Niš

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Niš (Ниш)
Niš központja
Niš központja
Niš címere
Niš címere
Niš zászlaja
Niš zászlaja
Közigazgatás
Ország Szerbia
KörzetNiši
Rang város
Polgármester Darko Bulatović (SZHP)
Irányítószám 18000
Körzethívószám +381 (0)18
Rendszám NI
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség183 164 fő (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság195 m
Terület596.71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 19′ 09″, k. h. 21° 53′ 46″Koordináták: é. sz. 43° 19′ 09″, k. h. 21° 53′ 46″
Niš weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Niš témájú médiaállományokat.

Niš (szerbül: Ниш, régi magyar forrásokban Nissa) város Szerbiában. Nišava körzet közigazgatási és kulturális központja. A városban működik egyetem, akadémia és színház. Jelentős ipari központ és közlekedési csomópont. Az egyik legfontosabb kereszteződés Belgrád és Szófia között (E75 számú főút itt vezet át és Belgrádból autópályán elérhető). A városból egészen Isztambulig és onnan Kis-Ázsiába lehet eljutni. A város régi magyar neve Nissza.

Éghajlata[szerkesztés]

Niš (1981–2010, extrém: 1940– ) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)21,724,033,533,035,340,344,242,239,635,029,022,244,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)5,07,513,018,423,827,129,830,125,019,311,96,118,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−2,2−1,42,36,411,013,815,415,411,57,42,6−0,86,8
Rekord min. hőmérséklet (°C)−23,7−21,6−13,2−5,6−1,04,24,14,6−2,2−6,8−14,0−16,6−23,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)393743575857444748465552581
Havi napsütéses órák száma659314817222125128727420215186491998
Forrás: Republic Hydrometeorological Service of Serbia,[1] Meteo Climat (record highs and lows)[2]


Történelme[szerkesztés]

A rómaiak Kr. e. 75-ben foglalták el a várost. Ekkor lett a város neve Naïssus és a rómaiak egyik fontos bástyája volt a Balkánon.

268 szeptemberében a római hadsereg Claudius Gothicus vezetésével a városban megütközött a gót sereggel. Ez volt a Naissusi csata.

Róma első keresztény császára, I. Constantinus, avagy Nagy Konstantin is itt született 272-ben. A város 395-ben a Kelet-római Birodalom része lett.

580-ban érkeztek a vidékre a szlávok, és ekkor lett a város neve Niš. 615-ben az avarok foglalták el a várost. 987-ben pedig Bulgária része lett. 1018-ban ismét a Bizánci Birodalom része. Az első szerb fejedelem, Stefan Nemanja 1185-ben elfoglalta a várost, és a Szerb Fejedelemség fővárosává tette. 1190-ben a Bizánci Birodalom része lett ismét Niš és rá tizenöt évre, 1205-ben ismét Szerbia ismét része lett, majd 1208-ban megint Bulgáriáé. A szerbek csak 1241-ben szerezték vissza a várost, amely 1375-ig szerb kézen is maradt, azonban ekkor megjelentek a törökök, és az Oszmán Birodalom bekebelezte. 1443-ban Hunyadi János hadjárata révén ismét Szerbia része lett 1448-ig, amikor a törökök két és fél évszázadra megszerezték a várost.

A Szent Liga háborúja során a császáriak Badeni Lajos őrgróf vezetésével 1689. szeptember 25-én ostrommal elfoglalták a várost, de a törökök a következő évben, az 1690-es ellenoffenzíva során visszaszerezték. Az 1735–1739-es orosz–osztrák–török háború során 1737-ben Niš-t ismét megszerezték az osztrákok. A győztesek helyreállították és megerősítették az erődöt, de még abban az évben, amikor a törökök ellentámadást indítottak, az osztrák védősereg komolyabb harc nélkül feladta a várat és a várost.

Az első szerb felkelés (1804–1813) itt Nišben robbant ki. A törökök ostromolni kezdték a várost, és a felkelőknek elfogyott a lőszerük (1809. május 31.), ekkor 1000 ember robbantotta fel magát. A törökök megépítették a koponyatornyot (Ćele-kula), amelybe belefalazták a felkelők koponyáit. Ma a koponyatorony emlékmű.

A török uralom egészen 1878-ig tartott, amikor a berlini kongresszus határozata Ništ a Szerb Fejedelemségnek juttatta. A bevonuló szerbek a bolgár lakosságot elűzték, az albánokat Koszovóba szorították.[3] A niši eparchiát szerb ortodox egyházkerületté alakították.

Az első világháború kezdetén a nemzeti tanács meghozta a döntését, melynek értelmében a háború után megalapították a szerbek, horvátok, szlovének közös államát.

1915-ben Bulgária elfoglalta a várost. 1918. október 12-én szabadult fel a város, amikor az első szerb hadsereg Petar Bojović parancsnokkal az élén elfoglalta Ništ. Ekkortól lett Jugoszlávia része.

1941-ben a németek foglalták el, és munkatábort hoztak létre a városban. 1944. október 14-én Niš újra Jugoszlávia része lehetett.

Közlekedés[szerkesztés]

Légi[szerkesztés]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Főposta
  • Gimnázium
  • Ifjúsági ház
  • Igazságpalota
  • Niši egyetem
  • Isztambuli ház
  • Tanári ház
  • Nemzeti múzeum
  • Polgármesteri hivatal
  • "Logor" (II. világháborús német munkatábor)

Híres emberek[szerkesztés]

Média[szerkesztés]

Újságok[szerkesztés]

Televíziók[szerkesztés]

Radiók[szerkesztés]

  • Fast radio (102.7)
  • City radio (104.7)
  • Blue FM (103.1)
  • Radio Niš (99.5/101.9)
  • Banker radio(98.3)
  • Radio 5(105.5)
  • Radio Nišava(104.0)
  • OxyGen radio
  • Radio 13 (90.5)
  • Radio New Fair Play (88.3)
  • Radio IPP (88.8)
  • Radio Belle Amie(95.6)
  • Radio Belle Amie Folk Kanal (98.7/100.7)
  • Radio Čair (99.9)

Múzeumok[szerkesztés]

  • Nemzeti múzeum
  • Arheologiai kiállítás
  • Medijana-i múzeum
  • Ćele-kula (koponyatorony)
  • Vöröskereszt-múzeum
  • Branko Miljković emlékszoba
  • Stevan Sremac emlékszoba

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Monthly and annual means, maximum and minimum values of meteorological elements for the period 1981-2010 (szerb nyelven). Republic Hydrometeorological Service of Serbia. (Hozzáférés: 2017. február 25.)
  2. Station Nis (francia nyelven). Meteo Climat. (Hozzáférés: 2017. november 11.)
  3. Traktati i Shën Stefanit dhe themelimi i Lidhjes së Prizrenit, Shqiptarët - Një histori moderne, ford. Xhevdet Shehu, Bota Shqiptare, 54. o. (2008). ISBN 978-99956-11-68-2 

Források[szerkesztés]