Grépfrút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Grépfrút
Grépfrút
Grépfrút
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Szappanfavirágúak (Sapindales)
Család: Rutafélék (Rutaceae)
Alcsalád: Citrusformák (Aurantioideae)
Nemzetség: Citrus
Faj: C. x paradisi
Tudományos név
Citrus x paradisi
Macfad.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Grépfrút témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Grépfrút témájú kategóriát.

A grépfrút (Citrus x paradisi), angolos írásmód szerint grapefruit, más néven citrancs a citrusformák legfiatalabb tagja. Az 1750-es években fedezték fel, valószínűleg Barbadoson. A pomelo (Citrus grandis) és a narancs (Citrus sinensis) hibridjeként alakult ki, bár az elsőhöz közelebb áll.

Magyar neve a citrom és a narancs keresztezésére utal. Magas C-vitamin-tartalma és más vitaminok, biológiailag értékes tápanyagok, szervessav-tartalma miatt kitűnően javítja az étvágyat.

Fanyar, kesernyés íze miatt kevésbé népszerű nyers gyümölcsként, de gyümölcssaláták, gyümölcskoktélok, frissen sajtolt gyümölcslékeverékek, limonádék, teák ízesítője lehet.

A grépfrútmag kivonata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyógynövényboltokban kapható a grépfrútmag kivonata. A gyártók szerint készítményük megöli a baktériumokat, a gombákat, sőt a vírusokat is. A klinikai tesztek ezt nem támasztották alá. Ezeknek a táplálékkiegészítőknek csak akkor volt fertőtlenítő hatásuk, ha a gyártás során tartósítószerekkel szennyezték őket, amely elég gyakori.[1][2][3][4][5][6]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. von Woedtke T, Schluter B, Pflegel P, Lindequist U, Julich WD. Aspects of the antimicrobial efficacy of grapefruit seed extract and its relation to preservative substances contained. Pharmazie 1999 54:452–456.
  2. Takeoka G, Dao L, Wong RY, Lundin R, Mahoney N. Identification of benzethonium chloride in commercial grapefruit seed extracts. J Agric Food Chem. 2001 49(7):3316–20.
  3. Takeoka GR, Dao LT, Wong RY, Harden LA. Identification of benzalkonium chloride in commercial grapefruit seed extracts. J Agric Food Chem. 2005 53(19):7630–6.
  4. Ganzera M, Aberham A, Stuppner H. Development and validation of an HPLC/UV/MS method for simultaneous determination of 18 preservatives in grapefruit seed extract. Institute of Pharmacy, University of Innsbruck, Innrain 52, 6020 Innsbruck, Austria. J Agric Food Chem. 2006 May 31;54(11):3768-72.
  5. Sakamoto S, Sato K, Maitani T, Yamada T. Analysis of components in natural food additive “grapefruit seed extract” by HPLC and LC/MS. Bull. Natl. Inst. Health Sci. 1996, 114:38–42.
  6. Brandin H, Myrberg O, Rundlöf T, Arvidsson AK, Brenning G. Adverse effects by artificial grapefruit seed extract products in patients on warfarin therapy. Eur J Clin Pharmacol. 2007 63(6):565–570.