Ernyősvirágzatúak
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Angelica sylvestris
|
||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||
|
||||||||
| Családok | ||||||||
| Hivatkozások | ||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Ernyősvirágzatúak témájú rendszertani információt.  A Wikimedia Commons tartalmaz Ernyősvirágzatúak témájú médiaállományokat. |
Az ernyősvirágzatúak (Apiales) a valódi kétszikűek asterids kládjába tartozó növényrend. Fák, liánok és lágyszárú növények tartoznak ide. Jobboldalt az újabb osztályozások elfogadott családjai láthatók, bár léteznek eltérések, különösen a Torriceliaceae család felosztása vagy fel nem osztása kérdésében. A rend jól ismert képviselői közé tartozik a sárgarépa, a zeller, a petrezselyem és a borostyán.
A Cronquist-rendszer csak az Apiaceae és Araliaceae családokat sorolta ide, és a rendet a rosids csoportba sorolta az asterids helyett. A Pittosporaceae-t a Rosales rend tagjaként írta le, a többit pedig a Cornaceae család tagjaként.
[szerkesztés] Jellemzők
A rendre jellemző a szabad szirmú párta, ami másodlagosan alakul ki az eredetileg teljes gyűrűt alkotó primordiumból. A virágok általában kicsik, négykörösek, körönként többnyire négy- vagy öttagúak. A porzók szabadok, a csésze csökevényes vagy korán lehullik. A virágzat gyakran összetett; rendszerint ernyő vagy fejecske. Az ernyősökön kívül a többi családban a fás szár dominál. Leveleik leginkább összetett vagy erősen tagolt levelek, gyakran feltűnően kiszélesedő levélnyéllel. A bibe töve korongszerűen kiszélesedik (bibevánkos), vagy mézfejtő gyűrű (diszkusz) alakul ki.
Az alsó állású magház a legtöbbször két termőlevélből alakult, amelyek mindegyikén egy-egy lecsüngő magkezdemény van. A virágzat alján gyakran gallérszerű murvalevélörv nő. Általában fűszeres illatúak:
- illóolajokat,
- gyantákat,
- mézgákat,
- triterpén-szaponinokat,
- kumarinszármazékokat,
- poliacetilén-vegyületeket tartalmazhatnak.
[szerkesztés] Referenciák
- Chandler, G.T. and G. M. Plunkett. 1994. Evolution in Apiales: nuclear and chloroplast markers together in (almost) perfect harmony. Botanical Journal of the Linnean Society 144: Page 123-147 (abstract available online here).
[szerkesztés] Források
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Apiales című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul.
- Podani János. A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana. ISBN 963 463 632 2 (2003)
- Turcsányi Gábor és Turcsányiné dr. Siller Irén: Növénytan (1999, 2005) e-tankönyv [1]
- Kempelen Farkas digitális tankönyvtár: 39. Az ernyősvirágzatúak rendje
