Tatárföld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Tatár Köztársaság szócikkből átirányítva)
Tatárföld (Татарстан Республикасы)
 Tatárföld címere
Tatárföld címere
 Tatárföld zászlaja
Tatárföld zászlaja
Mottó: Buldırabız!
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Székhely Kazán
Köztársasági elnök Rusztam Minnyihanov
Hivatalos nyelv orosz, tatár
Népesség
Teljes népesség 3 822 038 fő (2013) +/-
Népsűrűség 55,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület 68 ezer km²
Időzóna UTC +3 (NYISZ: van)
Elhelyezkedése
Map of Russia - Republic of Tatarstan (2008-03).svg
Tatárföld (Oroszország)
Tatárföld
Tatárföld
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 55° 33′, k. h. 50° 56′Koordináták: é. sz. 55° 33′, k. h. 50° 56′

A Tatár Köztársaság (vagy Tatárföld, Tatársztán, oroszul Республика Татарстан, tatárul Татарстан Республикасы / Tatarstan Respublikası) az Oroszországi Föderáció egyik köztársasága. A köztársaság nem-hivatalos mottója: Buldırabız! (magyarul Képesek vagyunk rá!).

Az ország neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország egy másik elnevezése a Tatarstan Cömhüriäte / Татарстан Җөмһүрияте, a Cömhüriäte is egy törökségi kifejezés, ami köztársaságot jelent, de ez az elnevezés nem hivatalos. A köztársaság hivatalos neve - romanizált alakban - Respublika Tatarstan. Régi orosz alakban még a Татария (Tatariya) szó használatos, ami a Szovjetunió fennállása alatt volt hivatalban.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kisminaret Bolgar városában

A legelső ismert államalakulat a térségben a Volgai Bolgárország volt (660-1238). A volgai bolgárok jelentős kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkeztek Eurázsiával, a Közel-Kelettel és a Baltikummal, így olyan népekkel léptek kapcsolatba, mint a kazárok, a kunok, vagy a Kijevi Rusz népe. Az iszlám vallás bagdadi hittérítők hatására hamar elterjed a nép körében Ibn Fadlán idejében (922 körül). A Volgai Bolgár uralom végül kénytelen volt behódolni Batu kán seregei előtt a 13. században. A lakosság az Arany Horda török-mongol, kipcsak nyelvű katonáival keveredve teremtette meg a ma ismert volgai tatár népességet. Az 1430-as években a terület a Kazáni Kánság alapjaként megint független lett, ekkor alapították a mai fővárost, Kazánt, 170 km-re északra a romos régi fővárostól, Bolgártól. Az 1550-es években IV. Iván orosz cár seregei támadták meg Kazánt, majd 1552-ben a város elesett. Néhány tatárt erőszakosan a keresztény hitre térítettek és elkezdtek katedrálisokat építeni a fővárosban. 1593-ra az összes mecsetet lerombolták. Megtiltották újabb mecsetek építését, ez a tilalom a 18. századig fennállt, majd II. Katalin törölte el ezt. Az első mecset ezek után 1766-1770 között épült.

Modern időkben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 19. századra Tatárföld a dzsadidizmus központja lett, egy vallásilag toleráns muszlim terület. Ebben a békében újították fel kapcsolataikat az Orosz Birodalom több népével.

Az 1918-1920-as polgárháború alatt a tatárok megpróbálták kivívni a függetlenségüket (Volga-Urál Állam néven). Végül 1920. május 27-én kikiáltották a Tatár Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot. Az ekkor megállapított határok nem foglalták magukba az összes volgai tatárt.

Tatárföld ma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1992-ben Tatárföldön népszavazást tartottak és kikiáltották az Oroszországtól való függetlenségüket. A szavazók 62%-a szavazott így. 1994. február 15-én aláírták az Oroszországi Föderáció kormánya és a Tatár Köztársaság kormánya közötti nyilatkozatot a jogkörök csökkentéséről. Ez a nyilatkozat Tatárföld függetlenségének ideiglenes elismerését jelentette.[forrás?] Autonómiaitörekvéseiket 2007 februárjában az orosz parlament felsőháza elutasította.[1] Jelenleg Oroszország része.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tatárföld elhelyezkedése

Tatárföld a Kelet-európai-síkságon fekszik, kb. 800 km-re keletre Moszkvától. A Volga és a Káma között helyezkedik el.

Szomszédos területei: a Kirovi terület (északra), az Udmurt Köztársaság (északra és északkeletre), Baskíria (keletre, délkeletre), az Orenburgi terület (délkeletre), a Szamarai terület (délre), az Uljanovszki terület (délre, délnyugatra), a Csuvas Köztársaság (nyugatra) és Mari El Köztársaság (nyugatra, északnyugatra).

  • Legmagasabb pontja: 343 méter
  • Leghosszabb észak-déli szélessége: 290 km
  • Leghosszabb kelet-nyugati szélessége: 460 km

Időzónája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tatárföld városai

Tatárföld a Moszkvai időzónában (MSK/MSD) fekszik. Az UTC-hez viszonyítva +3 (MSK)/+4 óra(MSD - nyári időszámítás).

Folyói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tatár nevek zárójelben megadva.

  • Belaja (Агыйдел / Ağidel)
  • Káma (Чулман / Çulman)
  • Volga (Идел / İdel)
  • Ik (Ык / Iq)
  • Vjatka (Нократ / Noqrat)

Tavai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Káma mentén több víztározó található, néhol 40 km szélességben is. A legnagyobbak:

  • Kujbisev tározó
  • Alsó-Káma tározó

Legnagyobb tava a Qaban.

Természeti kincsei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tatárföld földgázban és gipszben, és még számos kincsben gazdag terület.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az átlagos januári középhőmérséklet −16 °C.
  • Az átlagos júliusi középhőmérséklet 19 °C.
  • Az átlagos évi csapadékmennyiség max. 500 mm.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lakosság: 3.779.265 (2002)
    • Városi lakosság: 2.790.661 (73.8%)
    • Vidéki lakosság: 988.604 (26.2%)
    • Férfi: 1.749.050 (46.3%)
    • Nő: 2.030.215 (53.7%)
  • 1000 férfira jutó nők száma: 1161
  • Átlagéletkor: 36,5 év
    • Városban: 35,7 év
    • Vidéken: 38,7 év
    • Férfiak: 33,8 év
    • Nők: 38,8 év
  • Háztartások száma: 1.305.360 (3.747.267 lakosra számítva)
    • Városban: 970.540 (2.762.818 lakos)
    • Vidéken: 334.820 (984.449 lakos)
  • Demográfiai adatok (2005)
    • Születések: 36.967 (születési ráta 9,8)
    • Halálozások: 51.841 (halálozási ráta 13,8)

Etnikai csoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2002-es orosz népszámlálási adatok szerint a lakosság etnikai összetétele a következő:tatárok 52,92%, oroszok 39,49%, csuvasok 3,35%, udmurtok 0,64%, ukránok 0,64%, mordvinok 0,63%, marik 0,50%, krjasen tatárok 0,50%, baskírok 0,39%, azeriek 0,26%, fehéroroszok 0,16%, örmények 0,16%, üzbégek 0,13%, tádzsikok 0,10%, zsidók 0,09%, németek 0,08%, kazakok 0,05%, grúzok 0,05%, moldávok 0,03%, romák 0,02%, lezgek 0,02% és további, 800 főnél kisebb csoportok. • És a lakosság 0.02%-a nem válaszolt az etnikai hovatartozásról szóló kérdésre a népszámláláskor.

1926-os
népszámlálás
1939-es
népszámlálás
1959-es
népszámlálás
1970-es
népszámlálás
1979-es
népszámlálás
1989-es
népszámlálás
2002-es
népszámlálás
Tatárok 1,263,383 (48.7%) 1,421,514 (48.8%) 1,345,195 (47.2%) 1,536,430 (49.1%) 1,641,603 (47.6%) 1,765,404 (48.5%) 2,000,116 (52.9%)
Oroszok 1,118,834 (43.1%) 1,250,667 (42.9%) 1,252,413 (43.9%) 1,382,738 (42.4%) 1,516,023 (44.0%) 1,575,361 (43.3%) 1,492,602 (39.5%)
Csuvasok 127,330 (4.9%) 138,935 (4.8%) 143,552 (5.0%) 153,496 (4.9%) 147,088 (4.3%) 134,221 (3.7%) 126,532 (3.3%)
Egyéb 84,485 (3.3%) 104,161 (3.6%) 109,257 (3.8%) 112,574 (3.6%) 140,698 (4.1%) 166,756 (4.6%) 160,015 (4.2%)

A köztársaság hivatalos nyelvei az orosz és a tatár. 2002 óta a hivatalos írás a cirill.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:

Magyar név Orosz név Székhely Lélekszám
Agrizi járás Агрызский район Agriz
36 626
Akszubajevói járás Аксубаевский район Akszubajevo
32 161
Aktanisi járás Актанышский район Aktanis
31 971
Alekszejevszkojei járás Алексеевский район Alekszejevszkoje
26 236
Alkejevói járás Алькеевский район Bazarnije Mataki
19 991
Almetyjevszki járás Альметьевский район Almetyjevszk
51 100
Apasztovói járás Апастовский район Apasztovo
21 627
Arszki járás Арский район Arszk
51 667
Atnyai járás Атнинский район Bolsaja Atnya
13 650
Aznakajevói járás Азнакаевский район Aznakajevo
29 694
Baltaszi járás Балтасинский район Baltaszi
33 879
Bavli járás Бавлинский район Bavli
14 161
Bogatije Szabi-i járás Сабинский район Bogatije Szabi
31 038
Bolsije Kajbici-i járás Кайбицкий район Bolsije Kajbici
14 898
Bugulmai járás Бугульминский район Bugulma
22 261
Buinszki járás Буинский район Buinszk
25 101
Cseremsani járás Черемшанский район Cseremsan
20 361
Csisztopoli járás Чистопольский район Csisztopol
19 406
Jelabugai járás Елабужский район Jelabuga
10 904
Jutazai járás Ютазинский район Urusszu
21 615
Kamszkoje Usztyje-i járás Камско-Устьинский район Kamszkoje Usztyje
16 904
Kukmori járás Кукморский район Kukmor
52 021
Laisevói járás Лаишевский район Laisevo
36 516
Lenyinogorszki járás Лениногорский район Lenyinogorszk
22 700
Mamadisi járás Мамадышский район Mamadis
45 005
Mengyelejevszki járás Менделеевский район Mengyelejevszk
30 377
Menzelinszki járás Мензелинский район Menzelinszk
29 359
Muszljumovói járás Муслюмовский район Muszljumovo
21 884
Novosesminszki járás Новошешминский район Novosesminszk
14 179
Nurlati járás Нурлатский район Nurlat
27 519
Nyizsnyekamszki járás Нижнекамский район Nyizsnyekamszk
37 860
Pesztreci járás Пестречинский район Pesztreci
29 023
Ribnaja Szloboda-i járás Рыбно-Слободский район Ribnaja Szloboda
27 630
Szarmanovói járás Сармановский район Szarmanovo
36 681
Szpasszki járás Спасский район Bolgar
20 554
Sztaroje Drozzsanoje-i járás Дрожжановский район Sztaroje Drozzsanoje
25 753
Tukaj járás Тукаевский район Naberezsnije Cselni
36 561
Tyetyusi járás Тетюшский район Tyetyusi
24 875
Tyuljacsi járás Тюлячинский район Tyuljacsi
14 273
Verhnyij Uszlon-i járás Верхнеуслонский район Verhnyij Uszlon
16 641
Viszokaja Gora-i járás Высокогорский район Viszokaja Gora vasútállomás telep
43 207
Zainszki járás Заинский район Zainszk
15 978
Zelenodolszki járás Зеленодольский район Zelenodolszk
60 878

Politikai élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A köztársaság első elnöke Minitimer Sajmijev (tatár: Mintimer Şäymiev, oroszul: Минтимер Шарипович Шаймиев) volt, aki 1991-től töltötte be ezt a tisztséget. Utoljára 2005. március 25-én választották újra, négyéves időszakra. 2010. március 25-től a köztársaság elnöke Rusztam Minnyihanov.[2]

Tatárföld egykamarás parlamenttel (Däwlät Sovetı, Государственный Совет) rendelkezik, ahol 100 képviselőnek jut hely: 50 a pártok képviselőinek, és 50 az ország különböző részéből küldött képviselőknek. Az országgyűlés elnöke Farid Muhametsin (tatár: Färit Xäyrulla ulı Möxämmätşin, oroszul: Фарид Хайруллович Мухаметшин).

Közgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tatárföld Oroszország egyik leggazdagabb köztársasága, főként az olajiparnak köszönhetően. Az 1960-as években a Szovjetunió egyik vezető olajellátója volt. A bruttó hazai termék (GDP) 45%-a az iparból származik. a két legnagyobb iparág az olajipar és a gépipar (Kamaz).

Tatárföld 2006-os GDP-je 24 milliárd USD volt.[3]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tatárföld nem kap különleges státuszt
  2. Prezigyent RT Rusztam Minnyihanov.... Tatar-Inform, 2010. március 25. (Hozzáférés: 2012. február 26.)
  3. www.tatar.ru

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tatárföld témájú médiaállományokat.