Karacsáj- és Cserkeszföld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karacsáj- és Cserkeszföld (Карачаево-Черкесская Республика)
Karachay Cherkess03.png
Karacsáj- és Cserkeszföld címere
Karacsáj- és Cserkeszföld címere
 Karacsáj- és Cserkeszföld zászlaja
Karacsáj- és Cserkeszföld zászlaja
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Székhely Cserkesszk
Alapítás 1957. január 9.
Köztársaság vezetője Rasid Boriszpijevics Temrezov[1]
Hivatalos nyelv orosz, abaza, cserkesz, karacsáj
Rendszám 09
Népesség
Teljes népesség 477 859 fő (2010) +/-
Népsűrűség 31,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület 14 277 km²
Időzóna UTC+04:00
Elhelyezkedése
Karacsáj- és Cserkeszföld  (Oroszország)
Karacsáj- és Cserkeszföld
Karacsáj- és Cserkeszföld
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 43° 55′, k. h. 41° 47′Koordináták: é. sz. 43° 55′, k. h. 41° 47′
Karacsáj- és Cserkeszföld weboldala

Karacsáj- és Cserkeszföld vagy a Karacsáj-Cserkesz Köztársaság (oroszul Карачаево-Черкесия, Karacsajevo-Cserkeszija vagy Карачаево-Черкесская Республика, Karacsajevo-Cserkesszkaja Reszpublika, karacsájul Qarachay-Cherkes Respublika, cserkeszül Qèrèshey-Cherkes Respublikè) az Oroszországi Föderáció egyik köztársasága. Oroszország délnyugati részén, a Kaukázus északi lejtőin és az előtte fekvő síkvidéken terül el.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A türk nyelvet beszélő, muszlim karacsájok a 14. században érkeztek erre a területre, a 16. századra a kabard uralkodók vazallusai lettek. Az oroszok 1828-ban hódították meg, a Karacsáj-Cserkesz Autonóm Körzet pedig 1922-ben alakult meg. A második világháború idején a németekkel való kollaboráció miatt a karacsájok egy részét kitelepítették, csak 1957-ben kapták meg ismét az autonómiát, miután a karacsájokat visszatelepítették. 1990-ben önálló köztársaságnak nyilvánították magukat, amit a Szovjetunió nem ismert el. 1992-ben Oroszország tagköztársasága lett.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karacsáj- és Cserkeszföldön (a 2010. évi népszámláláskor) 4 város, 7 városi jellegű település és 138 falusi település található, mely utóbbiak közül 2 lakatlan. A városi jellegű települések száma 1987-ben még 11 volt, a Szovjetunió megszünése óta azonban sokuk elvesztette e címét és faluvá alakult, Oroszország más területeihez hasonlóan.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Karacsáj- és Cserkeszföldön 43% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya, ami más oroszországi régiókkal összehasonlítva nagyon alacsony adat. A legnagyobb falu népessége megközelíti a húszezer főt, és összesen 30-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 36%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózatban más oroszországi régiókhoz képest kicsi az aprófalvak súlya.

Karacsáj- és Cserkeszföld városai a következők (2010. évi népességükkel):

Közigazgatás és önkormányzatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karacsáj- és Cserkeszföld (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 10 járásra oszlik, a 4 város közül pedig Cserkesszk és Karacsajevszk köztársasági alárendeltségű, így nem tartoznak egyik járáshoz sem. A 21 ezer lakosú Karacsajevszk városához egy város (Tyeberda) és három városi jellegű település, továbbá falusi települések is be vannak osztva összesen 18 ezer lakossal, e terület szintén nem tartoznak egyik járáshoz sem.

Az önkormányzatok területi beosztása megegyezik a közigazgatási felosztással. A 10 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, míg Cserkesszk és Karacsajevszk (utóbbi a hozzá beosztott településekkel együtt) a járásoktól független városi körzetet alkot, , melyeknek egyszintű önkormányzata van, egyszerre gyakorolják a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A járásokhoz összesen 5 városi község – ezek székhelye egy város vagy városi jellegű település – és 83 falusi község tartozik.

A járások és székhelyeik:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]