Csuvasföld

Csuvas Köztársaság (Чувашская Республика, Чӑваш Республики)
Csuvas Köztársaság címere Csuvas Köztársaság zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Székhely	Csebokszári
Járás	21
Városi körzet	9
Alapítás	1920. június 24.
Köztársaság vezetője	Mihail Vasziljevics Ignatyjev
Népesség
Teljes népesség	1 251 619 fő (2010) +/-
Etnikai csoportok	csuvasok, oroszok, tatárok, mordvinok
Földrajzi adatok
Terület
Összterület	18 300 km²
Időzóna	UTC +4
Elhelyezkedése

Csuvasföld, hivatalosan Csuvas Köztársaság (oroszul Чувашская Республика, csuvas nyelven Чӑваш Республики) az Oroszországi Föderáció tagja. Fővárosa Csebokszári. Délnyugatról Mordvinföld, nyugatról a Nyizsnyij Novgorod-i terület, északról Mariföld, délkeletről a Tatár Köztársaság, délről pedig az Uljanovszki terület határolja. 2010-ben népessége 1 251 619 fő volt.

Népesség

Nemzetiségi megoszlás

A nemzetiségi megoszlás népszámlálásonként (ezer fő és százalék).

Nemzetiségek	1926	1939	1959	1970	1979	1989	2002	2010
csuvasok	667,7 (74,7 %)	777,2 (72,2 %)	770,4 (73,0 %)	856,2 (70,0 %)	887,7 (68,4 %)	906,9 (67,8 %)	889,3 (67,7 %)	814,8 (67,7 %)
oroszok	178,9 (20,0 %)	241,4 (22,4 %)	263,7 (24,0 %)	299,2 (24,5 %)	338,2 (26,0 %)	357,1 (26,7 %)	348,5 (26,5 %)	323,3 (26,9 %)
tatárok	22,6 (2,5 %)	29,0 (2,7 %)	31,4 (2,9 %)	36,2 (3,0 %)	37,6 (2,9 %)	35,7 (2,7 %)	36,4 (2,8 %)	34,2 (2,8 %)
mordvinok	24,0 (2,7 %)	22,5 (2,1 %)	23,9 (2,2 %)	21,0 (1,7 %)	20,3 (1,6 %)	18,7 (1,4 %)	16,0 (1,2 %)	13,0 (1,1 %)

Települések

Csuvasföldön (a 2010. évi népszámláláskor) 9 város és 1720 falusi település található, mely utóbbiak közül 17 lakatlan. 1987-ben még volt 8 városi jellegű település a köztársaságban, a Szovjetunió megszünése óta azonban valamennyi elvesztette e címet és faluvá alakult.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Csuvasföldön 59% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége közel 12 ezer fő, és összesen 15-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 7%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.

A városok a következők (2010. évi népességgel):

• Csebokszári (453 721)
• Novocsebokszarszk (124 097)
• Kanas (45 607)
• Alatir (38 203)
• Sumerlja (31 722)
• Civilszk (13 479)
• Kozlovka (10 359)
• Jadrin (9614)
• Mariinszkij Poszad (9088)

Közigazgatás és önkormányzatok

Csuvasföld (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 21 járásra oszlik. A 9 város közül az 5 legnagyobb köztársasági alárendeltségű, melyek nem tartoznak egyik járáshoz sem, ahogy a Csebokszárihoz és Novocsebokszarszkhoz beoszott falusi települések sem.

Az önkormányzatok területi beosztása megegyezik a közigazgatási felosztással. A 21 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, míg a köztársasági alárendeltségű városok mindegyike (a beosztott falusi településekkel együtt) a járásoktól független városi körzetet alkot, melyeknek egyszintű önkormányzata van, egyszerre gyakorolják a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A járásokhoz összesen 7 városi község és 284 falusi község tartozik.

A járások és székhelyeik:

• Alatiri járás (Alatir)
• Alikovói járás (Alikovo)
• Batirevói járás (Batirevo)
• Civilszki járás (Civilszk)
• Csebokszári járás (Kugeszi)
• Ibreszi járás (Ibreszi)
• Jadrini járás (Jadrin)
• Jalcsiki járás (Jalcsiki)
• Jantyikovói járás (Jantyikovo)
• Kanasi járás (Kanas)
• Komszomolszkojei járás (Komszomolszkoje)
• Kozlovkai járás (Kozlovka)
• Krasznije Csetai-i járás (Krasznije Csetai)
• Krasznoarmejszkojei járás (Csuvasföld) (Krasznoarmejszkoje)
• Mariinszkij Poszad-i járás (Mariinszkij Poszad)
• Morgausi járás (Morgausi)
• Poreckojei járás (Poreckoje)
• Semursai járás (Semursa)
• Sumerljai járás (Sumerlja)
• Urmari járás (Urmari)
• Vurnari járás (Vurnari)

Források

• A 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményei