Fehér árvacsalán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Fehér árvacsalán
Fehér árvacsalán
Fehér árvacsalán
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Asterids
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Árvacsalánfélék (Lamiaceae)
Nemzetség: Árvacsalán (Lamium)
Faj: L. album
Tudományos név
Lamium album
L.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Fehér árvacsalán témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér árvacsalán témájú médiaállományokat.

A fehér árvacsalán (Lamium album) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó faj.

Tartalomjegyzék

Elterjedése, élőhelye [szerkesztés]

Ázsiában és Európában a mediterrán tájak kivételével igen elterjedt. Magyarországon az Alföld kivételével gyakori, üde gyomtársulások növénye.

Jellemzők [szerkesztés]

Lamium album ENBLA03.jpg

20-60 centiméter magas évelő. Szögletes szára szőrös, üreges. Fűrészes szélű, szív alakú leveleinek hónaljában fehér (a borzas szőrű felső ajkuknál sárgás), álörvöt alkotó virágokat találunk. Erős szagú, kesernyés ízű makkocska termése apró és száraz. Májustól júliusig (néha szeptemberig) virágzik.

Felhasználása [szerkesztés]

Az árvacsalán húgyúti és emésztési problémákra (hasmenés, gyomorhurut, felfúvódás), valamint álmatlanság esetén javasolt. Külsőleg a korpa eltávolítására és a fejbőrviszketés enyhítésére alkalmazzák. A bőr és a nyálkahártya gyulladásaiban is hatékony, és jó gyógyszer a fehérfolyás ellen. A különféle idegi problémák, valamint az emésztő-, a húgyúti és a légzőrendszer gyulladásinak kezelésére és a nyirokkeringés serkentésére ajánlott gyógykészítmények egyik alapanyaga. A virágos hajtásokat fürdők formájában végbéltáji gyulladások kezelésében alkalmazzák.

Gyógyhatása [szerkesztés]

A fehér árvacsalán hatásos a magas vérnyomás ellen, elősegíti a kiválasztást, valamint gyulladásgátló hatású.

Mai ismereteink szerint sem káros mellékhatását, sem mérgező voltát nem bizonyították.

Forrás [szerkesztés]