Vadcseresznye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Vadcseresznye
Prunus avium fruit.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Prunoideae
Nemzetség: Prunus
Alnemzetség: Cerasus
Faj: P. avium
Tudományos név
Prunus avium
L.
Szinonimák
  • Cerasus avium (L.) Moench.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Vadcseresznye témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vadcseresznye témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vadcseresznye témájú kategóriát.

Vadcseresznye

A vadcseresznye, népies nevén madárcseresznye vagy egyszerűen cseresznyefa (Prunus avium) egész Európában elterjedt, őshonos fafaj, de az északi területeken ritkábban fordul elő. Telt virágú fajtáit díszfaként termesztik .

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vadcseresznye 15–30 m magasra is megnövő lecsüngú ágú fa. Törzsének átmérője a másfél métert is elérheti. A fiatal példányok csúcsdominanciája erős, az így kialakuló kúpszerű lombozat később legömbölyödik. Gyorsan növő, viszonylag rövid életű (~80 év) faj. Fényes, vöröses barna kérge vékony, vízszintes csíkokban hámlik. Levelei szórt állásúak, elliptikusak, fűrészes szélűek. Lombhullató, a levelek ősszel narancssárgára, rózsaszínre vagy vörösre színeződnek lehullás előtt. A levélnyélen a levélváll közelében két vöröslő mirigyszemölcs található. Kétivarú virágai a lombfakadás előtt nyílnak 2-5 tagú csomókban, fehérek, hosszú kocsányon lógnak, ötszirmúak. A virágokat méhek porozzák be. Gyümölcse apró, előbb sárga, majd élénkpiros színre érik be. A termésen kívül a növény minden része enyhén mérgező, cianogén glikozidokat tartalmaz.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felhasználható: cukrozva nyersen, süteményekbe, tortákba, befőttekbe (kompótokba), stb. Mandulával keverve a sherry brandy alapanyaga, de gyümölcsbort is készíthetünk belőle.

A gyümölcsükért termesztett cseresznyefajták nagyobb gyümölcsöt adnak, édesebbek, jobban színezettek és savtartalmuk is kevesebb, mégis érdemes gyűjteni, mert más jelleget, ízt ad az ételnek.

Fajták, változatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díszfaként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • P. avium ’Plena’ – hófehér telt virágú, az alapfaj virágzása után néhány héttel kezd nyílni. [1]

Ökológiai jellemzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mérsékelten melegigényes, fényigényes, mezofil (közepes vízigényű), neutrofil (a semleges kémhatású talajokat kedveli).

Élőhely, előfordulás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon szinte bármilyen domborzati viszonyok közt megtalálható, bár az alföldeket kevésbé kedveli. Gyertyános-tölgyesek társulásában gyakran megtalálható.

Fája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fája szép pirosas színű, közepesen kemény, értékes.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]