Belgorod
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Belgorod (Белгород) | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Föderációs alany | Belgorodi terület | ||
| Alapítás éve | 993 | ||
| Városi jogokat kapott | 1596 | ||
| Polgármester | Vaszilij Nyikolajevics Potrjaszajev | ||
| Irányítószám | 308000 | ||
| Körzethívószám | +7 4722 | ||
| Autórendszám kódja | 31 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 353 043 fő (2008) +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 130 m | ||
| Terület | 153,1 km² | ||
| Időzóna | UTC+3 nyáron UTC+4 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 50° 36′, k. h. 36° 36′ | |||
| é. sz. 50° 36′, k. h. 36° 36′ | |||
| Belgorod weboldala | |||
Belgorod (oroszul: Белгород) város Oroszország nyugati részén, a Donyec folyó mentén, 40 km-re az orosz–ukrán határtól. A Belgorodi terület adminisztratív központja.
Népessége: 353 043 fő (2008), 356 402 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]
Tartalomjegyzék |
Történelme [szerkesztés]
A Belgorod név (mint a szerbiai Belgrád) a szláv fehér város szóból ered, mivel a város környékén sok a fehér mészkő. A települést először 1237-ben említik, amikor Batu kán csapatai pusztították. 1596-ban itt volt Borisz Godunov egyik erődje, melyet a krími tatárok ellen állítottak föl a déli határok védelme érdekében.
Miután az orosz határt délebbre jelölték ki, az erődöt elhanyagolták és a várost Kurszk igazgatása alá helyezték. A poltavai csata előestéjén Nagy Péter idelátogatott, és egy egész sereget állomásoztatott itt.
A második világháború kurszki csatájában egy Belgorod környéki falu, Prohorovka (Прохоровка) volt a történelem legnagyobb tankcsatájának színhelye (1943. július 12-én). Második világháborús emlékmű a Belgorodi Dioráma és egy hatalmas katedrális Prohorovkában.
A város a Belgorodi terület egyik ipari és kulturális központja, melyet 1954-ben alapítottak. Fő oktatási központjai a Belgorodi Suhov Állami Technológiai Egyetem, a Belgorodi Állami Egyetem, a Belgorodi Mezőgazdasági Akadémia és a Belgorodi Pénzügyi Akadémia. A Belgorodi Akadémiai Színházat a 19. század egyik híres színészéről, Mihail Szemjonovics Scsepkinről (oroszul: Михаил Семёнович Щепкин) nevezték el. A várost szolgálja a belgorodi repülőtér.
Híres emberek [szerkesztés]
- Ott született Szvetlana Horkina, kétszeres olimpiai tornászbajnok, szül.: 1979. január 19-én. A város sportcentrumot építtetett a tiszteletére, amely előtt egy Horkina-szobor látható.
Fedor Emalianenko MMA világbajnok
Kerületei [szerkesztés]
Belgorod két kerületre van osztva:
- Keleti, melynek lakossága: 141 709 fő (2002-es adat)
- Nyugati, melynek lakossága: 195 321 fő (2002-es adat)
Épületek [szerkesztés]
- Tévétorony (befejezetlen)
- A belgorodi egyetem
Testvérvárosok [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala

