Bazsalikom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Bazsalikom
Bazsalikom
Bazsalikom
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Asterids
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Árvacsalánfélék (Lamiaceae)
Nemzetség: Ocimum
Faj: O. basilicum
Tudományos név
Ocimum basilicum
L.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Bazsalikom témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bazsalikom témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bazsalikom témájú kategóriát.

A bazsalikom (Ocimum basilicum L.) dísz-, fűszer-, és gyógynövény. Népies elnevezései: bazsalikusfű, buszujok, kerti bazsalikum, királyfű, német bors.

Eredetileg Dél-Ázsiából, Perzsiából, Afrikából került Európába, és itt is kedvelt, egynyáriként termesztett kerti, cserép- és fűszernövény lett. Jellegzetes illatú és dús aromájú, színe zöld, virága pedig fehér színű.

Származása, elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ajakosok családjába tartozó Ocimum nemzetség 50–60 faja Afrika, Ázsia, Amerika trópusi tájain honos. A Dél-Ázsiából származó O. basilicum a legjobban elterjedt és termesztett faj, amely a mérsékelt égövi klímát is elviseli. Ismerete és termesztése hazánkban több száz éves.

Származás, illetve levélnagyság alapján hazánkban két nagyobb típushoz tartoznak a termesztett változatok: a nagy levelű dél-európai típus és a kisebb levelű afrikai, amely utóbbi illóolajában a linalool helyett kámfor van.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéves növény. Karószerű főgyökere számos oldalgyökérre ágazik. Nem hatol mélyre, de dús elágazódásával viszonylag nagy talajréteget sző át. Mereven felálló. 40–60 cm hosszú szára a gyökérnyaktól sok oldalhajtásra ágazik el.

Szára az ajakosok családjára jellemzően négyszögletes. A szár hossza, a levél alakja és színe alapján számos változatát különböztetik meg – a legtöbb helyen a kis, zöld levelű változatát termesztik. A száron és a levélfonákon az erek körül igen gyéren szőrök nőnek. A tojásdad levelek széle csipkés vagy bevagdalt, levélnyelük rövid, válluk lekerekített. A csupasz, vékony levéllemezen gyengén kivehető az erek mintázata.

Szárvégi, laza álfüzér virágzatának egy-egy örvében 6–8 virág nő, az örvök száma 10–18. Csészéje zöld, széle a sziromlevelekkel együtt gyéren szőrös. A csésze felső ajka ép, széles kerekded, míg az alsó ajak négyfogú. A sárgásfehér vagy pirosló párta felső ajka négykaréjú, az alsó enyhén, homorúan hullámos. A párta rövid csöve általában fehér. A porzók a fehér párta alsó ajkához simulnak, annál valamivel hosszabbak. A két termőlevél összenövéséből keletkezett felső állású termőből 4 fekete makkocskatermés jön létre.

Hatóanyagai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kellemes, a szegfűszegre emlékeztető, fanyar illatú, pikáns ízű fűszernövény, ami illóolajat, cseranyagot, szaponint és keserű anyagot tartalmaz. A zöld növényi részekben sok a C-vitamin.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fűszerként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Őrölt bazsalikom

Igen sokoldalúan használható: levesek, (különösen fehér babból készült) főzelékek, saláták, szószok, pácok, sültek, mártások, darált húsok, halételek, kolbászáruk, növényi ecetek, ecetes és vizes uborka ízesítéséhez, gyógytea készítésére.

Főtt ételekhez a főzés utolsó perceiben kell hozzáadni. Íze a legjobban citrommal és fokhagymával kombinálva érvényesül.

Gyógynövényként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sokféle hatást tulajdonítanak neki. Nem csak afrodiziákumnak tartják, de emellett javítja az étvágyat és az emésztést, szél- és vizelethajtó, nyugtat, és még a köhögést is csillapítja.

A népi gyógyászatban étvágygerjesztőnek, vizelet- és szélhajtónak, köhögéscsillapítónak használják. Főzetét külsőleg borogatásra, torokgyulladás esetén öblögetésre is alkalmazzák.

A kerti bazsalikom leveléből készült forrázatot gyomorrontás és étvágytalanság esetén alkalmazzák. A felfúvódás és a bélgázképződés kiegészítő kezeléseként szélhajtónak használják. Összehúzó hatása enyhíti a garatgyulladás tüneteit. Külsőleg alkalmazott alkoholos kivonata a sebgyógyulást elősegítő kenőcsök egyik alapanyaga; sebekre, sérülésekre ajánlott; a bazsalikomot gyakran más növényekkel (menta, fűszerkömény) együtt használják.[1]

A kereskedelemben morzsolva forgalmazzák. Légmentesen lezárt fűszertartóban, fénytől védve, lefagyasztva vagy kevés -ecet-olívaolaj keverékben eltéve tárolandó.

Életmódja, termesztése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bazsalikom

Meleg, félárnyékos helyen érzi jól magát. Általában barna homoktalajokon, magról március-áprilisban langyos ágyba vetik, majd május elején 20–30 cm-es távolságra palántázzák. A virágzó növényt vágják, szárítják, majd a leveles hajtásokat lemorzsolják.

Cserépben, balkonládában, akár a konyhaablakban is nevelhetjük.

Hosszú, álörvös virágzata alulról felfelé folyamatosan nyílik. Júniustól szeptemberig virágzik, a nyár második felétől nyíló virágok mellett már érett mag is található.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Reader's Digest: A természet füvészkertje ISBN 963-9562-01-7

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wiktionary-logo-hu.png
Nézd meg a bazsalikom címszót a Wikiszótárban!