Nyest

Nyest
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Ragadozók (Carnivora) Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia) Család: Menyétfélék (Mustelidae) Alcsalád: Menyétformák (Mustelinae) Nem: Martes Faj: M. foina
Tudományos név
Martes foina (Erxleben, 1777)
Elterjedés
Az elterjedési területe
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Nyest témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Nyest témájú médiaállományokat.

A nyest (Martes foina) a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj.

Az állat a Martes nem típusfaja.

Előfordulása

Eurázsiai kisragadozó. Eltejedési területe Spanyolországtól Közép- és Dél-Európán át, Közép-Ázsiáig, Mongóliáig és a Himalája vidékéig tart. Európában a Földközi-tengeri szigetek java részéről hiányzik.

Alfajai

• Martes foina foina
• Martes foina bosniaca
• Martes foina bunites
• Martes foina kozlovi
• Martes foina intermedia
• Martes foina mediterranea
• Martes foina milleri
• Martes foina nehringi
• Martes foina rosanowi
• Martes foina syriaca
• Martes foina toufoeus

Megjelenése

Testhossza 40–54 cm, farokhossza 22–30 cm, testtömege 1,1-2,3 kg. Karcsú testalkata és viszonylag rövid lábai vannak. Szőrzete barnás színű. Jellegzetessége a nagy fehér mellfolt, mely egyben a legfőbb megkülönböztető jegye a nyuszttól, melynek mellfoltja narancssárgás színű. Orra világos színű, talppárnái szőrtelenek.

Életmódja

A sziklás, nyíltabb területeket kedveli. A magashegységekben is megtalálható, a nyári hónapokban akár 4000 méter magasságig is felhúzódik. Gyakran megjelenik a városokban, sőt megtelepedhet az épületekben is. Ügyesen mászik, de ritkán megy fel magas fákra. Főleg szürkületkor és éjszaka mozog. Hatékony vadász, tápláléka gerinctelenekből, rágcsálókból, madarakból, tojásokból áll, de szereti a gyümölcsöt is. Imádja a tojást, annak tartalmát kiszívja, csak az üres héjat hagyja hátra. Esetenként háziállatokat is megtámad.

Szaporodása

Magányosan él, csak a nyár közepén esedékes párzási időszakban tartanak együtt. A hímek területe annak adottságaitól függően 12-211 hektár közötti méretű, nyáron a legnagyobb. A hímek territóriuma több nőstényével is átfedő. Bár éjszakai állat, a párzási időszakban nappal is láthatók. Mivel a megtermékenyült peték késleltetetten ágyazódnak be az anyaméhbe, az ellés nem következik be a következő tavasz előtt. A vemhesség teljes ideje 230-275 nap, míg a valódi terhesség mindössze egy hónap. Az alom általában 3-4 vak, szőrtelen kölyökből áll, de esetenként 8 is előfordulhat. A kölykök két hónapos korukban már elkezdenek vadászni tanulni, majd 15-27 hónapos korukban válnak ivaréretté. A természetes körülmények között 3 év a várható átlagos élettartamuk, vadon maximum 10 évig élnek, fogságban 18 év a csúcs.

A nyest és a nyuszt

A nyest és a nyuszt (Martes martes) nagyon hasonlítanak egymásra. Megfigyelések szerint, ahol egy területen mindkét faj él, ott kerülik egymást: míg a nyuszt jobbára nappal és alkonyatkor, addig nyest éjszaka vadászik; a nyuszt kerüli a településeket, a nyest viszont nem; a nyuszt ügyesen mászik a fára, a nyest inkább földközelben tartózkodik.

Nyest mint fizetőeszköz

A középkori Horvátország egyes területein a nyestbőr volt az adózás fizetőeszköze. Ezért fut Szlavónia címerében a középkor óta nyest, és ennek okán lett 1993-ban a független Horvátország hivatalos fizetőeszköze a kuna, vagyis 'nyest'.

Külső hivatkozások

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 21.)
• Bioport
• A hódító nyest
• Greenfo.hu szerint Magyarországon nem védett
• Városlakó nyestek Budapesten