Hárs (növénynemzetség)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Hárs
Nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos)
Nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Mályvavirágúak (Malvales)
Család: Mályvafélék (Malvaceae)
Alcsalád: Hársfaformák (Tilioideae)
Nemzetség: Hárs (Tilia)
L.
Fajok
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Hárs témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hárs témájú kategóriát.

A szőkedencsi 700 éves hárs
Dunabogdányi öreg hársfa. Törzsének kerülete 2010-ben 340 cm.

A hárs vagy hársfa (Tilia) nemzetség a mályvafélék családján belül a Tilioideae (hársfaformák) alcsaládba tartozik.

Magháza virágzáskor még ötrekeszű, de az elsőként megtermékenyült magkezdemény gátolja a többi magkezdemény kifejlődését, és a magház teljes üregét kitöltve fejlődik maggá, ezért az érett hárstermés egymagvú makk.

Fajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzetség három faja található meg a Kárpát-medencében:

  • A nagylevelű és a kislevelű hárs természetes hibridjét európai hárs (Tilia × europaea) néven már Linné leírta. Ez mindkét szülőjénél magasabbra nőhet, egyéb tulajdonságai a két faj között állnak (a levélfonák érzugaiban fehéres-drapp szőrcsomók fejlődnek, termései kissé bordásak).

Az európai hárs kertészeti változatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tilia europea 'Euchlora' (császárhárs),
  • Tilia europea 'Pallida'

Hársfavirág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kis- és nagylevelű hársfa virágait a teljes virágzáskor gyűjtik, árnyékos helyen szárítják. Forrázata gyógyhatású, de élvezeti teaként is kedvelt. Felhasználják még gyógyhatású fürdővizekhez, vagy bőrápoló szerként. Hatóanyagait és felhasználását részletesen a kislevelű hárs leírásánál ismertetjük

Egyes vidékeken hársfabort is készítenek belőle.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Világos, idővel kissé sötétedő színe, jellegtelen textúrája van, a geszt és a szíjács nem különül el egymástól. Puha, könnyű faanyag, gyorsan szárad.

A hársak adják minden fafaj közül talán a legkönnyebben, legjobban faragható faanyagot, ez a faszobrászat legkedveltebb anyaga. Minden forgácsoló és forgácsmentes eljárással könnyen megmunkálható, gőzöléssel jól hajlítható, gyönyörűen csiszolható.

Fafaragáshoz, esztergáláshoz, fametszethez, bútorgyártáshoz, furnérkészítéshez, rétegelt lemeznek, facipő készítésére, cellulózgyártásra, rajzszén készítésére használják.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szőkedencs temetőjében a 7-es út mellett áll egy közel 700 éves ezüst hárs.
  • A Felvidéken a bajmóci várkastély közelében áll egy több mint 700 éves fa, melyet Mátyás király hársfájának neveznek.
  • A hárs neve a lipován nyelvjárásban lippa, s mivel szokás szerint a szentképeket hársfából készült táblára festik, innen van az elnevezésük: „lipován”, azaz „hársfás”.[forrás?]
  • Zeusz hársfává változtatta Philürát saját kérésére.[1] A philüra az ókori görögöknél hársfát jelent, illetve hárshéjat is, melyre írtak.[2]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Heinrich Wilhelm Stoll: Philyra 1). In Ausführliches Lexikon der griechischen und römischen Mythologie, 3. Band, 2. Abteilung: Pasikrateia–Pyxios, nebst Schluss von Palladion und Phoinix. Szerkesztette: Wilhelm Heinrich Roscher. Leipzig: B. G. Teubner. 1909. 2353–2354. o. (német nyelven) 
  2. philyra. In Finály Henrik: A latin nyelv szótára. Budapest: Franklin Társulat. 1884.