Benedekfű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Cnicus benedictus
Cnicus benedictus flor.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Nemzetség: Cnicus
Faj: C. benedictus
Tudományos név
Cnicus benedictus
L.
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cnicus benedictus témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cnicus benedictus témájú kategóriát.

A benedekfű (Cnicus benedictus) a őszirózsafélék (Asteraceae) vagy (Compositae) családjába tartozó, étvágyjavító és az emésztést serkentő hatású gyógynövény, a Cnicus nemzetség egyetlen faja. Népies nevei: áldott bogáncs, keserű bogáncs, áldottfű, áldott bárcs, áldott haloványka, pápafű.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Földközi-tenger keleti medencéjéből terjedt el. Magyarországra (és egész Európába) a bencés szerzetesek hozták Itáliából, és sokáig a kolostorkertekben termesztették.

Jellemzői, termesztése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mediterrán vidékeken máig vadon élő, egyéves növény. Tenyészideje rövid: ha március-áprilisban vetjük, június-júliusban már virágzik is.

A fél méter magas növény ötélű szárat hajt. A szár alul érdes és mirigyszőrök borítják. Hosszú, szeldelt levelei lándzsa alakúak és tüskések. Virágai sárgák. Kaszattermése szappangyártásra alkalmas zsírosolajat is tartalmaz.

Hatóanyagai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szeszkviterpén laktonokat (knicint, artemizifolint), lignánokat, nyálkát, cseranyagot, gyantát, nikotinsavat, szalonitenoidot, artemizifolint, kálium- és magnéziumsókat, nyomokban illóolajat tartalmaz. Drogjának latin neve Cardui benedicti herba.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Virágzása kezdetén aratják. Gyógyászati célokra oldalhajtásait és felső 30–40 cm hosszú virágos, leveles részét szedik. Árnyékos helyen kell szárítani, mert a napfényre érzékeny; azon hamar kifakul. Egy kilogramm szárítmányhoz 4 kilogramm nyers növény kell. Jó emésztés- és étvágyjavító hatású szer. Fokozza a gyomorsav elválasztását. A népi gyógyászatban epehajtóként, így sárgaság ellen is alkalmazzák. Védi a májat. Serkenti a májsejtek működését, emellett vírusölő hatással is rendelkezik. Antibiotikum tartalmának köszönhetően pedig, a benedekfűa gyulladások csökkentésében is nagyon hatékony. A benedekfű képes felerősíteni a máriatövis hatását, így kombinációjuk a májtisztítás folyamatában még erőteljesebb.

Különösen nőgyógyászati panaszokra (erős és rendszertelen menstruációs vérzés csillapítására) és idegkimerültség ellen ajánlott. Antibiotikus hatása is van.

Teában gyakran keverik citromfűvel. Ehhez mindkét növényből 2–2 teáskanálnyit forráznak le fél liter forró vízzel, és öt perc múlva leszűrik. Naponta 2 csészényi ajánlott, fél órával az étkezések előtt. Gyomor- és bélfekélyeseknek ellenjavallt; allergiás reakciókat is kiválthat.

Túladagolása émelygést, gyomorgörcsöt, hányást okozhat.

A XVI. században tévesen azt gondolták, hogy a pestis gyógyítására alkalmas.

Rendkívül keserű; ezt a likőriparban használják ki (gyomorkeserűk gyártásánál).

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Benedekfű témájú médiaállományokat.