Orosz ábécé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A modern orosz ábécé (русский алфавит) a cirill ábécé (кириллица) egyik változata. Első előfordulása a Kijevi Rusz idejére tehető. Azóta többször módosították.

Az ábécé[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az orosz ábécé a következő:

Азбука; алфавит:
Nagybetű Kisbetű Kézírás Mai név Eredeti név[† 1] IPA Magyar példa Orosz példa Számérték[† 2] Unicode (Hexa)
А а 01-Russian alphabet-А а.svg а /a:/ азъ /az/ /a/ gáz Sound да 1 U+0410 / U+0430
Б б 02-Russian alphabet-Б б.svg бэ /bɛ/ буки /'bu.kʲɪ/ /b/ baba U+0411 / U+0431
В в 03-Russian alphabet-В в.svg вэ /vɛ/ вѣди /'vʲe.dʲɪ/ /v/ víz 2 U+0412 / U+0432
Г г 04-Russian alphabet-Г г.svg гэ /gɛ/ глаголь /glʌ.'golʲ/ /g/ gép 3 U+0413 / U+0433
Д д 05-Russian alphabet-Д д.svg дэ /dɛ/ добро /də.'bro/ /d/ dugó 4 U+0414 / U+0434
Е е[† 3] 06-Russian alphabet-Е е.svg е /jɛ/ есть /jesʲtʲ/ /je/ vagy / ʲe/ jel 5 U+0415 / U+0435
Ё ё[† 3][† 4] 07-Russian alphabet-Ё ё.svg ё /jo/ /jo/ vagy / ʲo/ jaj Sound ёж U+0401 / U+0451
Ж ж 08-Russian alphabet-Ж ж.svg жэ /ʒɛ/ живѣте /ʒɪ.'vʲo.tʲə/ /ʐ/ zsír U+0416 / U+0436
З з 09-Russian alphabet-З з.svg зэ /zɛ/ земля /zʲɪ.'mʲlʲa/ /z/ zár 7 U+0417 / U+0437
И и[† 3] 10-Russian alphabet-И и.svg и /i:/ иже /'i:.ʒə/ /i/ itt 8 U+0418 / U+0438
Й й 11-Russian alphabet-Й й.svg и краткое /i: 'kra.tkəjə/ и съ краткой /i: s 'kra.tkəj/ /j/ jég U+0419 / U+0439
К к 12-Russian alphabet-К к.svg ка /ka/ како /'ka.kə/ /k/ kút 20 U+041A / U+043A
Л л 13-Russian alphabet-Л л.svg эль /ɛlʲ/ люди /'lʲu.dʲɪ;/ /l/ ló Sound лошадь 30 U+041B / U+043B
М м 14-Russian alphabet-М м.svg эм /ɛm/ мыслѣте /'mɨ.slʲə.tʲɪ/ /m/ már 40 U+041C / U+043C
Н н 15-Russian alphabet-Н н.svg эн /ɛn/ нашъ /naʃ/ /n/ nő 50 U+041D / U+043D
О о 16-Russian alphabet-О о.svg o /o/ онъ /on/ /o/ fa Sound облако 70 U+041E / U+043E
П п 17-Russian alphabet-П п.svg пэ /pɛ/ покой /pʌ.'koj/ /p/ pára 80 U+041F / U+043F
Р р 18-Russian alphabet-Р р.svg эр /ɛr/ рцы /rʦɨ/ /r/ róka 100 U+0420 / U+0440
С с 19-Russian alphabet-С с.svg эс /ɛs/ слово /'slo.və/ /s/ szép 200 U+0421 / U+0441
Т т 20-Russian alphabet-Т т.svg тэ /tɛ/ твердо /tvʲe.rdə/ /t/ tó 300 U+0422 / U+0442
У у 21-Russian alphabet-У у.svg у /u:/ укъ /uk/ /u/ ugrik 400 U+0423 / U+0443
Ф ф 22-Russian alphabet-Ф ф.svg эф /ɛf/ фертъ /fʲert/ /f/ főz 500 U+0424 / U+0444
Х х 23-Russian alphabet-Х х.svg ха /xa/ хѣръ /çer/ /x/ Ahmed Sound хлеб 600 U+0425 / U+0445
Ц ц 24-Russian alphabet-Ц ц.svg цэ /ʦɛ/ цы /ʦɨ/ /ts/ cica 900 U+0426 / U+0446
Ч ч 25-Russian alphabet-Ч ч.svg че /tʆɛ/ червь /tʆervʲ/ /tɕ/ csal Sound час 90 U+0427 / U+0447
Ш ш 26-Russian alphabet-Ш ш.svg ша /ʃa/ ша /ʃa/ /ʂ/ só U+0428 / U+0448
Щ щ 27-Russian alphabet-Щ щ.svg ща /ʆa/ ща /ʆa/ /ɕɕ/ séta Sound щука U+0429 / U+0449
Ъ ъ 28-Russian alphabet-ъ.svg твёрдый знак /'tvʲo.rdəj 'znak/ еръ /jer/ [† 5] U+042A / U+044A
Ы ы 29-Russian alphabet-ы.svg ы /ɨ:/ еры /'je.rɨ/ /ɨ/[† 6] ti Sound ты U+042B / U+044B
Ь ь 30-Russian alphabet-ь.svg мягкий знак /'mʲaç.kʲɪj 'znak/ ерь /jerʲ/ / ʲ/[† 7] U+042C / U+044C
Э э[† 8] 31-Russian alphabet-Э э.svg э оборотное /'ɛ: ə.bʌ.'ro.tnəjə/ /ɛ/ heg U+042D / U+044D
Ю ю 32-Russian alphabet-Ю ю.svg ю[† 3] /ju:/ ю /ju:/ /ju/ vagy / ʲu/ lyuk U+042E / U+044E
Я я[† 3][† 9][† 10] 33-Russian alphabet-Я я.svg я /ja:/ я /ja:/ /ja/ vagy / ʲa/ r Sound яд U+042F / U+044F
1918-ban megszüntetett betűk
І і[† 11] і /i:/ /i/ vagy / ʲi/ mint az и 10  
Ѳ ѳ[† 12] ѳита /'fʲi:.tə/ /f/ vagy /fʲ/ mint a ф 9  
Ѣ ѣ[† 13] ять /jatʲ/ /jɛ/ vagy / ʲe/ mint az е  
Ѵ ѵ[† 14] ижица /'i:.ʒɪ.ʦə/ /i/ vagy / ʲi/ mint az и  
A 18. század óta nem használt betűk
Ѕ ѕ[† 15] зѣло /'zʲe.lə/ /dz/, /z/ vagy /zʲ/ Mint a з 6  
Ѯ ѯ[† 16] кси /ksʲi/ /ks/ vagy /kʲsʲ/ mint a кс 60  
Ѱ ѱ[† 16] пси /psʲi/ /ps/ vagy /pʲsʲ/ mint a пс 700  
Ѡ ѡ[† 17] омега /ʌ.'mʲe.gə/ /o/ mint az о 800  
Ѫ ѫ юсь большой /'jus bʌlʲ.'ʃoj/ /u/, /ju/ vagy / ʲu/[† 18] mint az у vagy a ю  
Ѧ[† 18] ѧ[† 18] юсь малый /'jus 'ma.lɪj/ /ja/ vagy / &ʲa/[† 9] mint a я  
Ѭ ѭ юсь большой іотированный
/'jus bʌlʲ.'&ʃoj jʌ.'tʲi.rə.vən.nɪj/
/ju/ vagy / ʲu/[† 18] mint a ю  
Ѩ ѩ юсь малый іотированный
/'jus 'ma.lɪj jʌ.'tʲi.rə.vən.nɪj/
/ja/ vagy / ʲa/[† 18] mint a я  
  1. Kb. 1900-ig a betűk elnevezéseinél az egyházi szláv nyelv által alkalmazott neveket használták. Az itt megadott nevek az 1708 után használt ábécé 1918 előtti formájában találhatók.
  2. A számok értéke megfelel a görög számoknak, azzal a különbséggel, hogy a ѕ-t használták a digamma helyett, a ч-t a koppa helyett, és a ц-t a szampi helyett. 1708 után nem használták ezt a rendszert, de az egyházi szlávban azért tovább él.
  3. ^ a b c d e Az е, ё, и, ю, я magánhangzók előtt a mássalhangzók lágyulnak. Az е, ё, ю, я betűk jésítettek, azaz szó elején és magánhangzók után egy [j]-t ejtünk előttük. A szókezdő и is jésített volt a 19. századig.
  4. A ё betűt 1797 óta használják a /jo/ hang jelölésére, amely a /je/-ből alakult ki hangsúlyos szótagban. Ez a betű opcionális, tehát nem kötelező a használata, általában csak nyelvészeti művekben, nyelvkönyvekben és szótárakban használják.
  5. A kemény jelet (ъ) a mássalhangzók és jésített magánhangzók elválasztására használják. Az 1400-as évekig ennek a betűnek is volt hangja, mégpedig egy rövid a-szerű elnyelt hang (/ə/ vagy /ʌ/), melyet legtöbbször [ŭ]-val írnak át.
  6. Az ы egy szláv eredetű középső hang, melyet legjobban az orosz nyelv őrzött meg. Az óoroszban eredetileg nazalizált volt a legtöbb helyen: óorosz: камы /'ka.mɪ̃/ – orosz: камень /'ka.mʲɪnʲ/ "kő". Formája a következőképpen alakult ki: ъ + і > ъı > ы.
  7. A lágyító jelet (ь) a mássalhangzók lágyításának jelölésére használják. Az 1400-as évekig ennek a betűnek is volt hangja, mégpedig egy rövid i-szerű elnyelt lágy hang /ɪ/ vagy /jɪ/, melyet legtöbbször [ĭ]-val írnak át.
  8. Az э 1708-tól használatos a nem lágyító nem jésített /ɛ/ hang megkülönböztetésére a lágyító jésített e-től. Eredetileg az е volt a jésítetlen /e/ hang jele, a ѥ vagy ѣ pedig a jésítetté, de a 19. században ez megváltzozott.
  9. ^ a b A ѧ betű megfelel a jésített /ja/ kiejtésű я betűnek, ez utóbbi az előbbi kurzív alakjából alakult ki a 17. században.
  10. 1708-ig, a jésített /ja/ hangot ıa-nak írták szó elején. Ez a megkülönböztetés a ѧ és a ıa betűk között az egyházi szövegekben máig fennáll. (Lásd még: 18.)
  11. Az і, melynek kiejtése megegyezik az и betűjével, kizárólag más magánhangzó előtt volt használatos (például Нью-Іоркъ /n&ʲju jork/ "New York") valamint a міръ /mʲir/ "világ" szóban a миръ /mʲir/ "béke" szótol való megkülönböztetése miatt.
  12. A ѳ a görögből származik, teljes egészében megegyezik az ф betű hangértékével és csak görög eredetű szavakban használták.
  13. A ѣ (jaty) betűnek önálló hangértéke volt, de a 18. századtól teljesen egybeesett a kiejtése a е betűjével. Politikai szimbóluma a régies orosz írásnak.
  14. A ѵ (izsica, görög üpszilon) kiejtése szintén az и-vel egyezett meg. Főkét görög eredetű szavakban használták, de ritkán fordult elő.
  15. A ѕ kiejtése /dz/ volt, de ez a hang nem fodul elő a keleti-szláv nyelvekben, ezért csak vallási szövegekben található meg.
  16. ^ a b A ѯ és ѱ betűk a görög xi és pszi betűk megfelelői, csak grörög eredetű szavakban használták, jelenleg előfordulhatnak vallási szövegekben.
  17. Az ѡ a görög ómega betűből származik, kiejtése megegyezik az о betűjével. Főként vallási szövegekben használták, ilyenekben előfordul még ma is.
  18. ^ a b c d e A юсьok a cirill ábécé kezdetétől szerepelnek az ábécében, noha ezeknek a hangoknak nincsenek megfelelői keleti-szláv nyelvekben. Ezért a jésített változatokat már a 12. században is alig használták, a jésítetlen változatokat is főként csak vallási szövegekben találjuk meg. Csak szó belsejében és végén használták. (Lásd még: 10.)

A mássalhangzóknál látható a kemény és a lágy (palatalizált) kiejtésük is, melyet a / ʲ/ jel jelöl. Ahol nincs lágy forma megadva, ott a mássalhangzónak csak kemény formája van. A betűk neveinek kiejtésénél kiemeltük a hangsúlytalan magánhangzókat.

Latin betűs átírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagybetű Kisbetű GOST[1] ISO 9[2] IDS[3] ALA-LC[4] Allworth[5] BGN/PCGN[6]
А а a a a a a a
Б б b b b b b b
В в v v v v v v
Г г g g g g g g
Д д d d d d d d
Е е e e e e e e, ye[7]
Ё ё ë ë ë ë ë ë, yë[7]
Ж ж ž ž ž zh zh zh
З з z z z z z z
И и i i i i i i
Й й j j j ĭ i y
К к k k k k k k
Л л l l l l l l
М м m m m m m m
Н н n n n n n n
О о o o o o o o
П п p p p p p p
Р р r r r r r r
С с s s s s s s
Т т t t t t t t
У у u u u u u u
Ф ф f f f f f f
Х х h h ch kh kh kh
Ц ц c c c ʦ ts ts
Ч ч č č č ch ch ch
Ш ш š š š sh sh sh
Щ щ šč ŝ šč shch shch shch
Ъ ъ " " " "[8] " "
Ы ы y y y y y y
Ь ь ' ' ' ' ' '
Э э è è ė ė e e
Ю ю ju û ju iu iu yu
Я я ja â ja ia ia ya
1918-ban megszüntetett betűk
І і ĭ ì ĭ ī ĭ
Ѳ ѳ ˋf th
Ѣ ѣ ě ě ě ie ie
Ѵ ѵ ý ÿ
A 18. század óta nem használt betűk
Ѕ ѕ
Ѯ ѯ
Ѱ ѱ
Ѡ ѡ
Ѫ ѫ
Ѧ ѧ
Ѭ ѭ
Ѩ ѩ
A 9.század óta nem használt betűk
Ћ ћ y a
Ђ ђ

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ГОСТ 16876-71 – Государственный Стандарт (Gosudarstvennyj Standart), Москва (Moszkva), 1983 – hivatalos nemzeti átírás
  2. ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
  3. Informationsverbund Deutschschweiz, Zürich, 2001
  4. America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
  5. Edward Allworth – Nationalities of the Soviet East, New York, 1971
  6. United States Board on Geographic Names & Permanent Committee on Geographical Names for British Official Use by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems, New York, 1947
  7. ^ a b Szó elején; magánhangzó, й, ъ, ь után
  8. Szó végén nem írják át

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Orosz ábécé témájú médiaállományokat.