Közönséges kutyabenge

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Közönséges kutyabenge
Letört ág, levelekkel és termésekkel
Letört ág, levelekkel és termésekkel
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Bengefélék (Rhamnaceae)
Nemzetség: Kutyabenge (Frangula)
Faj: F. alnus
Tudományos név
Frangula alnus
Mill.
Szinonimák
  • Rhamnus frangula L.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Közönséges kutyabenge témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges kutyabenge témájú kategóriát.

A közönséges kutyabenge (Frangula alnus, korábban Rhamnus frangula) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, ezen belül a bengefélék (Rhamnaceae) családjába tartozó faj. Népies nevei: büdös cseresznye, büdös kökény, büdös fa, ebsefa, harasztfa, kutyafa, puskaporfa, festőkökény, varjúbingó.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges kutyabenge csaknem egész Európa területén őshonos; ezenkívül Észak-Afrikában és Szibérián keresztül Nyugat-Kínában is megtalálható. Észak-Amerika keleti részére is betelepítették.[1][2][3][4][5]

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Frangula alnus subsp. alnus
  • Frangula alnus subsp. pontica

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tövistelen, 1 - 3 méter magas, lazán ágas cserje vagy bokorfa, sima kéreggel, csaknem vízszintesen elálló és ritkásan leveles ágakkal, melyek könnyen törnek. A kéreg fiatal korban zöld, később szürkésbarna, hosszú, keresztben álló szürkésfehér paraszemölcsökkel. A rügyek szőrösek, a rügypikkelyek hiányoznak. A levelek szórt állásúak, széles elliptikusak vagy fordított tojás alakúak, mintegy 2 - 7 centiméter hosszúak és 5 centiméter szélesek, olykor kisebbek. Csúcsuk röviden kihegyezett vagy levágott, szélük ép és gyengén hullámos, rajtuk a levél széle felé erősen előrehajló 7 - 9 érpár különösen szembetűnik.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Napfényes lomberdőkben, nyirkos cserjésekben, folyóvizek mellett, lápokon fordul elő, a sík vidékektől a középhegységekig, nyirkos, mészben szegény vályogtalajokon.

A növény virágai magányosak vagy csomókba tömörülnek. Hímnős virágait rovarok porozzák be. Május–július között nyílik.

Ismertebb rovarkártevői Magyarországon:

Gyógyhatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kérge tea vagy kivonat formájában hashajtó hatású. Gyakori alkotórésze az étvágyjavító, emésztésserkentő, epe- és májbántalmak elleni teakeverékeknek. Elhízás, felfúvódás elleni teakeverékekben is megtalálható. Érelmeszesedés, magas vérnyomás, menstruációs zavarok esetén is használják. A bengekérget hashajtó és kolagóg (epehajtó), féregűző szerként használják fel. Huzamos fogyasztása nem ajánlott, mert mellékhatásként izgatja a beleket, és székrekedést is okozhat. A friss kéreg MÉRGEZŐ! hatású, csak egy évi szárítás, vagy hőkezelés után szabad felhasználni.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rushforth, K. (1999). Trees of Britain and Europe. Collins ISBN 0-00-220013-9.
  2. Flora Europaea: Frangula alnus
  3. Den virtuella floran: Frangula alnus (in Swedish, with detailed maps)
  4. Stace, C., et al. Interactive Flora of NW Europe: Frangula alnus
  5. Flora of China: Rhamnus frangula

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993.  
  • Varró Aladár Béla: Gyógynövények mint háziszerek, Black and White Kiadó, 2002 ISBN 9639452149