Mezei zsurló

Mezei zsurló
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Harasztok (Pteridophyta) Osztály: Zsurlók (Equisetopsida) Rend: Valódi zsurlók (Equisetales) Család: Zsurlófélék (Equisetaceae) Nemzetség: Equisetum Faj: E. arvense
Tudományos név
Equisetum arvense Linnaeus, 1753
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Mezei zsurló témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei zsurló témájú médiaállományokat.

A mezei zsurló (Equisetum arvense) egy évelő növény, amelynek gyöktörzse van (rizóma); az északi féltekén honos. A Székelyföldön, Csík környékén fentőfűnek nevezik.

Megjelenése

Gyöktörzse feketés, 2-3 méter hosszúságot is eléri, gömbölyded gumók fejlődhetnek ki rajta. Két hajtása van: ivaros és ivartalan. Az ivaros hajtás tavasszal (március-április) jelenik meg, 15–30 cm hosszú, 3–5 mm vastag. Nem elágazó szárú, világos barnás-vöröses színű. A szár tagolt, lándzsa alakú levelei harang alakú hüvelyekben 8-16-osával nőnek össze, hosszuk 2 cm. A hajtás csúcsán található a spóratermő kalász, melynek hossza 3 cm, átmérője 8 mm. A spóraérés után az ivaros hajtás eltűnik, helyét átveszi az ivartalan hajtás (május-június). Az ivartalan hajtás 20–50 cm magas, nóduszaiból több barázdált ág bontakozik ki, körkörösen. A nóduszt apró, 5–12 mm hosszú pikkelyszerű levelek veszik körül. Az internódiumok bordázottak.

Felhasználása

Begyűjtése májustól júliusig tart, szárát a talajtól 5–6 cm-re vágjuk le. A növény számos gyógyászatban felhasználható anyagot tartalmaz. Gazdag ásványi anyagokban – szilícium (10%), kálium és kalcium –, amelyek vízhajtó tulajdonságaiért felelősek. A kötőszövetek, polipok és vérzések kezelésére használják. Gyógyteáit vese-, húgyhólyag-, emésztőrendszeri és prosztatabetegségek kezelésére használják.

Lásd még

• Natúr gyógyteák

Külső hivatkozások

• (franciául) Une entreprise en procès pour avoir commercialiser de la prêle