Belgorod

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Belgorod (Белгород)
Вид на центральную и северную часть города.jpg
A város központja és északi része
Belgorod címere
Belgorod címere
Belgorod zászlaja
Belgorod zászlaja
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Föderációs alany Belgorodi terület
Alapítás éve 993
Városi jogokat kapott 1596
Polgármester Vaszilij Nyikolajevics Potrjaszajev
Irányítószám 308000
Körzethívószám +7 4722[1]
Autórendszám kódja 31
Népesség
Teljes népesség 353 043 fő (2008) +/-
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 130 m
Terület 153,1 km²
Időzóna UTC+3 nyáron UTC+4
Elhelyezkedése
Belgorod (Oroszország)
Belgorod
Belgorod
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 50° 36′, k. h. 36° 36′Koordináták: é. sz. 50° 36′, k. h. 36° 36′
Belgorod (Belgorodi terület)
Belgorod
Belgorod
Pozíció a Belgorodi terület térképén
Belgorod weboldala

Belgorod (oroszul: Белгород) város Oroszország nyugati részén, a Donyec folyó mentén, 40 km-re az orosz-ukrán határtól. A Belgorodi terület adminisztratív központja.

Népessége: 353 043 fő (2008), 356 402 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Belgorod név (mint a szerbiai Belgrád) a szláv fehér város szóból ered, mivel a város környékén sok a fehér mészkő. A települést először 1237-ben említik, amikor Batu kán csapatai pusztították. 1596-ban itt volt Borisz Godunov egyik erődje, melyet a krími tatárok ellen állítottak föl a déli határok védelme érdekében.

Miután az orosz határt délebbre jelölték ki, az erődöt elhanyagolták és a várost Kurszk igazgatása alá helyezték. A poltavai csata előestéjén Nagy Péter idelátogatott, és egy egész sereget állomásoztatott itt.

A második világháború kurszki csatájában egy Belgorod környéki falu, Prohorovka (Прохоровка) volt a történelem legnagyobb tankcsatájának színhelye (1943. július 12-én). Második világháborús emlékmű a Belgorodi Dioráma és egy hatalmas katedrális Prohorovkában.

A város a Belgorodi terület egyik ipari és kulturális központja, melyet 1954-ben alapítottak. Fő oktatási központjai a Belgorodi Suhov Állami Technológiai Egyetem, a Belgorodi Állami Egyetem, a Belgorodi Mezőgazdasági Akadémia és a Belgorodi Pénzügyi Akadémia. A Belgorodi Akadémiai Színházat a 19. század egyik híres színészéről, Mihail Szemjonovics Scsepkinről (oroszul: Михаил Семёнович Щепкин) nevezték el. A várost szolgálja a belgorodi repülőtér.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kerületei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Belgorod két kerületre van osztva:

  • Keleti, melynek lakossága: 141 709 fő (2002-es adat)
  • Nyugati, melynek lakossága: 195 321 fő (2002-es adat)

Épületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tévétorony (befejezetlen)
  • A belgorodi egyetem

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Belgorod témájú médiaállományokat.
  1. Таблица городов России (orosz nyelven). KursRub, 2011. október 4. „Телефонный код: telefon hívókód”
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala