Metélőhagyma
|
|
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Allium schoenoprasum L. |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Metélőhagyma témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Metélőhagyma témájú médiaállományokat. |
A metélőhagyma vagy snidling (Allium schoenoprasum) a hagymaformák legkisebb méretű faja[1], a tavasz első zöldülő hírnöke. Népies nevei: pázsithagyma, pázsitfű, valamint a német nevéből: snidling, snittling.
Tartalomjegyzék |
Származása, elterjedése [szerkesztés]
A Földközi-tenger vidékéről származik. Magyarországon igen elterjedt és népszerű.
Leírása [szerkesztés]
Évelő növény. A friss metélőhagyma gyorsan elfonnyad, és kellemetlen keserű íze lesz. A szárított viszont hosszú ideig fogyasztható. Felveszi az étel nedvességtartalmát, így teljes értékű lesz.
Hatóanyagai [szerkesztés]
Sok benne az illóolaj és a C-vitamin.
Felhasználása [szerkesztés]
Erős aromájú fűszernövény. Főzni nem szabad, közvetlenül tálalás előtt adjuk az ételhez. Nemcsak ízesíti az ételt, de díszít is, ráadásul nagyon jó étvágygerjesztő és gyomorerősítő.
Főleg a krumplit, babot, borsót, a húsleveseket, salátákat, sülteket, tojásételeket, szendvicseket, a túrót és a lágy sajtokat, valamint halételeket és mártásokat ízesítenek vele.
Termesztése [szerkesztés]
A magvakat márciusban melegházba vagy cserépbe vetjük és májusban, kis csomókban ültetjük ki. Ha megerősödött, a föld feletti részt levágjuk és felhasználjuk. Ősszel cserépbe ültetjük, világos, de nem túl meleg helyen tartjuk. Egész télen friss fűszernövényt, és nagyon olcsó vitaminforrást biztosít.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ LaFray, Joyce. Tropic Cooking: The New Cuisine from Florida and the Islands of the Caribbean. Oakland: Ten Speed Press, 292. o. 0898152348 (1987)

