Orvosi angyalgyökér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Orvosi angyalgyökér
Koehler1887-GardenAngelica.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Ernyősvirágzatúak (Apiales)
Család: Zellerfélék (Apiaceae)
Nemzetség: Angyalgyökér (Angelica)
Faj: A. archangelica
Tudományos név
Angelica archangelica
L.
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Orvosi angyalgyökér témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Orvosi angyalgyökér témájú kategóriát.

Angelica archangelica L.

Az orvosi angyalgyökér (Angelica archangelica L.) az zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó gyógy-, és fűszernövény. Népies neve: angyalfű, angyalgyökér, angyelika, angelikafű.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európa magasabb hegyvidékein és Észak-Európában honos, hazánkban is termesztett (helyenként kivaduló) kétéves növény, gyökerét (angelicae radix), már a középkori kolostorok kertjében termesztették és használták fűszerként.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A növény levele és gyökere saláták, főzelékek, mártások ízesítője. Egyes országokban a növény szárát cukorban főzve kandírozzák, és tápszerként fogyasztják. Különlegesen kellemes, aromás illata és édeskésen kesernyés íze miatt az Altvater típusú likőrök, gyomorkeserűk alapanyaga. Illóolajat, angelikasavat, cukrot, keserű anyagot tartalmaz.

Gyógyhatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az angelikagyökeret felhasználják még teakeverékek, vizelethajtó borok, étvágyjavító, szélhajtó, izzadást megszüntető, idegerősítő gyógyteakeverék készítésénél. A gyomor- és bélproblémákkal küszködők étrendjének értékes fűszere. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Angelicae radix néven hivatalos drog.

Tárolása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az angelikagyökeret kedvelik a kártevők, ezért jól zárható edényben tárolandó. A molyosodásnak induló, vagy rovar rágta fűszert már nem szabad felhasználni. A levendulakéktől a rózsa-vörösig változó színű virágai a nyár közepén nyílnak.

Termesztése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nedves, mély fekvésű talajt kedvelő növényt novemberi magvetéssel, április – májusi palántázással szaporítják, tavasszal 60–70 cm-es sortávolságra állandó helyre ültetik. Ha gyökere miatt termesztjük, nem szabad engedni, hogy a növény magszárba menjen, ilyenkor a virágszárat 10 cm magasan kivágjuk.

Gyökerét ősszel fagymentes időben szedik ki, majd arasznyi darabokra vágva, felhasítva, vagy szeletelve, szellős helyen szárítják.

Nem csak gyökere, de a növény minden része fogyasztható, így virága is. Íze a zelleréhez, az édesgyökérhez hasonlít.

  • Fontos! Feldolgozni kesztyűben kell, mert kicsorduló nedve az érzékenyebb bőrt felhólyagosíthatja.

Fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Réti angyalgyökér (Angelica palustris) Láprétek, nyírlápok ritka, fokozottan védett növénye, szára élesen bordázott, levelei durván fogasak. Természetvédelmi értéke 100.000 Ft.
  • Erdei angyalgyökér (Angelica silvestris) élőhelyei a nedves rétek, láperdők. Feltűnő zöldes fehér ernyős virágokkal, hengeres szárral, bordázatlan, fűrészfogas levelekkel különböztethető meg.
  • Kínai angyalgyökér (Angelica sinensis) avagy Dong Quai Kínában, Koreában és Japánban honos, illatos gyógynövény. Hírneve a ginszengét közelíti: a legfőbb, "minden célra alkalmas" női erősítő gyógynövénynek tekintik. Alkalmas szinte minden nőgyógyászati panasz kezelésére – a szabálytalan menstruációtól a hormonális változások által okozott menopauzális tünetekig. E, A és B12 vitamint tartalmaz. Legalább hatféle értágító és görcsoldó kumarin-származékot különítettek el benne. Illóolajai közt ligusztilid, butilftalid és számos kevésbé lényeges alkotóelem található. A kínai angyalgyökérben ferulsavat (ez egy viszonylag újonnan felfedezett antioxidáns) és különféle poliszacharidokat is találtak. Ezek megelőzik a görcsöket, gátolják a véralvadást, ellazítják a hajszálereket. Kimutatták, hogy a Dong Quai kiegyensúlyozza az ösztrogén-aktivitást. A gyökér Magyarországon étrend-kiegészítőkben korlátozottan alkalmazható, amennyiben a napi maximális bevitel 3 g és (a fototoxikus hatású) furokumarin-tartalma kisebb mint 1,5 mg; a termék csomagolásán pedig fel van tüntetve, hogy gyerekek, terhes és szoptató anyák nem fogyaszthatják. [1][2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények, növényi részek listája. Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet. (Hozzáférés: 2013. október 22.)
  2. Dong quai. University of Maryland Medical Center. (Hozzáférés: 2013. október 22.)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Orvosi angyalgyökér témájú médiaállományokat.