és itteni mellékfolyóinak alsó szakasza sík, alföldi vidék, legfeljebb 100–150 m-es tengerszint feletti magasságokkal.

Folyóinak többsége a Volga vízrendszeréhez tartozik. 760 10 km-nél hosszabb vízfolyása van, közülük 21 folyó itteni szakaszának hossza meghaladja a 100 km-t.

  • Fő folyója természetesen a Volga. A Valdaj-hátságon lévő forrástól számított 685 km-es itteni szakaszán mintegy 150 kisebb-nagyobb vízfolyást vesz fel. Legnagyobb mellékfolyói
balról: Szelizsarovka, Tyma, Tverca, Medvegyica, Kasinka, Mologa (Ribinszki-víztározó); :jobbról: Vazuza, Sosa, Nyerl.
  • A Balti-tenger Rigai-öblébe torkolló Nyugati-Dvina (Daugava) szintén a Valdaj-hátságról indul útjára. 262 km-es felső szakaszán délnyugati, déli irányban folyik, legnagyobb itteni mellékfolyói a Velesza (114 km) és a Mezsa (259 km).
  • A két nagy folyamon kívül a térség leghosszabb folyója az északi, északkeleti vizeket összegyűjtő és a Ribinszki-víztározóba szállító Mologa, legnagyobb mellékfolyója a Mogocsa.
  • Az Ilmeny-tó medencéjéhez tartozik a Cna és a Visnyij Volocsok víztározójából kiinduló Mszta.
Az Ivanykovói-víztározó részlete

A tavak vízterülete az összterület 1,4%-át alkotja, a legnagyobb tósűrűség a nyugati és északnyugati vidékeket jellemzi. A mintegy 500 jelentősebb állóvíz közül legszebb és legnagyobb a 260 km²-es Szeliger-tó, népszerű kiránduló- és üdülőhely. Egyes tavak mélysége meghaladja a 40 m-t (Doloszec, Broszno). A Volga forrásának közelében alakult ki a Felső-volgai-tóvidék, lényegében egy tórendszer, melyben a tavakat vízfolyások kötik össze egymással. A négy legnagyobb tó a Volgo (61 km²), a Vszelug, a Sztyerzs és a Peno.

Több folyón víztározót alakítottak ki. A kilenc jelentősebb víztározó közül a legnagyobbak természetesen a Volgán épültek: az Ivanykovói- (népszerű nevén: Moszkvai tenger), az Uglicsi- és a Ribinszki-víztározók. Utóbbinak csak kisebbik része, nyugati partja tartozik a Tveri területhez. A Volgán kívül Visnyij Volocsoknál a Cna-folyón és délen a Vazuza-folyón (nagyrészt a Szmolenszki területen) épültek jelentősebb víztározók.

Ásványkincsek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület legfontosabb ásványkincse a tőzeg, melyből a készleteket kb. 2 milliárd tonnára becsülik. Ipari méretekben jelenleg 43 lelőhely összesen 300 000 hektárnyi területén folyik kitermelés. Barnaszén jóval kisebb mennyiségben fordul elő. Jelentősek a készletek a tűzálló- és a magas olvadáspontú agyagokból, kvarchomokból és mészkőből. Régóta ismertek és népszerűek a régió, elsősorban Kasin városának ásvány- és gyógyvizei.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlata mérsékelten kontinentális. Leghidegebb hónap a január, középhőmérséklete –8,5 – –10,5 °C, a júliusé 17-18 °C. A csapadék évi mennyisége 550–750 mm, a legtöbb csapadék nyáron hull. Nyugaton általában több a csapadék és enyhébb a tél, mint keleten. A téli időszak november végén és április elejéig tart.

A Valdaj-hátság délnyugati részén fekvő védett területen az évi középhőmérséklet 3,6 °C. A fagymentes napok száma 92 és 126 között váltakozik, a napsütéses órák száma 1200/év. A valaha mért abszolút hőmérsékletek – 48 °C, illetve 38 °C.

Növény- és állatvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület több mint 50%-át erdő borítja, a legnagyobb zárt erdőségek nyugaton és északnyugaton terülnek el. A vegyes erdő övezethez tartozó térség erdőinek kb. fele tűlevelű, ezek javarésze erdei- és lucfenyő. A lombhullató fafajok közül legelterjedtebb a nyír és a nyárfa, valamivel ritkább az égerfa. A Valdaj-hátság védett területein 16 fafajt tartanak nyilván, a lombos fajok közül itt többnyire a tölgy az uralkodó.

A régió összterületének kb. 9%-át láp, mocsár foglalja el, a rájuk jellemző változatos vízi növényzettel, jellegzetes növénytársulásokkal (láperdők, tőzegmohás síklápok stb.), illetve gazdag madárvilággal.

A területen 66 féle emlősállatot és 236 madárfajt tartanak nyilván. Az erdőkben élő emlősök között vaddisznó, jávorszarvas, őz, vörös róka, a kisebbek között nyérc, nyest, menyét gyakran fordul elő. A védett területek nagy becsben tartott ragadozói a hiúz, a farkas és a barna medve, utóbbiból 70 példányt tartanak nyilván; a rágcsálók közt különleges színfolt az erdei lemming.

Természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Valdaj-hátság délnyugati része, az orosz síkság fő vízválasztóját képező vidék 1930 óta természetvédelmi terület. Célja az erdőövezet őshonos vegyes erdőinek, élővilágának, többek között a barna medve élőhelyeinek megóvása. A Nyelidovói és az Andreapoli járásokhoz tartozó 24 500 hektár védett területet, melyet csaknem kétszer ekkora védőövezet veszi körül, 1986-ban bioszféra-rezervátummá nyilvánították. A Tveri területen kb. 200 tájvédelmi körzet (zakaznyik) létezik, ezek legnagyobb része láp vagy mocsár. A fokozottan védett területek nagysága 1,14 millió ha, az összterület 13,5%-a.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az évkönyvek tanúsága szerint a vidéket kezdetben finnugor, később szláv népek lakták, és a 11. században már a Novgorodi fejedelemség birtokolta. Torzsok és Toropec városok első írásos említése a 11. századból, Tver városé a 12. századból, Kasin és Rzsev városé a 13. századból való. A déli részeken a 13. század közepén alakult ki az önálló Tveri fejedelemség (1247-1485), mely hol Novgoroddal, hol a később megerősödött Moszkvával állt harcban az orosz fejedelemségek feletti uralom megszerzéséért. Eközben az Arany Horda gyámkodásától is igyekezett megszabadulni, de az 1327-es felkelést a Horda és Iván Kalita moszkvai nagyfejedelem csapatai leverték; később a fejedelemségről kisebb részfejedelemségek váltak le (pl. Kasin). 1478-ban Novgorod, 1485-ben Tver elfoglalásával a terület végleg a moszkvai orosz állam része lett.

Rettegett Iván büntetőhadjárata a novgorodi bojárok ellen (1570) az egész vidéket sújtotta, a legtöbbet Tver és Torzsok lakossága szenvedett. A 17. század elején a zűrzavaros idők újabb háborúkat hoztak, a század közepén pusztító járvány tört ki: számos falu eltűnt, a városok elnéptelenedtek. A kihalt vidékekre többek között a finnugorok finn ágához tartozó karélokat telepítettek be, leszármazottaik ma is lakják a területet.

Rzsev városa a Volgán. (Szergej Prokugyin-Gorszkij fotója az 1910-es évekből)

A 18. század, különösen Szentpétervár felépítése erőteljes gazdasági fellendülést hozott, a térség a Felső-Volga kereskedelmi központjává vált. A 19. század második felében gyors fejlődésnek indult a textilipar, a „két főváros” közötti vasútvonal kiépítése a gazdaságban is új távlatokat nyitott.

1708-ban a területet részben a Szmolenszki-, részben az Ingermanlandi kormányzósághoz csatolták. 1775-ben Tver újra egy önálló közigazgatási egység, helytartóság, (namesztnyicsesztvo), majd 1796-ban a Tveri kormányzóság székhelye lett. A kormányzóság az 1920-as évekig állt fenn. Tver városát 1931-ben a Szovjetunió akkori államfőjéről, Mihail Kalinyinről nevezték el, így az 1935. január 29-én megalakított új közigazgatási egység neve is Kalinyini terület lett, mely 1990-ben – a város névváltásának megfelelően – Tveri területre változott.

A második világháború idején a térség jelentős részét német csapatok foglalták el. Tver 1941 végén felszabadult, de a nyugati vidékre csak jóval később jutottak el a felszabadító csapatok. Rzsev környékén hosszan elhúzódó harcok dúltak, a 15 hónapos ütközet hatalmas emberi áldozatokat követelt, a város pedig teljesen romba dőlt.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasági szempontból a Tveri terület az Oroszországi Föderáció Központi Gazdasági Körzetéhez tartozik.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hagyományos és korszerűtlen iparágak túlsúlya miatt a Szovjetunió felbomlása a régió gazdaságában komoly gondokat okozott. Különösen nagy veszteségek érték a textilipart, a mezőgazdasági- és szerszámgépgyártást, számos vállalat nem is tudott talpra állni. 2003-ban az ipari termelés volumene az 1990-es évinek még mindig csak 48%-a volt. A gépipar egyes ágazatai azonban megtartották vezető pozíciójukat az oroszországi piacon: a vasúti személykocsik 60%-át, az exkavátorok több mint 1/3-át Tverben állítják elő, kiemelkedő a darugyár teljesítménye, a vegyiparban fontos a műszál termelése is.

Az ipar vezető ágazata a villamosenergia-ipar. Két óriása a Konakovói-vízerőmű a Volgán (2400 megawatt) és az Udomljában működő atomerőmű, melyek termelésük kb. 2/3 részét más régiókban értékesítik. A hagyományos iparágak – textil-, bőr-, porcelán- és üvegipar – számos, gyökerükkel néha a 19. századig visszanyúló vállalata fennmaradt, de működésük kevéssé gazdaságos. Az ipari termelés több mint 40%-át Tver vállalatai adják (az említettek mellett műszálgyártás, textil- és élelmiszeripar, stb.). További ipari központok:

  • Torzsok: tűzoltó berendezések készítése („Pozstechnika”); régi, híres létesítmény a nyomdafestékgyár. A két vállalat adja a város ipari termelésének 70%-át. Hagyományos iparág a bőr- és cipőipar.
  • Nyelidovo: erdészeti gépek, fafeldolgozó kombinát
  • Rzsev: toronydaruk, liftek gyártása („Viszota”); gépkocsik és traktorok elektromos alkatrészeinek gyártása („Eltra” vállalatcsoport); építőipari anyagok gyára (alapítva 1850-ben), bútorgyár, textilipar, élelmiszeripar (húskombinát)
  • Bezseck: mezőgazdasági gépgyár (lenbetakarító és -feldolgozó gépek gyártása)
  • Visnyij Volocsok: üveggyár, textilipar
  • Osztaskov: bőripar; a város a Szeliger-tó környéki turizmus központja
  • Udomlja: a Moszkvától 330 km-re, Szentpétervártól 400 km-re fekvő Udomlja-tó partján épült atomerőmű első két, egyenként 1000 megawattos blokkját 1985-ben, illetve 1987-ben helyezték üzembe. A tervezett harmadik és negyedik blokk építése 1986-tól több mint tíz évig szünetelt, végül 2005-ben az elkészült harmadik blokkot is üzembe helyezték. A negyedik blokk építése 2007-ben folytatódik, átadása 2011-ben várható.

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A természeti adottságok, a gyenge minőségű podzol-, illetve tőzeges talajok nem kedveznek a mezőgazdaságnak, különösen nem a gabonatermesztésnek. A legfontosabb ágazat az állattenyésztés és a lentermesztés. A terület a rostlen termelésének központja, sokáig innen került ki az országban megtermelt len 30%-a. A gazdasági válság azonban ezt az ágazatot sem kímélte, 1996 és 2003 között a rostlen termelése harmadára esett vissza. 12 év alatt, 1990-2003 között a szarvasmarhaállomány is kb. hasonló arányban, a hústermelés pedig 60%-kal csökkent.

A legjelentősebb mezőgazdasági körzet a Volga menti Rzsev és Sztarica városok vidéke. A hagyományos ágazatok mellett fontos szerepe van a városellátó gazdálkodásnak (zöldség- és burgonya termesztése, tejtermelés és -feldolgozás), melynek kimondottan kedvez a főváros és agglomerációjának viszonylagos közelsége.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A területen áthaladó két legfontosabb közlekedési folyosó a Tveren át északnyugat felé vezető Moszkva-Szentpétervár és Rzseven át a kelet-nyugati irányú Jaroszlavl-Pszkov-Riga útvonal. A Tveri területen mindkét útvonalon lényegében párhuzamosan halad egymás mellett a vasút és az autóút. Rzsev forgalmas vasúti csomópont: innen indul északnyugat felé a két fővonalat összekötő szárnyvonal, valamint Brjanszk felé a déli ipari központokhoz, gabonatermő vidékekhez vezető vonal. Moszkva és Szentpétervár között létesült egy másik, "kerülő" vasútvonal is Kaljazin-Lesztovón keresztül, ez a keleti vidékekkel teremt összeköttetést.

Az itteni volgai kikötők közül legjelentősebb Tver kikötője, ahol Volga-tengerjáró hajók kikötésére is van lehetőség. A város nemzetközi repülőtere („Migalovo”) a legmodernebb gépek fogadására is képes, egy másik, kisebb repülőtere („Zmejevo”) a helyi légiközlekedés igényeit szolgálja.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság lélekszáma 1 406 600 fő (2006), a népsűrűség 17 fő/km², a városban lakók aránya megközelíti a 75%-ot. A főváros közelsége is közrejátszik abban, hogy a népesség folyamatosan csökken, különösen a kisebb településeken. A 2002-es népszámláláskor a falvak 15%-ának nem volt állandó lakossága, további 37%-ában 10 főnél kevesebben éltek. A legnépesebb települések a „két fővárost” összekötő közlekedési útvonal mentén találhatók.

Nemzetiségi összetétel a 2002-es népszámlálási adatok szerint (ezer fő): oroszok (1361,0); ukránok (22,6); karjalaiak (14,6); beloruszok (8,6); örmények (7,3); tatárok (6,7); azeriek (4,6); cigányok (4,6); csuvasok (3,1); csecsenek (2,7); moldávok (1,8); németek (1,8); mordvinok (1,7); grúzok (1,4); tadzsikok (1,2). (A többi nemzetiség 1000 fő alatt.)

A 17. századi betelepítések óta nagy számban élnek karjalaiak az egyik északkeleti járásban.

A legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lélekszám 2005. január 1-jén:

(A táblázat első 12 települése város.)

Név Lakosság
(ezer fő, 2006)
Coat of Arms of Tver (Tver oblast).png Tver (Тверь) 406,7
Rzhev coat of arms 1996.png Rzsev (Ржев) 62,4
Coat of Arms of Vyshny Volochek (Tver oblast).png Visnyij Volocsok (Вышний Волочёк) 54,6
Coat of Arms of Kimry (Tver Oblast).png Kimri (Кимры) 51,4
Coat of Arms of Torzhok (Tver oblast).png Torzsok (Торжок) 47,8
Coat of arms Konakovo (Tver oblast) Russia 2007.png Konakovo (Конаково) 40,2
Coat of Arms of Udomlya (Tver oblast).png Udomlja (Удомля) 32,1
Coat of Arms of Bezhetsk (Tver oblast).png Bezseck (Бежецк) 27,4
Coat of Arms of Bologoe (Tver oblast).png Bologoje (Бологое) 25,8
Coat of Arms of Kashin (Tver oblast).png Kasin (Кашин) 16,5
Coat of Arms of Nelidovo (Tver oblast).png Nyelidovo (Нелидово) 24,9
Coat of Arms of Ostashkov (Tver oblast).png Osztaskov (Осташков) 20,0
Coat of Arms of Kalyazin (Tver oblast).png Kaljazin (Калязин) 14,4
Coat of Arms of Toropets (Tver oblast).png Toropec (Торопец) 14,3
Coat of Arms of Likhoslavl (Tver oblast).png Lihoszlavl (Лихославль) 12,2
Redkino (Редкино) 11,6
Coat of Arms of Ozyorny (Tver oblast).png Ozjornij (Озёрный) 10,8
Coat of Arms of Kuvshinovo (Tver oblast).png Kuvsinovo (Кувшиново) 10,8

Közigazgatás, politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tveri terület térképe

A Tveri terület élén a kormányzó áll.

  • Dmitrij Vagyimovics Zelenyin: 2003. december 30. – 2011. június 16.
Egy moszkvai főiskola alkalmazott matematika szakán végzett. Vállalkozó, üzletember. Megválasztása előtt több bank és vezető iparvállalat igazgatótanácsának tagja, illetve vezérigazgatója volt. Az orosz menedzserek egyesületének elnöke volt.
  • Andrej Vlagyimirovics Seveljov: 2011. (június 16.) július 7. óta.

A 2005 decemberében megtartott választások eredményeként a helyi parlament 33 képviselői helye az alábbiak szerint oszlik meg:

  • Egységes Oroszország Párt: 15 hely
  • Kommunista Párt: 5 hely
  • Haza Szövetség: 3 hely
  • Liberális Demokrata Párt: 2 hely
  • Népi Akarat: 2 hely
  • Agrárpárt: 1 hely
  • Függetlenek: 5 hely

2006 óta a Tveri területen 405 helyi önkormányzat működik. Közülük 7 városi körzet (gorodszkoj okrug) és 36 járás (rajon), továbbá 44 városi község (gorodszkoje poszelenyije) és 318 falusi község (szelszkoje poszelenyije). A városi körzetek és a járások a következők:

Városi körzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tver város
  • Visnyij Volocsok város
  • Torzsok város
  • Rzsev város
  • Kimri város
  • „Szolnyecsnij” (zárt város)
  • „Ozernij” (zárt város)

Járások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A járások neve, székhelye és 2010. évi népessége az alábbi:

Magyar név Orosz név Székhely Lélekszám
Andreapoli járás Андреапольский район Andreapol
13 756
Beliji járás Бельский район Belij
6 582
Bezsecki járás Бежецкий район Bezseck
36 701
Bologojei járás Бологовский район Bologoje
38 557
Firovói járás Фировский район Firovo
9 396
Kalinyini járás Калининский район Tver
52 047
Kaljazini járás Калязинский район Kaljazin
21 688
Kasini járás Кашинский район Kasin
27 410
Keszova Gora-i járás Кесовогорский район Keszova Gora
8 199
Kimri járás Кимрский район Kimri
13 190
Konakovói járás Конаковский район Konakovo
87 125
Krasznij Holm-i járás Краснохолмский район Krasznij Holm
11 835
Kuvsinovói járás Кувшиновский район Kuvsinovo
15 386
Lesznojei járás Лесной район Lesznoje
5 252
Lihoszlavli járás Лихославльский район Lihoszlavl
28 492
Makszatyihai járás Максатихинский район Makszatyiha
16 723
Molokovói járás Молоковский район Molokovo
5 235
Nyelidovói járás Нелидовский район Nyelidovo
30 731
Olenyinói járás Оленинский район Olenyino
12 675
Osztaskovi járás Осташковский район Osztaskov
23 761
Penói járás Пеновский район Peno
6 864
Rameski járás Рамешковский район Rameski
14 988
Rzsevi járás Ржевский район Rzsev
12 480
Szandovói járás Сандовский район Szandovo
6 811
Szelizsarovói járás Селижаровский район Szelizsarovo
12 722
Szonkovói járás Сонковский район Szonkovo
8 553
Szpirovói járás Спировский район Szpirovo
12 203
Sztaricai járás Старицкий район Sztarica
24 056
Toropeci járás Торопецкий район Toropec
20 526
Torzsoki járás Торжокский район Torzsok
22 534
Udomljai járás Удомельский район Udomlja
40 292
Veszjegonszki járás Весьегонский район Veszjegonszk
13 481
Visnyij Volocsek-i járás Вышневолоцкий район Visnyij Volocsek
25 421
Zapadnaja Dvina-i járás Западнодвинский район Zapadnaja Dvina
16 018
Zubcovi járás Зубцовский район Zubcov
17 216
Zsarkovszkiji járás Жарковский район Zsarkovszkij
6 132

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tveri terület témájú médiaállományokat.