Dnyeper
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! (2009 májusából) |
| Dnyeper | |
 |
|
| A Dnyeper egy műholdas felvételen | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Oroszország Fehéroroszország Ukrajna |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 2 290 km |
| Vízhozam | 1 670 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 516 300 km² |
| Forrás | Valdaj hegység, Oroszország |
| Torkolat | Fekete-tenger |
A Dnyeper (ukránul Дніпро Dnyipro; oroszul Днепр, Dnyepr; belaruszul Дняпро, Dnyapro) folyó Kelet-Európában.
Európa 3. leghosszabb folyója. A folyót Hérodotosz az 5. században Borysthenes néven említi. A római történetírók Danaper-nek nevezik, míg az ószláv feljegyzések Szlavutics néven ismerik.
A Dnyeper Oroszország középső részén a Valdaj-hegységben ered a Volgához és Daugavához hasonlóan és déli irányban haladva a Fekete-tengerbe torkollik. 115 km hosszan Fehéroroszország és Ukrajna közt természetes határvonalat képez. A folyó utolsó 800 km-e víztározók sorozata. Ezek a duzzasztó művek egyben vízierőművek is és Ukrajna villamos energia termelésének 10%-át adják.
A legfontosabb víztározók: Kijevi (922 km²), Kanyivi (582 km²), Kremencsuki (2 252 km²), Dnyiprodzserzsinszki (567 km²), Zaporizzsjai (410 km²) és a Kahivkai (2 155 km²) víztározó. A Dnyeper alsó folyásán 1 677 km hajózható, és csatorna köti össze a Buggal és a Daugavával.
A Pripjaty (a Dnyeper mellékfolyója) mentén, annak torkolatától mindössze 20 km-re, található a Csernobili erőmű.
|
|||||||||||||||||
