Burgasz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Burgasz (Бургас)
Burgas-Collage D.jpg
Burgaszi kollázs
Burgasz címere
Burgasz címere
Burgasz zászlaja
Burgasz zászlaja
Közigazgatás
Ország  Bulgária
Megye Burgasz
Rang város
Polgármester Dimitar Nikolov[1]
Irányítószám 8000
Népesség
Teljes népesség 208 402 fő (2009)[2] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 17[1] m
Időzóna CET, UTC+2
Elhelyezkedése
Burgasz (Bulgária)
Burgasz
Burgasz
Pozíció Bulgária térképén
é. sz. 42° 30′, k. h. 27° 28′Koordináták: é. sz. 42° 30′, k. h. 27° 28′
Burgasz weboldala

Burgasz (bolgárul: Бургас) üdülőváros, ipari központ és kikötő Bulgáriában, a Fekete-tenger partvidékének legnyugatibb pontján. A legnagyobb és legfontosabb bolgár kikötő, a bolgár fekete-tengeri part második legnagyobb városa (Várna után), Bulgária városai közt pedig a negyedik legnagyobb. Burgasz megye székhelye.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Burgasz az ország keleti részén, a Fekete-tenger nyugati nyúlványa, a Burgaszi-öböl partján fekszik. Átlagos tengerszint feletti magassága 17 m.[1] A város környékén helyezkednek el a Burgaszi-tavak, melyek Bulgária legnagyobb tavai: a várost északról az Atanaszovói-tó, délnyugat felől pedig a Burgaszi-tó határolja.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét először Manuel Phil bizánci költő említette meg, mint Burgosz vagy görögül Pürgosz, ami tornyot jelent, és a legenda szerint a római utazók tájékozódását segítette valahol a mai kikötő helyén. A várost az ókori görög Apollónia polisz (a mai Szozopol) lakói alapították saját városuk közelében mint katonai és megfigyelő állomást, Pürgosz néven. A rómaiak korában katonai kolóniaként működött, ekkor Deultum volt a neve. Burgasz lakosai a római uralom alatt a birodalom legkülönbözőbb népeiből kerületek ki. Kezdetben görögök éltek itt, majd Anatóliából törökök telepedtek le.

Az 1828-29-es orosz-török háború és a drinápolyi béke után a megtorlástól félő bolgár lakosság a visszavonuló orosz katonákkal együtt szinte teljesen elmenekült Burgaszból. Helyükre törökök, a Fekete-tenger északi partvidékéről mohamedán cserkeszek, valamint hazájukat vesztett kárdzsalik érkeztek. Miután 1878-ban megalakult a Bolgár Fejedelemség, 1885-ben Burgasz Bulgáriához került. Ekkor viszont a törökök hagyták el a várost és tértek vissza az anyaországba. Az 1900-as évek elején csupán 6 ezren lakták a várost. A rakpartok és a móló kiépítése után indult fejlődésnek Burgasz. Később már a hajóépítő dokkjairól és az kőolaj-feldolgozó iparáról lett híres a település.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Burgasz Bulgária második legnagyobb ipari központja. Több mint 20 000 cég működik a városban, a munkanélküliség pedig 4,3%, ami a legalacsonyabb az országban. Itt működik Délkelet-Európa legnagyobb olajfinomítója, mely a Lukoil tulajdonában van. Burgasz kikötője a legnagyobb teherkikötő Bulgáriában.[1]

Idegenforgalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Burgasz a kozmoszból

Délkelet-Bulgária gazdasági, kulturális és turisztikai központja. A Burgaszi repülőtér az egész bolgár déli part légiközlekedési központja, ezért kiinduló helyként szolgál az ország többi fekete-tengeri nyaralóhelyéhez, mint a Napospart, Szozopol, vagy Neszebar.

Burgasz a színhelye a minden évben, augusztusban tartott Nemzetközi Folklór Fesztiválnak: az 1965-ben alapított fesztivál világhírnévre tett szert, a világ minden tájáról érkező résztvevők autentikus népviseleteket viselnek, és népi hagyományaikat mutatják be. A fesztivál része szuvenírvásár, és bazár, népi zenék csendülnek fel, népi táncokat mutatnak be, és kézműves foglalkozásokon is részt lehet venni.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panoráma

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Welcome to Burgas! (angol nyelven). Burgasz, 2012. június 5. (Hozzáférés: 2012. december 15.)
  2. http://www.grao.bg/tna/tab02.txt

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]