Vologda
| Vologda (Вологда) | |||
 |
|||
| Kreml-tér, háttérben a Szent Zsófia-székesegyház | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország |
||
| Föderációs alany | Vologdai terület | ||
| Alapítás éve | 1147 | ||
| Polgármester | Alekszej Szergejevics Jakunyicsev | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 293 046 fő (2002)[1] +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | MSK (UTC+3) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Vologda
Pozíció Oroszország térképén
|
|||
| é. sz. 59° 13′ 0″, k. h. 39° 54′ 0″ | |||
Vologda
Pozíció a Vologdai terület térképén
|
|||
| Vologda weboldala | |||
_(1780).png)
Vologda (Вологда) oroszországi város, a Vologdai terület központja. Nevét, mely „tisztát” jelent, a rajta átfolyó Vologda folyóról kapta.
Népessége 290 046 (2002); 301 755 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Története [szerkesztés]
Vologdát a novgorodi krónikában említik először 1147-ben, Szent Geraszim már talált itt egy templomot és falut. Az átjárhatatlan erdőségekkel körülvett települést a novgorodiak lakták, ők vontatták a hajókat a Volga egyik mellékfolyójáról az Északi-Dvina egyik mellékfolyójára, így teremtve összeköttetést a Fehér-tenger és a Kaszpi-tenger között.
A város csak 1412-ben tett szert jelentőségre, amikor a Novgorodi Köztársaság átadta a Moszkvai Fejedelemségnek. A fejedelmek megtették északi erődítményüknek. A század végére Vologda jelentősebb lett, mint a régió előző központja, Belozerszk.
Ebben az időben rendelte el Rettegett Iván, hogy a város székesegyházát, a Szent Zsófia- székesegyházat kőből építsék újjá. Az 1570-ben felszentelt katedrális abban az időben Oroszország egyik legnagyobb temploma volt. Gyönyörű freskóit a jaroszlavli Dimitrij Plehanov festette. 1654 és 1659 között nyolcszögletes alaprajzú harangtornyot kezdtek építeni hozzá, az építkezés a 19. századig tartott. A közelben lévő kincseskamrában (épült 1659-ben) ma múzeum található.
A városnak több 18. századi barokk temploma és egy 19. századi neoklasszikus kastélya is van.
Vologda történelmi belvárosától alig 2 kilométerre található a Szpaszo-Prilutszkij-kolostor, melyet 1371-ben alapított Szergej Radonyezsszkij vallásreformer egyik tanítványa. A kolostor, melynek védőszentje Dimitrij Donszkoj, gyorsan a környék legnagyobb földbirtokosává vált. Az ötkupolás székesegyházat 1537 és 1542 közt emelték. Az összes többi épület – a refektórium, a téli templom, a szent kapu barbikánnal – még a „zavaros idők” előtt épült. A zavaros időkben, a 16. és 17. század fordulójának felfordulása közepette a kolostort hol lengyelek, hol útonállók foglalták el. Miután az anarchia évei elmúltak, a vastag falakat és tornyokat helyreállították.
A szovjetek később elűzték a szerzeteseket és múzeumot alakítottak ki a kolostorban. A környék távoli településeiből több szép fabútor is idekerült.
Vologda egész Oroszországban ismert sajtjáról és vajáról. Ezenkívül itt született és halt meg a romantikus költő, Konsztantyin Batyuskov. Vologda szülötte Varlam Tyihonovics Salamov orosz író is, akit sokan a gulág-irodalom Szolzsenyicinnél is jelentősebb szerzőjének tartanak.
A városban található még egy kisebb Nagy Péter-múzeum is.
Vologda Miskolc testvérvárosa. Miskolcon városrész viseli Vologda nevét.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Федеральная служба государственной статистики: Численность населения России, субъектов Российской Федерации в составе федеральных округов, районов, городских поселений, сельских населённых пунктов – районных центров и сельских населённых пунктов с населением 3 тысячи и более человек (orosz nyelven). Всероссийская перепись населения 2002 года (All-Russia Population Census of 2002). Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal, 2004. május 21. (Hozzáférés: 2008. július 25.)
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala
További információk [szerkesztés]
