Tatár Köztársaság
| Tatárföld (Татарстан Республикасы) | |||
|
|||
| Mottó: Buldırabız! | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Székhely | Kazány | ||
| Köztársasági elnök | Minitimer Sajmijev | ||
| Hivatalos nyelv | orosz, tatár | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3 779 265 fő (2002) +/- | ||
| Népsűrűség | 55,6 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| Összterület | 68 ezer km² | ||
| Időzóna | UTC +3 (NYISZ: van) | ||
| Elhelyezkedése | |||
A Tatár Köztársaság (vagy Tatárföld, Tatársztán, oroszul Республика Татарстан, tatárul Татарстан Республикасы / Tatarstan Respublikası) az Orosz Föderáció egyik szövetségi köztársasága. A köztársaság nem-hivatalos mottója: Buldırabız! (magyarul Képesek vagyunk rá!).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az ország neve
Az ország egy másik elnevezése a Tatarstan Cömhüriäte / Татарстан Җөмһүрияте, a Cömhüriäte is egy törökségi kifejezés, ami köztársaságot jelent, de ez az elnevezés nem hivatalos. A köztársaság hivatalos neve - romanizált alakban - Respublika Tatarstan. Régi orosz alakban még a Татария (Tatariya) szó használatos, ami a Szovjetunió fennállása alatt volt hivatalban.
[szerkesztés] Történelme
[szerkesztés] A középkorban
A legelső ismert államalakulat a térségben a Volgai Bolgárország volt (660-1238). A volgai bolgárok jelentős kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkeztek Eurázsiával, a Közép-Kelettel és a Baltikummal, így olyan népekkel léptek kapcsolatba, mint a kazárok, a kunok, vagy a Kijevi Rusz népe. Az iszlám vallás bagdadi hittérítők hatására hamar elterjed a nép körében Ibn Fadlán idejében (922 körül). A Volgai Bolgár uralom végül kénytelen volt behódolni Batu kán seregei előtt a 13. században. A lakosság az Arany Horda török-mongol, kipcsak nyelvű katonáival keveredve teremtette meg a ma ismert volgai tatár népességet. Az 1430-as években a terület a Kazáni Kánság alapjaként megint független lett, ekkor alapították a mai fővárost, Kazányt, 170 km-re északra a romos régi fővárostól, Bolgártól. Az 1550-es években IV. Iván orosz cár seregei támadták meg Kazányt, majd 1552-ben a város elesett. Néhány tatárt erőszakosan a keresztény hitre térítettek és elkezdtek katedrálisokat építeni a fővárosban. 1593-ra az összes mecsetet lerombolták. Megtiltották újabb mecsetek építését, ez a tilalom a 18. századig fennállt, majd II. Katalin törölte el ezt. Az első mecset ezek után 1766-1770 között épült.
[szerkesztés] Modern időkben
A 19. századra Tatárföld a jadidizmus központja lett, egy vallásilag toleráns muszlim terület. Ebben a békében újították fel kapcsolataikat az Orosz Birodalom több népével.
Az 1918-1920-as polgárháború alatt a tatárok megpróbálták kivívni a függetlenségüket (Volga-Urál Állam néven). Végül 1920. május 27-én kikiáltották a Tatár Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot. Az ekkor megállapított határok nem foglalták magukba az összes volgai tatárt.
[szerkesztés] Tatárföld ma
1992-ben Tatárföldön népszavazást tartottak és kikiáltották az Oroszországtól való függetlenségüket. A szavazók 62%-a szavazott így. 1994. február 15-én aláírták az Orosz Föderáció kormánya és a Tatár Köztársaság kormánya közötti nyilatkozatot a jogkörök csökkentéséről. Ez a nyilatkozat Tatárföld függetlenségének ideiglenes elismerését jelentette. Autonómiai törekvéseiket 2007 februárjában az orosz parlament felsőháza elutasította.[1] Jelenleg Oroszország része.
[szerkesztés] Földrajza
[szerkesztés] Fekvése
Tatárföld a Kelet-európai síkságon fekszik, kb. 800 km-re keletre Moszkvától. A Volga és a Káma között helyezkedik el.
Szomszédos területei: a Kirovi Terület (északra), az Udmurt köztársaság (északra és észak-keletre), Baskíria (keletre, dél-keletre), az Orenburgi Terület (dél-keletre), a Szamarai Terület (délre), az Uljanovszki Terület (délre, dél-nyugatra), a Csuvas Köztársaság (nyugatra) és Mari El Köztársaság (nyugatra, észak-nyugatra).
- Legmagasabb pontja: 343 méter
- Leghosszabb észak-déli szélessége: 290 km
- Leghosszabb kelet-nyugati szélessége: 460 km
[szerkesztés] Időzónája
Tatárföld a Moszkvai időzónában (MSK/MSD) fekszik. Az UTC-hez viszonyítva +3 (MSK)/+4 óra(MSD - nyári időszámítás).
[szerkesztés] Folyói
A tatár nevek zárójelben megadva.
- Bjelaja (Агыйдел / Ağidel)
- Káma (Чулман / Çulman)
- Volga (Идел / İdel)
- Ik (Ык / Iq)
- Vjatka (Нократ / Noqrat)
[szerkesztés] Tavai
A Káma mentén több víztározó található, néhol 40 km szélességben is. A legnagyobbak:
- Kujbisev tározó
- Alsó-Káma tározó
Legnagyobb tava a Qaban.
[szerkesztés] Természeti kincsei
Tatárföld földgázban és gipszben, és még számos kincsben gazdag terület.
[szerkesztés] Klímája
- Az átlagos januári középhőmérséklet −16 °C.
- Az átlagos júliusi középhőmérséklet 19 °C.
- Az átlagos évi csapadékmennyiség max. 500 mm.
[szerkesztés] Lakosság
- Lakosság: 3.779.265 (2002)
- Városi lakosság: 2.790.661 (73.8%)
- Vidéki lakosság: 988.604 (26.2%)
- Férfi: 1.749.050 (46.3%)
- Nő: 2.030.215 (53.7%)
- 1000 férfira jutó nők száma: 1161
- Átlagéletkor: 36,5 év
- Városban: 35,7 év
- Vidéken: 38,7 év
- Férfiak: 33,8 év
- Nők: 38,8 év
- Háztartások száma: 1.305.360 (3.747.267 lakosra számítva)
- Városban: 970.540 (2.762.818 lakos)
- Vidéken: 334.820 (984.449 lakos)
- Demográfiai adatok (2005)
- Születések: 36.967 (születési ráta 9,8)
- Halálozások: 51.841 (halálozási ráta 13,8)
[szerkesztés] Etnikai csoportok
A 2002-es orosz népszámlálási adatok szerint a lakosság etnikai összetétele a következő:tatárok 52,92%, oroszok 39,49%, csuvasok 3,35%, udmurtok 0,64%, ukránok 0,64%, mordvinok 0,63%, marik 0,50%, krjasen tatárok 0,50%, baskírok 0,39%, azeriek 0,26%, fehéroroszok 0,16%, örmények 0,16%, üzbégek 0,13%, tádzsikok 0,10%, zsidók 0,09%, németek 0,08%, kazahok 0,05%, grúzok 0,05%, moldávok 0,03%, romák 0,02%, lezgek 0,02% és további, 800 főnél kisebb csoportok. • És a lakosság 0.02%-a nem válaszolt az etnikai hovatartozásról szóló kérdésre a népszámláláskor.
| 1926-os népszámlálás |
1939-es népszámlálás |
1959-es népszámlálás |
1970-es népszámlálás |
1979-es népszámlálás |
1989-es népszámlálás |
2002-es népszámlálás |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Tatárok | 1,263,383 (48.7%) | 1,421,514 (48.8%) | 1,345,195 (47.2%) | 1,536,430 (49.1%) | 1,641,603 (47.6%) | 1,765,404 (48.5%) | 2,000,116 (52.9%) |
| Oroszok | 1,118,834 (43.1%) | 1,250,667 (42.9%) | 1,252,413 (43.9%) | 1,382,738 (42.4%) | 1,516,023 (44.0%) | 1,575,361 (43.3%) | 1,492,602 (39.5%) |
| Csuvasok | 127,330 (4.9%) | 138,935 (4.8%) | 143,552 (5.0%) | 153,496 (4.9%) | 147,088 (4.3%) | 134,221 (3.7%) | 126,532 (3.3%) |
| Egyéb | 84,485 (3.3%) | 104,161 (3.6%) | 109,257 (3.8%) | 112,574 (3.6%) | 140,698 (4.1%) | 166,756 (4.6%) | 160,015 (4.2%) |
A köztársaság hivatalos nyelvei az orosz és a tatár. 2002 óta a hivatalos írás a cirill.
[szerkesztés] Politikai élet
Tatárföld kormányának feje az elnök. 2005 óta Minitimer Sajmijev (tatár: Mintimer Şäymiev, oroszul: Минтимер Шарипович Шаймиев) a tatár elnök. Tatárföld egykamarás parlamenttel (Däwlät Sovetı, Государственный Совет) rendelkezik, ahol 100 képviselőnek jut hely: 50 a pártok képviselőinek, és 50 az ország különböző részéből küldött képviselőknek. Az országgyűlés elnöke Farid Muhametsin (tatár: Färit Xäyrulla ulı Möxämmätşin, oroszul: Фарид Хайруллович Мухаметшин). 2005. március 25-én az elnököt újraválasztották négyéves időszakra.
[szerkesztés] Közgazdaság
Tatárföld Oroszország egyik leggazdagabb köztársasága, főként az olajiparnak köszönhetően. Az 1960-as években a Szovjetunió egyik vezető olajellátója volt. A bruttó hazai termék (GDP) 45%-a az iparból származik. a két legnagyobb iparág az olajipar és a gépipar (Kamaz).
Tatárföld 2006-os GDP-je 24 milliárd USD volt.[2]
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások

