Madársóska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Madársóska
Oxalis corymbosa
Oxalis corymbosa
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Madársóska-virágúak (Oxalidales)
Család: Madársóskafélék (Oxalidaceae)
Nemzetség: Madársóska (Oxalis)
L.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Madársóska témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Madársóska témájú kategóriát.

A madársóska (Oxalis) a valódi kétszikűek (eudicots) közé tartozó madársóskafélék (Oxalidaceae) osztályának és egyúttal a madársóska-virágúak (Oxalidales) rendjének névadó nemzetsége. A rend 900 fajából 800 tartozik ide.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tőkéje gumós, levele 3-4 ágú, a fényingerekre reagál. Virága sárga vagy fehér, öttagú. A termés tokja hártyás, ötrekeszű, azon belül a magnak még külön húsos, éretten rugalmasan felpattanó héja is van.

Szára, levelei a bennük felhalmozódó kalcium-oxalát kristályoktól savanykás ízűek, amint erre a „sósdi” név is utal. Másik két népi nevét (heresóska, lóheresóska) a lóherééhez hasonló alakú és állású leveleiről kapta. Az ókori kelta, illetve germán kultúrában ez a növény volt a szerencse szimbóluma, és csak miután a tömeges erdőirtások drasztikusan megritkították állományát, akkor vette át tőle ezt a szerepet a lóhere (Trifolium repens).

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mintegy 220 faj többsége Afrika déli részén és Amerikában terem; nálunk csak néhány honos:

A sárga és a szürke madársóska szívós gyomnövényként az egész országban elterjedt.

Cukor képződik a Dél-Amerikában, kiváltképp Chilében honos:

retek alakú gyökerében, ezért ezeket „oka”, illetve „okapataha” néven termesztik és eszik.

A Mexikóban és Peruban honos Oxalis crassicaulis (Zucc.) gumója a burgonyáéhoz hasonlít. Termesztik; leveléből salátát készítenek, vastag szárából kristályos sóskasavat állítanak elő.

Az ugyancsak Mexikóban honos Oxalis esculenta (Lenck) répája nagyon lisztes, húsos, és ezért főzeléknek vagy spárgának termesztik. Több ágú, dekoratív levelei miatt virágszegélynek is ültetik.

A Chilében honos Oxalis crenata (Jacq.) savanyú levelét salátának vagy takarmánynak használják; évente 3-4-szer kaszálható.

Az Oxalis sensitiva L. kelet-indiai faj. Szárnyalt levélkéje a legcsekélyebb érintésre is összecsapódik és lekonyul.

Az Oxalis tetraphylla (Cav.) észak-amerikai fajt ernyős, lila virágzata miatt kerti dísznövénynek termesztik.

Az Oxalis stricta L. észak-amerikai és az Oxalis corniculata L. dél-európai fajokat egy időban hazánkban is megpróbálták zöldségnövényként termeszteni; helyenként mindkettő kivadult.

Egyéb fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Névváltozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • nyúlkenyér
  • heresóska
  • lóheresóska
  • sósdi[1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Oxalis, A Pallas nagy lexikona (magyar nyelven), Budapest: Lapoda Multimédia 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]