Nagy-Kaukázus
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hegyek Arhüz régióban, a Nagy-Kaukázusban
A Nagy-Kaukázus (oroszul Большой Кавказ [Bolsoj Kavkaz], azeriül Böyük Qafqaz Dağları) a Kaukázus hegység fő hegylánca.
Mintegy 1200 kilométer hosszan nyúlik el nyugat-északnyugat-kelet-délkeleti irányban a fekete-tengeri Taman-félsziget (Oroszország) és a Kaszpi-tengeri Abşeron-félsziget (Azerbajdzsán) közt, az orosz Szocsitól csaknem az azeri Bakıig.
Hagyományosan három részre tagolják:
- Nyugat-Kaukázus, a Fekete-tengertől az Elbrusz hegyig.
- Középső-Kaukázus, az Elbrusztól a Kazbek hegyig.
- Kelet-Kaukázus, a Kazbektől a Kaszpi-tengerig.
Vonulatain fut az orosz-grúz és az orosz-azerbajdzsáni határ jórésze. A hegyeken és e határokon vág keresztül a Grúz Katonai Út, az Oszét Katonai Út és a transzkaukázusi főút.
Csúcsai[szerkesztés]
- Elbrusz, 5642 m, a földrajzi Európa legmagasabb hegye
- Dühtau, 5205 m
- Kostan-Tau, 5151 m
- Rusztaveli-csúcs, 4859 m
- Shara, 5201 m
- Kazbek, 5047 m
- Tebulosz mta, 4493 m
- Diklosz mta, 4285 m
- Bazardüzü, 4466 m
- Babadag, 3629 m
Ez a szócikk részben vagy egészben a Greater Caucasus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

