Kerti ruta
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Virágzó kerti ruta |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Ruta graveolens L. |
A kerti ruta (Ruta graveolens) a Balkán-félszigeten honos, de dísz- és gyógynövényként nálunk is elterjedt félcserje. Európa D-i és Afrika É-i sziklás részén terem vadon, Európa egyéb részében gyakran kertbe ültetik, itt-ott el is vadul. 90 cm magas; virágzata álernyős, levele 2-3 szárnyaltan szabdalt, levélkéje fordított tojásdad. Erős balzsamos illatú és nagyon keserű füvében a keserű extraktivumon kívül olyan csípős párolgó olaj van, hogy frissében a bőrön orbáncféle gyulladást okoz.
Felhasználása[szerkesztés]
Leveleit és a virágzó növényt gyűjtik. Erősítő és gyógyító hatásánál fogva igen sokoldalú a felhasználása, bár csak kisebb adagot szabad belőle venni, mert gyomor- és bélgyulladást okozhat. Vértódulásnál, kábultságnál és szédülésnél használhatjuk. Ez a tea ajánlható továbbá légzési nehézség, szívdobogás, hisztérikus görcsök esetében. Túlfeszített munka, izomkimerültség eseteiben hatásos, látási gyengeséget szüntető szer. A szemgyógyászatban gyulladásoknál alkalmazzák. Alkoholos kivonatát gyomorfájás, menstruációs zavar, vesehomok, fehérfolyás és idegbántalmaknál is használhatjuk. A tinktúra vízbe cseppentve toroköblítő.
A ruta veszélyes növény, mivel nagymértékben csökkenti a szervezet enzimfunkcióit és rákot okozhat.
Források[szerkesztés]
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
