Krasznodari határterület
| Krasznodari határterület (Краснодарский край) | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország |
||
| Szövetségi körzet | Déli szövetségi körzet | ||
| Székhely | Krasznodar | ||
| Járás | 38 | ||
| Városi körzet | 7 | ||
| Települések | 26 város, 12 városi jellegű település, 397 szelszovjet, 1719 falu, 11 néptelen falu | ||
| Alapítás | 1937. szeptember 13. | ||
| Kormányzó | Alekszandr Nyikolajevics Tkacsov | ||
| Rendszám | 23, 93, 123 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen +/- | ||
| Népsűrűség | 69 fő/km² | ||
| Etnikai csoportok | oroszok, örmények, ukránok, tatárok, görögök, grúzok, fehéroroszok, adigék, cigányok, németek, azeriek, törökök, kurdok, cserkeszek, ezidek, oszétek, asszírok stb. | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| Összterület | 75.485 km² | ||
| Időzóna | UTC+4 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 |
|||
| Krasznodari határterület weboldala | |||
A Krasznodari határterület (oroszul Краснодарский край [Krasznodarszkij kraj]) az Oroszországi Föderáció alanya, székhelye Krasznodar.
2010-ben népessége 5 226 647 fő volt. Itt lesznek a 2014. évi téli olimpiai játékok megtartva Szocsi városában.
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
A határterület Oroszország európai részének déli részén található.
Határos északon a Rosztovi területtel, északkeleten a Sztavropoli határterülettel, keleten Karacsáj-Cserkeszfölddel, délkeleten Abháziával (Grúziából kiszakadt állam). Délen és délnyugaton a Fekete-tenger, nyugaton pedig az az Azovi-tenger határolja. A határterületben enklávé Adigeföld.
Északi része síkság, déli részein a Nagy-Kaukázus vonulatai húzódnak. Lásd még: Nyugat-Kaukázus.
Fő folyója a Kubány, amelyen a Krasznodari-víztározó létesült.
Történelem [szerkesztés]
Népesség [szerkesztés]
Nemzetiségi megoszlás [szerkesztés]
- 2002-ben 5 125 221 lakosából 4 436 272 orosz (86,56%), 274 566 örmény (5,36%), 131 774 ukrán, 26 540 görög, 26 260 fehérorosz, 25 589 tatár, 20 500 grúz, 18 469 német, 15 821 adige, 13 496 török, 11 944 azeri, 10 873 cigány, 5 022 kurd, 4 446 cserkesz, 4 441 ezid, 4 133 oszét, 3 764 asszír, 3 752 lezg, 3 213 sapsug, 1 988 abház, 1 460 avar, 1 331 tabaszaran, 915 lak, 860 dargin, 809 udin, 784 karacsáj, 727 kabar, 723 ingus, 586 kumük, a többi más nemzetiségű.
- 2010-ben 5 226 647 lakosából 4 522 962 orosz (86,54%), 281 680 örmény (5,39%), 83 746 ukrán, 24 840 tatár, 22 595 görög, 17 826 grúz, 16 890 fehérorosz, 13 834 adige, 12 920 cigány, 12 171 német, 10 165 azeri, 8 527 török, 5 899 kurd, 5 258 cserkesz, 5 023 ezid, 4 537 oszét, 4 106 lezg, 3 839 sapsug, 3 440 asszír, 2 092 abház, 1 848 avar, 1 651 tabaszaran, 1 130 kabar, 1 100 karacsáj, 1 054 dargin, 821 lak, 815 ingus, 776 udin, 581 kumük.
Települések [szerkesztés]
A Krasznodari határterületen (a 2010. évi népszámláláskor) 26 város, 12 városi jellegű település és 1725 falusi település található, mely utóbbiak közül 19 lakatlan. A városi jellegű települések száma 1987-ben még 24 volt, a Szovjetunió megszünése óta azonban sokuk elvesztette e címét és faluvá alakult, Oroszország más területeihez hasonlóan.
A 2010. évi népszámlálás adatai szerint a Krasznodari határterületen 53% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A Krasznodari határterületen található Oroszország második legnépesebb falusi települése, Kanyevszkaja, mely 44 386 lakosával az egész világon is a legnagyobbak közé tartozik. Összesen 192 falu népessége éri el a háromezer főt, melyek együttesen a határterület lakosainak 30%-a számára nyújtanak otthont, így ezek a nagy- és óriásfalvak más oroszországi régiókhoz képest kiemelkedő szerepet játszanak a településhálózatban.
A Krasznodari határterület városai a következők (2010. évi népességükkel):
- Krasznodar, Краснодар (744 995)
- Szocsi, Сочи (343 334)
- Novorosszijszk, Новороссийск (241 952)
- Armavir, Армавир (188 832)
- Jejszk, Ейск (87 769)
- Kropotkin, Кропоткин (80 765)
- Szlavjanszk-na-Kubanyi, Славянск-на-Кубани (63 842)
- Tuapsze, Туапсе (63 292)
- Labinszk, Лабинск (62 864)
- Tyihoreck, Тихорецк (61 823)
- Anapa, Анапа (58 990)
- Krimszk, Крымск (57 382)
- Gelendzsik, Геленджик (54 980)
- Tyimasevszk, Тимашевск (53 924)
- Belorecsenszk, Белореченск (53 892)
- Kurganyinszk, Курганинск (47 970)
- Uszty-Labinszk, Усть-Лабинск (43 270)
- Korenovszk, Кореновск (41 166)
- Apseronszk, Апшеронск (40 225)
- Tyemrjuk, Темрюк (38 046)
- Gulkevicsi, Гулькевичи (35 244)
- Abinszk, Абинск (34 928)
- Novokubanszk, Новокубанск (34 880)
- Primorszko-Ahtarszk, Приморско-Ахтарск (32 257)
- Gorjacsij Kljucs, Горячий Ключ (30 126)
- Hadizsenszk, Хадыженск (21 579)
Közigazgatás és önkormányzatok [szerkesztés]
A Krasznodari határterület (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 38 járásra oszlik, a 26 város közül pedig 15 határterületi alárendeltségű, ezek nem tartoznak egyik járáshoz sem. Közülük 11-hez falusi települések is be vannak osztva, némelyikhez járásnyi kiterjedésű területen, melyek szintén nem tartoznak egyik járáshoz sem.
Az önkormányzatok területi beosztása nagyjából megegyezik a közigazgatási felosztással. Az Anapai járást kivéve a 38 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, míg a 15 köztársasági alárendeltségű városból 7 (az esetleg hozzájuk beosztott vidéki területekkel együtt) a járásoktól független városi körzetet alkot, melyeknek egyszintű önkormányzata van, egyszerre gyakorolják a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A további 8, a közigazgatási beosztás szerint a járásoktól független város viszont nem alkot városi körzetet, hanem annak a járási önkormányzatnak vannak alárendelve, amelynek a székhelyei. A járásokhoz összesen 30 városi község – ezek székhelye egy város vagy városi jellegű település – és 352 falusi község tartozik. Az Anapai járás területén viszont nem működik se járási, se községi önkormányzat, mivel teljes területe az Anapa városi körzethez tartozik.
Közigazgatási szempontból tehát a Krasznodari határterület 38 járásra és 15 városra tagozódik, míg önkormányzati rendszerét 37 járási önkormányzat és 7 városi körzet, a járási önkormányzatoknak alárendelve pedig 30 városi és 352 falusi község alkotja.
A járások és székhelyeik [szerkesztés]
- Közigazgatási járások, melyek területén járási önkormányzat működik azonos területtel
- Abinszki járás, Абинский район (Abinszk)
- Apseronszki járás, Апшеронский район (Apseronszk)
- Belaja Glina-i járás, Белоглинский район (Belaja Glina)
- Brjuhoveckajai járás, Брюховецкий район (Brjuhoveckaja)
- Gulkevicsi járás, Гулькевичский район (Gulkevicsi)
- Gyinszkajai járás, Динской район (Gyinszkaja)
- Kalinyinszkajai járás, Калининский район (Kalinyinszkaja)
- Kanyevszkajai járás, Каневской район (Kanyevszkaja)
- Korenovszki járás, Кореновский район (Korenovszk)
- Krasznoarmejszkij járás, Красноармейский район (Poltavszkaja)
- Krilovszkajai járás, Крыловский район (Krilovszkaja)
- Kurganyinszki járás, Курганинский район (Kurganyinszk)
- Kuscsevszkajai járás, Кущевский район (Kuscsevszkaja)
- Lenyingradszkajai járás, Ленинградский район (Lenyingradszkaja)
- Mosztovszkoji járás, Мостовский район (Mosztovszkoj)
- Novokubanszki járás, Новокубанский район (Novokubanszk)
- Novopokrovszkajai járás, Новопокровский район (Novopokrovszkaja)
- Otradnajai járás, Отрадненский район (Otradnaja)
- Pavlovszkajai járás, Павловский район (Pavlovszkaja)
- Primorszko-ahtarszki járás, Приморско-Ахтарский район (Primorszko-Ahtarszk)
- Scserbinovszkajai járás, Щербиновский район (Sztaroscserbinovszkaja)
- Szeverszkajai járás, Северский район (Szeverszkaja)
- Sztarominszkajai járás, Староминский район (Sztarominszkaja)
- Tbilisszkajai járás, Тбилисский район (Tbilisszkaja)
- Tyemrjuki járás, Темрюкский район (Tyemrjuk)
- Tyimasevszki járás, Тимашевский район (Tyimasevszk)
- Uszpenszkojei járás, Успенский район (Uszpenszkoje)
- Uszty-labinszki járás, Усть-Лабинский район (Uszty-Labinszk)
- Viszelki járás, Выселковский район (Viszelki)
- Közigazgatási járások, melyek székhelye a járási önkormányzathoz tartozó határterületi alárendeltségű város
- Belorecsenszki járás, Белореченский район (Belorecsenszk)
- Jejszki járás, Ейский район (Jejszk)
- Krimszki járás, Крымский район (Krimszk)
- Labinszki járás, Лабинский район (Labinszk)
- Szlavjanszki járás, Славянский район (Szlavjanszk-na-Kubanyi)
- Tuapszei járás, Туапсинский район (Tuapsze)
- Tyihorecki járás, Тихорецкий район (Tyihoreck)
- Közigazgatási járás, melynek területén nem működik járási önkormányzat, mivel a székhelyével (mely határterületi alárendeltségű város) közösen városi körzetet alkot
- Anapai járás, Анапский район (Anapa)
- Közigazgatási járás, melynek területén járási önkormányzat működik, de annak területe nagyobb és székhelye eltérő
- Kavkazszkajai járás, Кавказский район (a közigazgatási székhely Kavkazszkaja, a járási önkormányzaté azonban Kropotkin határterületi alárendeltségű város)
Források [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
 |
Ez a földrajztudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
