Kalmükföld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kalmükföld (Kalmük Köztársaság
Khal'mg Tangghch, Хальмг Таңһч)
Kalmükföld címere
Kalmükföld címere
 Kalmükföld zászlaja
Kalmükföld zászlaja
Himnusz: Kalmük Köztársaság Himnusza[1]
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Szövetségi körzet Déli szövetségi körzet
Székhely Eliszta
Alapítás 1957. január 9.
Köztársaság vezetője Alekszej Maratovics Orlov
Hivatalos nyelv kalmük, orosz
Rendszám 08
Népesség
Teljes népesség 292 000 fő (2002) +/-
Népsűrűség 4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület 76 100 km²
Időzóna UTC +3 (NYISZ: UTC +4)
Elhelyezkedése
Kalmykia in Russia.svg
Kalmükföld (Oroszország)
Kalmükföld
Kalmükföld
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 46° 19′, k. h. 44° 16′Koordináták: é. sz. 46° 19′, k. h. 44° 16′
Kalmükföld weboldala

A Kalmük Köztársaság (oroszul Респу́блика Калмы́кия) (kalmükül Хальмг Таңһч) – más ismert nevén Kalmükföld – az Oroszországi Föderáció egyik tagköztársasága. Fővárosa: Eliszta.

A köztársaságban a kalmük ábécé használatos.

A köztársaság első elnöke Kirszan Nyikolajevics Iljumzsinov volt (1993–2005), majd miután az „elnök” (prezigyent) címet megszüntették, továbbra is ő volt (2005–2010) a köztársaság vezetője (glava). Ezt a posztot 2010. október 24. óta Alekszej Maratovics Orlov tölti be.

Az egyetlen köztársaság Európában, ahol a buddhizmus a legnépszerűbb vallás.[2]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kaukázustól északra, a Volgától délre, Kaszpi-tenger északnyugati partján fekszik. Középső részén északról délre a Jergenyi-dombság húzódik, délen a Kuma–Manics-süllyedék található északnyugat-délkeleti irányban, míg keleti része síkság, sztyeppe, a Kaszpi-mélyföld része. A tengerpart mocsaras. Fő folyói a süllyedékben haladnak, és víztározó található rajtuk: délnyugaton a Manics, amely a Rosztovi területtől és a Sztavropoli határterülettől választja el, valamint délen a Kuma, amely Dagesztán felé határfolyó. Ezen kívül egy kis szakaszon a Volga is átfolyik rajta északkeleten.

Települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kalmükföld fekvése és szomszédai

Kalmükföldön (a 2010. évi népszámláláskor) 3 város és 262 falusi település található, mely utóbbiak közül 2 lakatlan. 1987-ben még 5 városi jellegű település volt a köztársaságban, a Szovjetunió megszűnése óta azonban ezek elvesztették e címüket és faluvá alakultak.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Kalmükföldön 44% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya, a legtöbb más oroszországi régióval összevetve ez nagyon alacsony érték. A legnagyobb falu népessége megközelíti a 12 ezer főt, és összesen 12-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 25%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.

Kalmükföld városai a következők (2010. évi népességükkel):

Közigazgatás és önkormányzatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kalmükföld (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 13 járásra oszlik, Eliszta városa pedig köztársasági alárendeltségű, így a hozzá beosztott falusi településekkel együtt nem tartozik egyik járáshoz sem.

Az önkormányzatok területi beosztása megegyezik a közigazgatási felosztással. A 13 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, míg Eliszta a hozzá beosztott falusi településekkel együtt a járásoktól független városi körzetet alkot, melynek egyszintű önkormányzata van, egyszerre gyakorolja a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A járásokhoz összesen 2 városi község – ezek székhelye a két kisebb város – és 111 falusi község tartozik.

A járások és székhelyeik:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. National Anthem of Kalmykia
  2. Tom Parfitt. „King of Kalmykia”, The Guardian, 2006. szeptember 21. (Hozzáférés ideje: 2001. március 28.) „Kalmykia is the only Buddhist region in Europe...” 

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalmükföld témájú médiaállományokat.