Dnyeper

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dnyeper
Dnieper 32.03650E 46.60888N.jpg
A Dnyeper egy műholdas felvételen
Közigazgatás
Országok  Oroszország
 Fehéroroszország
 Ukrajna
Földrajzi adatok
Hossz 2 290 km
Vízhozam 1 670 m³/s
Vízgyűjtő terület 516 300 km²
Forrás Valdaj hegység, Oroszország
Torkolat Fekete-tenger
é. sz. 46° 31′ 32″, k. h. 32° 15′ 07″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 32″, k. h. 32° 15′ 07″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dnyeper témájú médiaállományokat.
A Dnyeper Kremencsuknál

A Dnyeper Európa 3. leghosszabb folyója Kelet-Európában, neve (ukránul: Дніпро Dnyipro; oroszul: Днепр, Dnyepr; belaruszul: Дняпро, Dnyapro) folyó.

Elnevezésének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyót Hérodotosz az 5. században Borysthenes néven említi. Mai neve először a római történetíróknál fordul elő, ők Danaper-nek nevezik. Ennek eredete a szarmata Dānu apara "a távoli folyó".[1] (Szemben a Dnyeszterrel, ami "a közeli folyó".) Az ószláv feljegyzések Szlavutics néven ismerik. Ma prepozíciós nyelveket beszélnek a mentén.

Magyar vonatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar őstörténet szempontjából is jelentős szerepet játszik, lásd még Levedi és Álmos fejedelmek és Etelköz történelmét.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dnyeper Oroszország középső részén a Valdaj-hegységben ered a Volgához és Daugavához hasonlóan és déli irányban haladva a Fekete-tengerbe torkollik. 115 km hosszan Fehéroroszország és Ukrajna közt természetes határvonalat képez. A folyó utolsó 800 km-e víztározók sorozata. Ezek a duzzasztó művek egyben vízierőművek is és Ukrajna villamos energia termelésének 10%-át adják.

A legfontosabb víztározók: Kijevi (922 km²), Kanyivi (582 km²), Kremencsuki (2 252 km²), Dnyiprodzserzsinszki (567 km²), Zaporizzsjai (410 km²) és a Kahivkai (2 155 km²) víztározó. A Dnyeper alsó folyásán 1 677 km hajózható, és csatorna köti össze a Buggal és a Daugavával.

A Pripjaty (a Dnyeper mellékfolyója) mentén, annak torkolatától mindössze 20 km-re, található a Csernobili erőmű.

Dnyeper Basin Magyar.png

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Mallory, J.P. and Victor H. Mair. The Tarim Mummies: Ancient China and the Mystery of the Earliest Peoples from the West. London: Thames and Hudson, 2000. p. 106

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]