Karacsáj- és Cserkeszföld
Koordináták: é. sz. 43° 55′, k. h. 41° 47′
| Karacsáj- és Cserkeszföld (Карачаево-Черкесская Республика) | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország |
||
| Székhely | Cserkesszk | ||
| Alapítás | 1957. január 9. | ||
| Köztársaság vezetője | Rasid Boriszpijevics Temrezov[1] | ||
| Hivatalos nyelv | orosz, abaza, cserkesz, karacsáj | ||
| Rendszám | 09 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 477 859 fő (2010) +/- | ||
| Népsűrűség | 31,8 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| Összterület | 14 277 km² | ||
| Időzóna | UTC+04:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Karacsáj- és Cserkeszföld
Pozíció Oroszország térképén
|
|||
| é. sz. 43° 55′, k. h. 41° 47′ | |||
| Karacsáj- és Cserkeszföld weboldala | |||
Karacsáj- és Cserkeszföld vagy a Karacsáj-Cserkesz Köztársaság (oroszul Карачаево-Черкесия, Karacsajevo-Cserkeszija vagy Карачаево-Черкесская Республика, Karacsajevo-Cserkesszkaja Reszpublika, karacsájul Qarachay-Cherkes Respublika, cserkeszül Qèrèshey-Cherkes Respublikè) az Oroszországi Föderáció egyik köztársasága. Oroszország délnyugati részén, a Kaukázus északi lejtőin és az előtte fekvő síkvidéken terül el.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A türk nyelvet beszélő, muszlim karacsájok a 14. században érkeztek erre a területre, a 16. századra a kabard uralkodók vazallusai lettek. Az oroszok 1828-ban hódították meg, a Karacsáj-Cserkesz Autonóm Körzet pedig 1922-ben alakult meg. A második világháború idején a németekkel való kollaboráció miatt a karacsájok egy részét kitelepítették, csak 1957-ben kapták meg ismét az autonómiát, miután a karacsájokat visszatelepítették. 1990-ben önálló köztársaságnak nyilvánították magukat, amit a Szovjetunió nem ismert el. 1992-ben Oroszország tagköztársasága lett.
Népesség [szerkesztés]
Települések [szerkesztés]
Karacsáj- és Cserkeszföldön (a 2010. évi népszámláláskor) 4 város, 7 városi jellegű település és 138 falusi település található, mely utóbbiak közül 2 lakatlan. A városi jellegű települések száma 1987-ben még 11 volt, a Szovjetunió megszünése óta azonban sokuk elvesztette e címét és faluvá alakult, Oroszország más területeihez hasonlóan.
A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Karacsáj- és Cserkeszföldön 43% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya, ami más oroszországi régiókkal összehasonlítva nagyon alacsony adat. A legnagyobb falu népessége megközelíti a húszezer főt, és összesen 30-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 36%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózatban más oroszországi régiókhoz képest kicsi az aprófalvak súlya.
Karacsáj- és Cserkeszföld városai a következők (2010. évi népességükkel):
- Cserkesszk, Черкесск (129 069)
- Uszty-Dzseguta, Усть-Джегута (30 566)
- Karacsajevszk, Карачаевск (21 483)
- Tyeberda, Теберда (9058)
Közigazgatás és önkormányzatok [szerkesztés]
Karacsáj- és Cserkeszföld (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 10 járásra oszlik, a 4 város közül pedig Cserkesszk és Karacsajevszk köztársasági alárendeltségű, így nem tartoznak egyik járáshoz sem. A 21 ezer lakosú Karacsajevszk városához egy város (Tyeberda) és három városi jellegű település, továbbá falusi települések is be vannak osztva összesen 18 ezer lakossal, e terület szintén nem tartoznak egyik járáshoz sem.
Az önkormányzatok területi beosztása megegyezik a közigazgatási felosztással. A 10 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, míg Cserkesszk és Karacsajevszk (utóbbi a hozzá beosztott településekkel együtt) a járásoktól független városi körzetet alkot, , melyeknek egyszintű önkormányzata van, egyszerre gyakorolják a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A járásokhoz összesen 5 városi község – ezek székhelye egy város vagy városi jellegű település – és 83 falusi község tartozik.
A járások és székhelyeik:
- Abaza járás, Абазинский район (Inzsics-Csukun)
- Adige-habli járás, Адыге-Хабльский район (Adige-Habl)
- Habezi járás, Хабезский район (Habez)
- Karacsajevszki járás, Карачаевский район (Karacsajevszk)
- Kis-Karacsáj járás, Малокарачаевский район (Ucskeken)
- Kubánymelléki járás, Прикубанский район (Kavkazszkij)
- Nogáj járás, Ногайский район (Erken-Sahar)
- Urupi járás, Урупский район (Pregradnaja)
- Uszty-dzsegutai járás, Усть-Джегутинский район (Uszty-Dzseguta)
- Zelencsukszkajai járás, Зеленчукский район (Zelencsukszkaja)
Jegyzetek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
 |
Ez a közigazgatással kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
