Kalinyingrádi terület
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Kalinyingrádi terület (Калининградская область) | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Szövetségi körzet | Északnyugati szövetségi körzet | ||
| Székhely | Kalinyingrád | ||
| Kormányzó | Nyikolaj Nyikolajevics Cukanov | ||
| Hivatalos nyelv | Orosz | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 937 400 fő (2008) +/- | ||
| Népsűrűség | 62 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| Összterület | 15 100 km² | ||
| Ebből víz | 11,7 % | ||
| Időzóna | Kelet-európai (UTC+2) nyári: UTC+3 |
||
| Elhelyezkedése | |||
A Kalinyingrádi terület (oroszul Калининградская область) Oroszország exklávéja. Itt található az ország legjelentősebb Balti-tengeri haditengerészeti és katonai bázisa.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Oroszország egyéb területeivel nincs közös határa, vagyis az ország exklávéját képezi. Délen Lengyelországgal, keleten Litvániával, nyugaton a Balti-tengerrel határos.
A tengerparton délen a Visztula-földnyelv, északon a Kur-földnyelv homokdűnéi találhatók.
Története [szerkesztés]
A vidéket a 13. században a Német Lovagrend foglalta el, majd a 17. században Poroszország fennhatósága alá került. A terület székhelyét, Kalinyingrádot 1946-ig Königsbergnek hívták, Kelet-Poroszország németek lakta székhelye volt. 1945-ben Kelet-Poroszország északi harmadát (15 100 km²) a Szovjetunióhoz, azon belül az Oroszországi SZSZSZK-hoz csatolták, e részből hozták létre 1946. április 7-én a Kalinyingrádi területet. 1991, a Szovjetunió szétesése óta a Kalinyingrádi terület az önálló Oroszországhoz tartozik.
Népesség [szerkesztés]
Nemzetiségi összetétel [szerkesztés]
Települések [szerkesztés]
A Kalinyingrádi terület városai a következők (a városi cím elnyerésének évével és 2010. évi népességükkel):
| Magyar név | Orosz név | Város lett | Lélekszám | Közigazgatási beosztás |
|---|---|---|---|---|
| Kalinyingrád | Калининград | 1255 |
431 902
|
|
| Szovjetszk | Советск | 1288 |
41 705
|
|
| Csernyahovszk | Черняховск | 1336 |
40 449
|
Csernyahovszki járás |
| Baltyijszk | Балтийск | 1686 |
32 697
|
Baltyijszki járás |
| Guszev | Гусев | 1724 |
28 260
|
Guszevi járás |
| Szvetlij | Светлый | 1640 |
21 375
|
|
| Gvargyejszk | Гвардейск | 1722 |
13 899
|
Gvargyejszki járás |
| Zelenogradszk | Зеленоградск | 1252 |
13 026
|
Zelenogradszki járás |
| Gurjevszk | Гурьевск | 1262 |
12 431
|
Gurjevszki járás |
| Nyeman | Неман | 1288 |
11 798
|
Nyemani járás |
| Pionyerszkij | Пионерский | 1254 |
11 016
|
|
| Szvetlogorszk | Светлогорск | 1258 |
10 772
|
Szvetlogorszki járás |
| Mamonovo | Мамоново | 1301 |
7 761
|
|
| Polesszk | Полесск | 1258 |
7 581
|
Polesszki járás |
| Bagratyionovszk | Багратионовск | 1336 |
6 400
|
Bagratyionovszki járás |
| Ozjorszk | Озёрск | 1724 |
4 740
|
Ozjorszki járás |
| Szlavszk | Славск | 1292 |
4 614
|
Szlavszki járás |
| Nyesztyerov | Нестеров | 1722 |
4 595
|
Nyesztyerovi járás |
| Pravgyinszk | Правдинск | 1312 |
4 323
|
Pravgyinszki járás |
| Laduskin | Ладушкин | 1314 |
3 787
|
|
| Krasznoznamenszk | Краснознаменск | 1734 |
3 522
|
Krasznoznamenszki járás |
| Primorszk | Приморск | 1268 |
1 956
|
Baltyijszki járás |
Közigazgatás és önkormányzatok [szerkesztés]
A járások neve, székhelye és 2010. évi népessége az alábbi:
| Magyar név | Orosz név | Székhely | Lélekszám |
|---|---|---|---|
| Bagratyionovszki járás | Багратионовский район | Bagratyionovszk |
32 352
|
| Baltyijszki járás | Балтийский район | Baltyijszk |
36 047
|
| Csernyahovszki járás | Черняховский район | Csernyahovszk |
51 936
|
| Gurjevszki járás | Гурьевский район | Gurjevszk |
52 988
|
| Guszevi járás | Гусевский район | Guszev |
37 142
|
| Gvargyejszki járás | Гвардейский район | Gvargyejszk |
29 926
|
| Krasznoznamenszki járás | Краснознаменский район | Krasznoznamenszk |
12 905
|
| Nyemani járás | Неманский район | Nyeman |
20 132
|
| Nyesztyerovi járás | Нестеровский район | Nyesztyerov |
16 213
|
| Ozjorszki járás | Озёрский район | Ozjorszk |
15 316
|
| Polesszki járás | Полесский район | Polesszk |
19 205
|
| Pravgyinszki járás | Правдинский район | Pravgyinszk |
19 061
|
| Szlavszki járás | Славский район | Szlavszk |
21 015
|
| Szvetlogorszki járás | Светлогорский район | Szvetlogorszk |
14 875
|
| Zelenogradszki járás | Зеленоградский район | Zelenogradszk |
32 271
|

