Kerek repkény
|
|
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Glechoma hederacea L. |
||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Kerek repkény témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kerek repkény témájú médiaállományokat. |
A kerek repkény vagy földi repkény, földi borostyán (Glechoma hederacea) az ajakosvirágúak rendjébe, ezen belül az árvacsalánfélék családjába tartozó növényfaj.
Tartalomjegyzék |
Származása, elterjedése [szerkesztés]
Ázsiában és Európában honos, így Magyarországon is. Észak-Amerikába betelepítették.
Megjelenése, jellemzői [szerkesztés]
Szárai elfekvők, a virágzó hajtásrész 15–30 centiméter magasra felemelkedik. A hajtás keresztmetszete nagyjából négyzetes. Gyökere vékony, szétterülő.
Csipkés szélű levelei keresztben átellenesek, 1–3 centiméter hosszúak. A szár alsó részén általában vese alakúak, a felálló száron kissé szíves vállúak, tojásdadok. Irtásréteken, napsütötte helyeken levelei kisebbek és kopaszok, sötétbíbor hajtásain sötétebbek a virágok. Az árnyasabb erdőkben a virágok halványabbak, levelei szőrösek.
Kétajkú, általában halvány ibolyaszínű, ritkábban rózsaszínes vagy fehér virágai a felső levelek hónaljában csoportosulnak, akár hat virág is egy csomóban. A virágok pártái egy, másfél centiméter hosszúak.
Életmódja, élőhelye [szerkesztés]
Erdőkben, cserjésekben, réteken, valamint utak mellett gyakori évelő növény. Kora tavasztól virágzik.
Gyorsan terjed, ahogy messzire kúszó szárai legyökereznek. A parkok, kertek árnyasabb részein jó talajtakaró; szárazabb kertekben a gyepet pótolják vele.
Hatóanyagai [szerkesztés]
Drogja (Hederae terrestis herba) keserű anyagot, cseranyagot, szaponint, illóolajat, kolint, gyantát, viaszt tartalmaz.
Gyógyhatása [szerkesztés]
Légcsőhurut, emésztési zavarok ellen. Teáját teakeverékekben epe-, vese-, gyomor- és légzőszervi megbetegedések ellen használják. A drogja ERŐS hatású!
Gyűjtése [szerkesztés]
A növény föld feletti részét gyűjtik virágzáskor.
Forrás [szerkesztés]
- Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 419. o. ISBN 963-9257-14-1
- Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények, Medicina könyvkiadó, Budapest 1987.
- D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 12.

