Tatár Köztársaság

Tatárföld (Татарстан Республикасы)
Tatárföld címere Tatárföld zászlaja
Mottó: Buldırabız!
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Székhely	Kazány
Köztársasági elnök	Minitimer Sajmijev
Hivatalos nyelv	orosz, tatár
Népesség
Teljes népesség	3 779 265 fő (2002) +/-
Népsűrűség	55,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület	68 ezer km²
Időzóna	UTC +3 (NYISZ: van)
Elhelyezkedése

A Tatár Köztársaság (vagy Tatárföld, Tatársztán, oroszul Республика Татарстан, tatárul Татарстан Республикасы / Tatarstan Respublikası) az Orosz Föderáció egyik szövetségi köztársasága. A köztársaság nem-hivatalos mottója: Buldırabız! (magyarul Képesek vagyunk rá!).

Az ország neve

Az ország egy másik elnevezése a Tatarstan Cömhüriäte / Татарстан Җөмһүрияте, a Cömhüriäte is egy törökségi kifejezés, ami köztársaságot jelent, de ez az elnevezés nem hivatalos. A köztársaság hivatalos neve - romanizált alakban - Respublika Tatarstan. Régi orosz alakban még a Татария (Tatariya) szó használatos, ami a Szovjetunió fennállása alatt volt hivatalban.

Történelme

A középkorban

A Kisminaret Bolgar városában

A legelső ismert államalakulat a térségben a Volgai Bolgárország volt (660-1238). A volgai bolgárok jelentős kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkeztek Eurázsiával, a Közép-Kelettel és a Baltikummal, így olyan népekkel léptek kapcsolatba, mint a kazárok, a kunok, vagy a Kijevi Rusz népe. Az iszlám vallás bagdadi hittérítők hatására hamar elterjed a nép körében Ibn Fadlán idejében (922 körül). A Volgai Bolgár uralom végül kénytelen volt behódolni Batu kán seregei előtt a 13. században. A lakosság az Arany Horda török-mongol, kipcsak nyelvű katonáival keveredve teremtette meg a ma ismert volgai tatár népességet. Az 1430-as években a terület a Kazáni Kánság alapjaként megint független lett, ekkor alapították a mai fővárost, Kazányt, 170 km-re északra a romos régi fővárostól, Bolgártól. Az 1550-es években IV. Iván orosz cár seregei támadták meg Kazányt, majd 1552-ben a város elesett. Néhány tatárt erőszakosan a keresztény hitre térítettek és elkezdtek katedrálisokat építeni a fővárosban. 1593-ra az összes mecsetet lerombolták. Megtiltották újabb mecsetek építését, ez a tilalom a 18. századig fennállt, majd II. Katalin törölte el ezt. Az első mecset ezek után 1766-1770 között épült.

Modern időkben

A 19. századra Tatárföld a jadidizmus központja lett, egy vallásilag toleráns muszlim terület. Ebben a békében újították fel kapcsolataikat az Orosz Birodalom több népével.

Az 1918-1920-as polgárháború alatt a tatárok megpróbálták kivívni a függetlenségüket (Volga-Urál Állam néven). Végül 1920. május 27-én kikiáltották a Tatár Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot. Az ekkor megállapított határok nem foglalták magukba az összes volgai tatárt.

Tatárföld ma

1992-ben Tatárföldön népszavazást tartottak és kikiáltották az Oroszországtól való függetlenségüket. A szavazók 62%-a szavazott így. 1994. február 15-én aláírták az Orosz Föderáció kormánya és a Tatár Köztársaság kormánya közötti nyilatkozatot a jogkörök csökkentéséről. Ez a nyilatkozat Tatárföld függetlenségének ideiglenes elismerését jelentette. Autonómiai törekvéseiket 2007 februárjában az orosz parlament felsőháza elutasította. Jelenleg Oroszország része.

Földrajza

Fekvése

Tatárföld elhelyezkedése

Tatárföld a Kelet-európai síkságon fekszik, kb. 800 km-re keletre Moszkvától. A Volga és a Káma között helyezkedik el.

Szomszédos területei: a Kirovi Terület (északra), az Udmurt köztársaság (északra és észak-keletre), Baskíria (keletre, dél-keletre), az Orenburgi Terület (dél-keletre), a Szamarai Terület (délre), az Uljanovszki Terület (délre, dél-nyugatra), a Csuvas Köztársaság (nyugatra) és Mari El Köztársaság (nyugatra, észak-nyugatra).

• Legmagasabb pontja: 343 méter
• Leghosszabb észak-déli szélessége: 290 km
• Leghosszabb kelet-nyugati szélessége: 460 km

Időzónája

Tatárföld városai

Tatárföld a Moszkvai időzónában (MSK/MSD) fekszik. Az UTC-hez viszonyítva +3 (MSK)/+4 óra(MSD - nyári időszámítás).

Folyói

A tatár nevek zárójelben megadva.

• Bjelaja (Агыйдел / Ağidel)
• Káma (Чулман / Çulman)
• Volga (Идел / İdel)
• Ik (Ык / Iq)
• Vjatka (Нократ / Noqrat)

Tavai

A Káma mentén több víztározó található, néhol 40 km szélességben is. A legnagyobbak:

• Kujbisev tározó
• Alsó-Káma tározó

Legnagyobb tava a Qaban.

Természeti kincsei

Tatárföld földgázban és gipszben, és még számos kincsben gazdag terület.

Klímája

• Az átlagos januári középhőmérséklet −16 °C.
• Az átlagos júliusi középhőmérséklet 19 °C.
• Az átlagos évi csapadékmennyiség max. 500 mm.

Lakosság

• Lakosság: 3.779.265 (2002)
  • Városi lakosság: 2.790.661 (73.8%)
  • Vidéki lakosság: 988.604 (26.2%)
  • Férfi: 1.749.050 (46.3%)
  • Nő: 2.030.215 (53.7%)
• 1000 férfira jutó nők száma: 1161
• Átlagéletkor: 36,5 év
  • Városban: 35,7 év
  • Vidéken: 38,7 év
  • Férfiak: 33,8 év
  • Nők: 38,8 év
• Háztartások száma: 1.305.360 (3.747.267 lakosra számítva)
  • Városban: 970.540 (2.762.818 lakos)
  • Vidéken: 334.820 (984.449 lakos)
• Demográfiai adatok (2005)
  • Születések: 36.967 (születési ráta 9,8)
  • Halálozások: 51.841 (halálozási ráta 13,8)

Etnikai csoportok

A 2002-es orosz népszámlálási adatok szerint a lakosság etnikai összetétele a következő:tatárok 52,92%, oroszok 39,49%, csuvasok 3,35%, udmurtok 0,64%, ukránok 0,64%, mordvinok 0,63%, marik 0,50%, krjasen tatárok 0,50%, baskírok 0,39%, azeriek 0,26%, fehéroroszok 0,16%, örmények 0,16%, üzbégek 0,13%, tádzsikok 0,10%, zsidók 0,09%, németek 0,08%, kazahok 0,05%, grúzok 0,05%, moldávok 0,03%, romák 0,02%, lezgek 0,02% és további, 800 főnél kisebb csoportok. • És a lakosság 0.02%-a nem válaszolt az etnikai hovatartozásról szóló kérdésre a népszámláláskor.

	1926-os népszámlálás	1939-es népszámlálás	1959-es népszámlálás	1970-es népszámlálás	1979-es népszámlálás	1989-es népszámlálás	2002-es népszámlálás
Tatárok	1,263,383 (48.7%)	1,421,514 (48.8%)	1,345,195 (47.2%)	1,536,430 (49.1%)	1,641,603 (47.6%)	1,765,404 (48.5%)	2,000,116 (52.9%)
Oroszok	1,118,834 (43.1%)	1,250,667 (42.9%)	1,252,413 (43.9%)	1,382,738 (42.4%)	1,516,023 (44.0%)	1,575,361 (43.3%)	1,492,602 (39.5%)
Csuvasok	127,330 (4.9%)	138,935 (4.8%)	143,552 (5.0%)	153,496 (4.9%)	147,088 (4.3%)	134,221 (3.7%)	126,532 (3.3%)
Egyéb	84,485 (3.3%)	104,161 (3.6%)	109,257 (3.8%)	112,574 (3.6%)	140,698 (4.1%)	166,756 (4.6%)	160,015 (4.2%)

A köztársaság hivatalos nyelvei az orosz és a tatár. 2002 óta a hivatalos írás a cirill.

Politikai élet

Tatárföld kormányának feje az elnök. 2005 óta Minitimer Sajmijev (tatár: Mintimer Şäymiev, oroszul: Минтимер Шарипович Шаймиев) a tatár elnök. Tatárföld egykamarás parlamenttel (Däwlät Sovetı, Государственный Совет) rendelkezik, ahol 100 képviselőnek jut hely: 50 a pártok képviselőinek, és 50 az ország különböző részéből küldött képviselőknek. Az országgyűlés elnöke Farid Muhametsin (tatár: Färit Xäyrulla ulı Möxämmätşin, oroszul: Фарид Хайруллович Мухаметшин). 2005. március 25-én az elnököt újraválasztották négyéves időszakra.

Közgazdaság

Tatárföld Oroszország egyik leggazdagabb köztársasága, főként az olajiparnak köszönhetően. Az 1960-as években a Szovjetunió egyik vezető olajellátója volt. A bruttó hazai termék (GDP) 45%-a az iparból származik. a két legnagyobb iparág az olajipar és a gépipar (Kamaz).

Tatárföld 2006-os GDP-je 24 milliárd USD volt.

Lásd még

• Tatárok
• Híres tatárok listája
• Tatár nyelv
• Volgai Bolgárország

Külső hivatkozások

• Megújul Tatárföld kazani városközpontja
• A ”harmadik életkor” egyeteme Kazányban