Tatárföld
| Tatárföld (Татарстан Республикасы) | |||
|
|||
| Mottó: Buldırabız! | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Székhely | Kazán | ||
| Köztársasági elnök | Rusztam Minnyihanov | ||
| Hivatalos nyelv | orosz, tatár | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen +/- | ||
| Népsűrűség | 55,6 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| Összterület | 68 ezer km² | ||
| Időzóna | UTC +3 (NYISZ: van) | ||
| Elhelyezkedése | |||
A Tatár Köztársaság (vagy Tatárföld, Tatársztán, oroszul Республика Татарстан, tatárul Татарстан Республикасы / Tatarstan Respublikası) az Orosz Föderáció egyik szövetségi köztársasága. A köztársaság nem-hivatalos mottója: Buldırabız! (magyarul Képesek vagyunk rá!).
Tartalomjegyzék |
Az ország neve [szerkesztés]
Az ország egy másik elnevezése a Tatarstan Cömhüriäte / Татарстан Җөмһүрияте, a Cömhüriäte is egy törökségi kifejezés, ami köztársaságot jelent, de ez az elnevezés nem hivatalos. A köztársaság hivatalos neve - romanizált alakban - Respublika Tatarstan. Régi orosz alakban még a Татария (Tatariya) szó használatos, ami a Szovjetunió fennállása alatt volt hivatalban.
Történelme [szerkesztés]
A középkorban [szerkesztés]
A legelső ismert államalakulat a térségben a Volgai Bolgárország volt (660-1238). A volgai bolgárok jelentős kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkeztek Eurázsiával, a Közel-Kelettel és a Baltikummal, így olyan népekkel léptek kapcsolatba, mint a kazárok, a kunok, vagy a Kijevi Rusz népe. Az iszlám vallás bagdadi hittérítők hatására hamar elterjed a nép körében Ibn Fadlán idejében (922 körül). A Volgai Bolgár uralom végül kénytelen volt behódolni Batu kán seregei előtt a 13. században. A lakosság az Arany Horda török-mongol, kipcsak nyelvű katonáival keveredve teremtette meg a ma ismert volgai tatár népességet. Az 1430-as években a terület a Kazáni Kánság alapjaként megint független lett, ekkor alapították a mai fővárost, Kazánt, 170 km-re északra a romos régi fővárostól, Bolgártól. Az 1550-es években IV. Iván orosz cár seregei támadták meg Kazánt, majd 1552-ben a város elesett. Néhány tatárt erőszakosan a keresztény hitre térítettek és elkezdtek katedrálisokat építeni a fővárosban. 1593-ra az összes mecsetet lerombolták. Megtiltották újabb mecsetek építését, ez a tilalom a 18. századig fennállt, majd II. Katalin törölte el ezt. Az első mecset ezek után 1766-1770 között épült.
Modern időkben [szerkesztés]
A 19. századra Tatárföld a dzsadidizmus központja lett, egy vallásilag toleráns muszlim terület. Ebben a békében újították fel kapcsolataikat az Orosz Birodalom több népével.
Az 1918-1920-as polgárháború alatt a tatárok megpróbálták kivívni a függetlenségüket (Volga-Urál Állam néven). Végül 1920. május 27-én kikiáltották a Tatár Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot. Az ekkor megállapított határok nem foglalták magukba az összes volgai tatárt.
Tatárföld ma [szerkesztés]
1992-ben Tatárföldön népszavazást tartottak és kikiáltották az Oroszországtól való függetlenségüket. A szavazók 62%-a szavazott így. 1994. február 15-én aláírták az Orosz Föderáció kormánya és a Tatár Köztársaság kormánya közötti nyilatkozatot a jogkörök csökkentéséről. Ez a nyilatkozat Tatárföld függetlenségének ideiglenes elismerését jelentette. Autonómiai törekvéseiket 2007 februárjában az orosz parlament felsőháza elutasította.[1] Jelenleg Oroszország része.
Földrajza [szerkesztés]
Fekvése [szerkesztés]
Tatárföld a Kelet-európai-síkságon fekszik, kb. 800 km-re keletre Moszkvától. A Volga és a Káma között helyezkedik el.
Szomszédos területei: a Kirovi terület (északra), az Udmurt Köztársaság (északra és északkeletre), Baskíria (keletre, délkeletre), az Orenburgi terület (délkeletre), a Szamarai terület (délre), az Uljanovszki terület (délre, délnyugatra), a Csuvas Köztársaság (nyugatra) és Mari El Köztársaság (nyugatra, északnyugatra).
- Legmagasabb pontja: 343 méter
- Leghosszabb észak-déli szélessége: 290 km
- Leghosszabb kelet-nyugati szélessége: 460 km
Időzónája [szerkesztés]
Tatárföld a Moszkvai időzónában (MSK/MSD) fekszik. Az UTC-hez viszonyítva +3 (MSK)/+4 óra(MSD - nyári időszámítás).
Folyói [szerkesztés]
A tatár nevek zárójelben megadva.
- Belaja (Агыйдел / Ağidel)
- Káma (Чулман / Çulman)
- Volga (Идел / İdel)
- Ik (Ык / Iq)
- Vjatka (Нократ / Noqrat)
Tavai [szerkesztés]
A Káma mentén több víztározó található, néhol 40 km szélességben is. A legnagyobbak:
- Kujbisev tározó
- Alsó-Káma tározó
Legnagyobb tava a Qaban.
Természeti kincsei [szerkesztés]
Tatárföld földgázban és gipszben, és még számos kincsben gazdag terület.
Éghajlata [szerkesztés]
- Az átlagos januári középhőmérséklet −16 °C.
- Az átlagos júliusi középhőmérséklet 19 °C.
- Az átlagos évi csapadékmennyiség max. 500 mm.
Lakosság [szerkesztés]
- Lakosság: 3.779.265 (2002)
- Városi lakosság: 2.790.661 (73.8%)
- Vidéki lakosság: 988.604 (26.2%)
- Férfi: 1.749.050 (46.3%)
- Nő: 2.030.215 (53.7%)
- 1000 férfira jutó nők száma: 1161
- Átlagéletkor: 36,5 év
- Városban: 35,7 év
- Vidéken: 38,7 év
- Férfiak: 33,8 év
- Nők: 38,8 év
- Háztartások száma: 1.305.360 (3.747.267 lakosra számítva)
- Városban: 970.540 (2.762.818 lakos)
- Vidéken: 334.820 (984.449 lakos)
- Demográfiai adatok (2005)
- Születések: 36.967 (születési ráta 9,8)
- Halálozások: 51.841 (halálozási ráta 13,8)
Etnikai csoportok [szerkesztés]
A 2002-es orosz népszámlálási adatok szerint a lakosság etnikai összetétele a következő:tatárok 52,92%, oroszok 39,49%, csuvasok 3,35%, udmurtok 0,64%, ukránok 0,64%, mordvinok 0,63%, marik 0,50%, krjasen tatárok 0,50%, baskírok 0,39%, azeriek 0,26%, fehéroroszok 0,16%, örmények 0,16%, üzbégek 0,13%, tádzsikok 0,10%, zsidók 0,09%, németek 0,08%, kazakok 0,05%, grúzok 0,05%, moldávok 0,03%, romák 0,02%, lezgek 0,02% és további, 800 főnél kisebb csoportok. • És a lakosság 0.02%-a nem válaszolt az etnikai hovatartozásról szóló kérdésre a népszámláláskor.
| 1926-os népszámlálás |
1939-es népszámlálás |
1959-es népszámlálás |
1970-es népszámlálás |
1979-es népszámlálás |
1989-es népszámlálás |
2002-es népszámlálás |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Tatárok | 1,263,383 (48.7%) | 1,421,514 (48.8%) | 1,345,195 (47.2%) | 1,536,430 (49.1%) | 1,641,603 (47.6%) | 1,765,404 (48.5%) | 2,000,116 (52.9%) |
| Oroszok | 1,118,834 (43.1%) | 1,250,667 (42.9%) | 1,252,413 (43.9%) | 1,382,738 (42.4%) | 1,516,023 (44.0%) | 1,575,361 (43.3%) | 1,492,602 (39.5%) |
| Csuvasok | 127,330 (4.9%) | 138,935 (4.8%) | 143,552 (5.0%) | 153,496 (4.9%) | 147,088 (4.3%) | 134,221 (3.7%) | 126,532 (3.3%) |
| Egyéb | 84,485 (3.3%) | 104,161 (3.6%) | 109,257 (3.8%) | 112,574 (3.6%) | 140,698 (4.1%) | 166,756 (4.6%) | 160,015 (4.2%) |
A köztársaság hivatalos nyelvei az orosz és a tatár. 2002 óta a hivatalos írás a cirill.
Közigazgatás [szerkesztés]
Városok [szerkesztés]
- Kazán, a köztársaság fővárosa,
- Aznakajevo
- Almetyevszk
- Bavli
- Bugulma
- Jelabuga
- Zainszk
- Zelenodolszk
- Lenyinogorszk
- Naberezsnyije Cselnyi
- Nyizsnekamszk
- Nurlat
- Tetyusi
- Csisztopol
Járások [szerkesztés]
A közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:
| Magyar név | Orosz név | Székhely | Lélekszám |
|---|---|---|---|
| Agrizi járás | Агрызский район | Agriz |
36 626
|
| Akszubajevói járás | Аксубаевский район | Akszubajevo |
32 161
|
| Aktanisi járás | Актанышский район | Aktanis |
31 971
|
| Alekszejevszkojei járás | Алексеевский район | Alekszejevszkoje |
26 236
|
| Alkejevói járás | Алькеевский район | Bazarnije Mataki |
19 991
|
| Almetyjevszki járás | Альметьевский район | Almetyjevszk |
51 100
|
| Apasztovói járás | Апастовский район | Apasztovo |
21 627
|
| Arszki járás | Арский район | Arszk |
51 667
|
| Atnyai járás | Атнинский район | Bolsaja Atnya |
13 650
|
| Aznakajevói járás | Азнакаевский район | Aznakajevo |
29 694
|
| Baltaszi járás | Балтасинский район | Baltaszi |
33 879
|
| Bavli járás | Бавлинский район | Bavli |
14 161
|
| Bogatije Szabi-i járás | Сабинский район | Bogatije Szabi |
31 038
|
| Bolsije Kajbici-i járás | Кайбицкий район | Bolsije Kajbici |
14 898
|
| Bugulmai járás | Бугульминский район | Bugulma |
22 261
|
| Buinszki járás | Буинский район | Buinszk |
25 101
|
| Cseremsani járás | Черемшанский район | Cseremsan |
20 361
|
| Csisztopoli járás | Чистопольский район | Csisztopol |
19 406
|
| Jelabugai járás | Елабужский район | Jelabuga |
10 904
|
| Jutazai járás | Ютазинский район | Urusszu |
21 615
|
| Kamszkoje Usztyje-i járás | Камско-Устьинский район | Kamszkoje Usztyje |
16 904
|
| Kukmori járás | Кукморский район | Kukmor |
52 021
|
| Laisevói járás | Лаишевский район | Laisevo |
36 516
|
| Lenyinogorszki járás | Лениногорский район | Lenyinogorszk |
22 700
|
| Mamadisi járás | Мамадышский район | Mamadis |
45 005
|
| Mengyelejevszki járás | Менделеевский район | Mengyelejevszk |
30 377
|
| Menzelinszki járás | Мензелинский район | Menzelinszk |
29 359
|
| Muszljumovói járás | Муслюмовский район | Muszljumovo |
21 884
|
| Novosesminszki járás | Новошешминский район | Novosesminszk |
14 179
|
| Nurlati járás | Нурлатский район | Nurlat |
27 519
|
| Nyizsnyekamszki járás | Нижнекамский район | Nyizsnyekamszk |
37 860
|
| Pesztreci járás | Пестречинский район | Pesztreci |
29 023
|
| Ribnaja Szloboda-i járás | Рыбно-Слободский район | Ribnaja Szloboda |
27 630
|
| Szarmanovói járás | Сармановский район | Szarmanovo |
36 681
|
| Szpasszki járás | Спасский район | Bolgar |
20 554
|
| Sztaroje Drozzsanoje-i járás | Дрожжановский район | Sztaroje Drozzsanoje |
25 753
|
| Tukaj járás | Тукаевский район | Naberezsnije Cselni |
36 561
|
| Tyetyusi járás | Тетюшский район | Tyetyusi |
24 875
|
| Tyuljacsi járás | Тюлячинский район | Tyuljacsi |
14 273
|
| Verhnyij Uszlon-i járás | Верхнеуслонский район | Verhnyij Uszlon |
16 641
|
| Viszokaja Gora-i járás | Высокогорский район | Viszokaja Gora vasútállomás telep |
43 207
|
| Zainszki járás | Заинский район | Zainszk |
15 978
|
| Zelenodolszki járás | Зеленодольский район | Zelenodolszk |
60 878
|
Politikai élet [szerkesztés]
A köztársaság első elnöke Minitimer Sajmijev (tatár: Mintimer Şäymiev, oroszul: Минтимер Шарипович Шаймиев) volt, aki 1991-től töltötte be ezt a tisztséget. Utoljára 2005. március 25-én választották újra, négyéves időszakra. 2010. március 25-től a köztársaság elnöke Rusztam Minnyihanov.[2]
Tatárföld egykamarás parlamenttel (Däwlät Sovetı, Государственный Совет) rendelkezik, ahol 100 képviselőnek jut hely: 50 a pártok képviselőinek, és 50 az ország különböző részéből küldött képviselőknek. Az országgyűlés elnöke Farid Muhametsin (tatár: Färit Xäyrulla ulı Möxämmätşin, oroszul: Фарид Хайруллович Мухаметшин).
Közgazdaság [szerkesztés]
Tatárföld Oroszország egyik leggazdagabb köztársasága, főként az olajiparnak köszönhetően. Az 1960-as években a Szovjetunió egyik vezető olajellátója volt. A bruttó hazai termék (GDP) 45%-a az iparból származik. a két legnagyobb iparág az olajipar és a gépipar (Kamaz).
Tatárföld 2006-os GDP-je 24 milliárd USD volt.[3]
Lásd még [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Tatárföld nem kap különleges státuszt
- ↑ Prezigyent RT Rusztam Minnyihanov.... Tatar-Inform, 2010. március 25. (Hozzáférés: 2012. február 26.)
- ↑ www.tatar.ru
Források [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]

