Orosz–török háborúk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Orosz–török háborúk Oroszország és az Oszmán Birodalom háborúi a 15.20. század között. Az oroszok a tatár hódítók lerázása után keletnek és délnek terjeszkedtek. Az orosz–török összecsapások már azzal megkezdődtek, mikor az Oszmán Birodalom szultánja II. Bajezid uralma alá vetette a Krími kánságot (1475) és ettől kezdődően betöréseikkel folytonosan pusztították a szomszédos országokat (Oroszország, Lengyelország, Litván Nagyfejedelemség, Havaselve és Moldva), valamint egyes államnélküli népeket (például cserkeszek).

Az egyes apró hadjáratokat és portyázó támadásokat leszámítva az igazi háborúk csak a 16. század végén indultak el. Az orosz–török háborúk azonban nemcsak fegyveres harcokban, hanem egymás zsarolásában és fenyegetésében nyilvánultak meg eleinte leginkább.

Orosz–török háborúk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapvetően a törökök első támadásai a 15.17. században a dél-orosz területek ellen a Krím felől kisebb nagyobb hullámban érintették. Ehhez hasonló hadjáratok nálunk Magyarországon is rendszeresek voltak. A 16. század egy eléggé komoly támadással (156870) kell számolnunk, majd a 17. század második felében indulnak el (167681-es háborútól számítva) az igazi török-orosz összecsapások.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 20. században még számos esetben fennállt lehetséges szovjettörök háborúk veszélye. A tengelyhatalmakkal a második világháború előtt és azalatt állandó kacérkodó Törökország, amely az egyik nyersanyagszállítójuk volt, többször állt azon a ponton, hogy hadat üzen a Szovjetuniónak, így megkönnyítette volna a németek helyzetét, ami által kijuthattak volna a közel-keleti olajmezőkre.

A hidegháború éveiben a NATO rakétaállásokat telepített Törökországba, s a kaukázusi határon gyakran felvonultak a török és szovjet csapatok, amelyek gyakran összetűztek egymással.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Weiszhár Attila-Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona, Atheneaum, 2004.