Kankalin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kankalin
Tavaszi kankalin
Tavaszi kankalin
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Rend: Hangavirágúak (Ericales)
Család: Kankalinfélék (Primulaceae)
Nemzetség: Kankalin (Primula)
Fajok

számos; lásd a szövegben

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kankalin témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kankalin témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kankalin témájú kategóriát.

A kankalin (Primula) a kankalinfélék családjának 400–500 fajt tartalmazó nemzetsége. Alacsony növésű, lágy szárú növények tartoznak ide, melyek közül többet dísznövényként is termesztenek. Őshonos az északi félgömb mérsékelt éghajlatú részeitől Etiópia, Indonézia és Új-Guinea trópusi hegységeiig és Dél-Amerika mérsékelt, déli részéig. Az egyéves fajok jellemzően tavasszal virágoznak; a nemzetség neve, Primula a latin primus nőnemű kicsinyítőképzős alakja, arra utalva, hogy tavasszal az elsők között nyílnak virágaik.

Fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon őshonos fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sugárkankalin[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Primula elatior)

Kaukázusban, Nyugat-Ázsiában, Szibériában, Európában is honos, évelő lágy szárú gyógynövény. A Bükkben, a Mátrában, a Börzsönyben, általában bükkösökben ritka, bár hegyvidéki faj. Védett.

Szártalan kankalin[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Primula vulgaris)

Észak-Afrikában, a Kaukázusban, Nyugat-Ázsiában, Európában, Magyarországon a Dunántúlon nem ritka, üde gyertyán- és bükkelegyes erdőkben található meg. Védett növény, de kertekben is telepítik, és termesztése is megoldható. Védett.


Lisztes kankalin[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Primula farinosa)

Évelő. Levelei hosszúkás visszás tojásdadok, simák. Fonákuk, a kocsány, a csésze és a murvák fehér porral behintettek ("lisztesek"). Pártája lila v. hússzínű-sárga, csöve 5–7 mm hosszú. Hengeres tokja hosszabb a csészénél. Mocsaras, tőzeges réteken, főleg magasabb mészkőhegyeken terem. Az északi megyékben elég gyakori, de előfordul a Dunántúlon is. Védett.


Cifra kankalin[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Primula auricula subsp. hungarica)

Népies neve: Medvefül kankalin, fülvirág.
Évelő. Levelei húsosak, tojásdadok, kopaszok, nem csak a levél, hanem a növény egyéb részei is lisztesek. Pártája sárga, kellemes és erős illatú. Magyarországon az északi hegyvidéken, főleg mészkőhegyeken terem, díszítve azokat. Különböző színű változatai kedvelt kerti virágok. Fokozottan védett.

Tavaszi kankalin[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Primula veris)

Az egyetlen Magyarországon őshonos (Primula) faj, amelyik nem védett.

Hosszúvirágú kankalin[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudományos nevén (Primula halleri) (szinonim: (Primula longiflora). Évelő. Az előbbihez nagyon hasonló, pártájának csöve azonban 20–30 mm és 2–3-szor akkora, mint a csésze. A párta karimája is nagyobb, és toktermése csak akkora, mint a csésze. A többihez hasonló helyeken terem, de előfordulása sokkal ritkább.

Apró kankalin[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudományos nevén (Primula minima). Évelő. Szára csak 1–2 virágú. A levél csúcsa egyenesen lecsípett, hegyes fogazott. Pártája nagy, lila vagy rózsaszínű, ritkán fehér. A magas hegyeket kedveli.

Egyéb fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • (Primula austriaca Wettst.),
  • (Primula Clusiana Tausch.),
  • (Primula elatior (L.) Jacq.),
  • (Primula intricata Gren. et Godr.),
  • (Primula leucophylla Pax.),
  • (Primula glutinosa Wulf.),
  • (Primula villosuda (Pax) Borb.),

hibrid fajok:

  • (Primula Benkőiana Borb.),
  • (Primula brevifrons Borb.),
  • (Primula digenea Kern.),
  • (Primula media Peterm.) stb.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar Wikikönyvekben
további információk találhatók