Jevpatorija

Jevpatorija (Євпаторія)

Jevpatorija látképe a tenger felől

Jevpatorija címere

Jevpatorija zászlaja

Közigazgatás

Ország

Ukrajna

Terület

Krími Autonóm Köztársaság

Rang

város

Alapítás éve

i.e. 497^[1]

Polgármester

Andrij Petrovics Danilenko

Irányítószám

97400—97490

Körzethívószám

+380-6569

Népesség

Teljes népesség

107 044 fő (2013) +/-

Népsűrűség

886 fő/km²

Földrajzi adatok

Tszf. magasság

10 m

Terület

120,7 km²

Időzóna

EET, UTC+2

Elhelyezkedése

Jevpatorija

Pozíció Ukrajna térképén

Koordináták: é. sz. 45° 12′ 13″, k. h. 33° 21′ 41″

é. sz. 45° 12′ 13″, k. h. 33° 21′ 41″

Jevpatorija weboldala

Jevpatorija (ukránul Євпаторія, oroszul Евпатория, krími tatár nyelven Kezlev, örményül Եվպատորիա [Jevpatoria], görögül Ευπατορία, Κερκινίτις [Eupatoria, Kerkinitisz], törökül Gözleve) város Ukrajna déli részén, a Krími Autonóm Köztársaságban. Fontos tengeri kikötőváros és kedvelt turisztikai célpont.

Földrajza és éghajlata [szerkesztés]

A város a sztyeppeövezetben fekszik. A szárazföld felöl a Szakszkij járás, dél felől a Fekete-tenger határolja. A Kalamiti-öböl 20 kilométeres tengerpartja mentén található. Kijevtől légvonalban 619 km-re, vasúton 900 km-re autóuton 788 km-re helyezkedik el. Szimferopoltól mért távolsága 64 km illetve 93 km illetve 69 km. Vízforrásai: a Mojnaki-tó, a Szasik-Szivas-tó, a Zsemcsuzsne-tó, a Funaki-tó és a Jali-Majnak-tó.

Története [szerkesztés]

Az i.e.497-ben alapították. Kerkinitida néven az i.e.3–2.századig görög település volt itt. A terület újabb fejlődése az Ottomán Birodalommal kezdödött amikor 1475-ben, amikor Gezlev (Kezlev) néven erődöt építettek. A 16. században az erődöt jelentősen kibővítették és megerősítették. A település jelenlegi neve VI. Mithridatész Eupatór pontoszi királytól származik. Amikor az Orosz Birodalom meghódította a Krímet és elfoglalta a várost, Eupatorra nevezték át.^[2] A 19.század elején új kikötő épült a városban és a város lett a krími karaiták központja. Ebben az időben kezdett kialakulni az üdülőhely jellegű városkép. A tengerparti részen számos városi strandot alakitottak ki. A közeli tavakban lévő sarat használják a gyógyításban és a vízet gyógyhatású ásványvízként.

Népesség [szerkesztés]

A város lakosainak száma az elővárosok nélkül 107 044 fő(2013).^[3]

A népesség összetétele orosz - 64,9%; ukrán - 23,3%; krími tatár - 6,9%; fehérorosz - 1,5%; örmény - 0,5%; zsidó - 0,4%; tatár - 0,2%; lengyel - 0,2%; moldovai - 0,2%; azeri - 0,2%^[4]

Közigazgatás [szerkesztés]

A városi önkormányzat felügyelete alá taroznak a Zaozerne, Novoozerne, és Mirnij településrészek is.

Közlekedés [szerkesztés]

A legközelebbi vasútállomás a Jevpatorija üdülőhely nevű vasúti megállóhely. Ennek a közelében található a távolsági autóbusz-állomás. A központtól 2 km-re északkeletre található a város fő vasútállomása, a Jevpatorija-Tovarna.

Látnivalók [szerkesztés]

Szasik-Szivas tó – Jevpatorija keleti részén található. Egykor öböl volt, de egy homokpad segítségével tavat alakitottak ki. Az egész Krím legnagyobb sós tava. Területe 8000 ha. Már az ókorbanis sót bányásztak ezen a helyen. Az orosz fennhatóság idején, a 15.századtól a jómodú ukránok és moszkvaiak számra az itt kitermelt só használata szinte előírásszerű volt.^[5]
Sukurla-Efendi mecset – Tatarszkaja u., 66
Örmény Szent Mihály-templom – Internacionalna u. 44. címen található