Neszebar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Neszebar ősi városa
Világörökség
Nesebar - Church of St John Aliturgetos.jpg
Aliturgétosz Szent János-templom
Adatok
Ország Bulgária
Világörökség-azonosító 217
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok III, IV
Felvétel éve 1983
Elhelyezkedése
Neszebar (Bulgária)
Neszebar
Neszebar
Pozíció Bulgária térképén
é. sz. 42° 39′, k. h. 27° 44′Koordináták: é. sz. 42° 39′, k. h. 27° 44′

Neszebar (Несебър) város Bulgáriában, a Fekete-tenger partján, az ókori Mesembria (görögül: Μεσημβρια, Meszémbria) helyén. A város műemlékekben gazdag ókori részét, amely egy félszigeten helyezkedik el, az UNESCO 1983-ban felvette a Világörökség listájára.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város helyén a Kr. e. 2. évezredben alapított trák Menebria település állt. Sztrabón szerint a város neve az alapító Menész + a várost jelentő trák bria szó összetételéből keletkezett. Menebriát megarai dór telepesek foglalták el a Kr. e. 6. század elején. Fontos központja volt a trákokkal folytatott közvetítő kereskedelemnek; hajói bejárták a Fekete-tengert és a Földközi-tengert, Egyiptomba is eljutottak. A városban a Kr. e. 5. századtól bronz és ezüst pénzérmeket vertek, a Kr. e. 3. századtól pedig aranypénzeket is.

Kr. e. 71-ben a város római uralom alá került, de megtarthatta kiváltságait, többek között a pénzverés jogát. A bizánci birodalomban 680-tól kezdve püspöki székhely volt. Birtoklásáért a bizánciak és a bolgárok több harcot vívtak. A második bolgár birodalom idején Iván Sándor cár alatt élénk fejlődésnek indult, ekkoriban 40 temploma volt. 1366-ban a VI. Amadeus szavojai gróf által vezetett keresztes lovagok hódították meg és visszaadták Bizáncnak.

A török uralom kezdete 1453-ban a város hanyatlásának kezdete is volt: az elnéptelenedett, kipusztított partvidéken ugyan még mindig kiváltságos helyzete volt, de ez már nem jelentett sokat. Az 1828-29-es orosz török háborúban az orosz hadsereg a tengerről ágyúzta a várost.

Miután Bulgária 1878-ban felszabadult a török uralom alól, Neszebar a Törökország fennhatósága alatt álló autonóm Kelet-Rumélia tartományhoz tartozott, majd 1885-ben került vissza a Bolgár Fejedelemséghez.

A 19. század végén Neszebar jelentéktelen halász- és szőlésztelepülés volt, a 20. század elején azonban tengeri üdülőhelyként ismént fejlődésnek indult. Ekkor épült az új városrész és restaurálták a történelmi óvárost.

Az óvárosi részben ma már nem lehet építkezni, telket vásárolni szintén nem lehet, legfeljebb örökölni. A buszpályaudvar után már csak az ott lakók hajthatnak be autójukkal.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szélmalom a bejáratnál
Pantokrátor-templom
  • A félsziget bejáratánál levő, török korban épített szélmalom
  • 4-5. századi bizánci kapubástyák
  • Eleuszi Szűz Mária templomának romjai, 5-6. század
  • Sztarata Mitropolija, régi püspöki templom, 5-6. század
  • Keresztelő Szent János-templom, 10-11. század
  • Szent István-templom, új püspöki templom, 10-11. vagy 12-13. század (az építési idő vitatott)
  • Pantokrátor-templom, 12-14. század
  • Mihály- és Gábriel arkangyal-templom, 12-14. század
  • Aleiturgétosz (fel nem szentelt) Szent János-templom, 14. század
  • Megváltó-templom, 17. század
  • Szent Paraszkeva-templom
  • Szent Tódor-templom, 18. század
  • Műemlék házak: Szkuliev-ház, Hadzsi-Tranosz-ház, Kjucsuk-ház, Csimbulev-ház, Vasziloglu-ház

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bács Gyula: Bulgária. Panoráma útikönyvek, 1972
  • Thomas Veser: Az emberiség kincsei. Officina Nova Könyvek, Magyar Könyvklub, Budapest 1997. ISBN 963-548-535-2

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Neszebar témájú médiaállományokat.