Szójabab

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Wikipédia:Hogyan használd a taxoboxokat?Infobox info icon.svg
Szójabab
Soybean.USDA.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Faboideae
Nemzetség: Glycine
Faj: Szójabab (G. max)
Tudományos név
Glycine L. max
Szójabab (nyers)
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 30 kcal   130 kJ
Szénhidrátok     5,94 g
- Cukrok  4,13 g
- Rost  1,8 g  
Zsír 0,18 g
- telített  0,046 g
- egyszeresen telítetlen  0,022 g  
- többszörösen telítetlen  0,058 g  
Fehérje 3,04 g
Víz 90,4 g
A-vitamin ekviv.  1 μg  0%
B6-vitamin  0,088 mg 7%
B12-vitamin  0 μg   0%
C-vitamin  13,2 mg 22%
K-vitamin  33 μg 31%
Kalcium  13 mg 1%
Vas  0,91 mg 7%
Magnézium  21 mg 6% 
Foszfor  54 mg 8%
Kálium  149 mg   3%
Nátrium  6 mg 0%
Cink  0,41 mg 4%
A százalékos értékek az amerikai felnőtt
javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak.
Forrás: USDA tápanyag adatbázis

A szójabab (Glycine max) egy Kelet-Ázsiában honos hüvelyes zöldségnövény. A szója szó a 醤油 japán kiejtéséből ered (しょうゆ, shōyu), amely a szójaszószt jelenti.

[szerkesztés] A magok összetétele

A szójabab tömegének kb. 60%-át olajok és fehérjék alkotják, ebből a fehérje 40% és az olaj 20%. A maradék kb. 35%-ban tartalmaz szénhidrátot és 5% szervetlen anyagot.

A szójafehérjék nagyobb része hőálló fehérje, ezért magas hőmérsékleten kell főzni.

A fő szénhidrátok az érett szójababban a diszacharid szacharóz (2,5–8,2%), a triszacharid raffinóz (0,1–1,0%) amelyben egy szacharóz és egy galaktóz kapcsolódik egymáshoz, és a tetraszacharid sztachióz (1,4–4,1%) amelyben egy szacharóz két galaktózzal kapcsolódik. A raffinóz és a sztachióz védik a babokat a kiszáradástól, de az ember számára nem emészthető cukrok ezért flatulenciát és hasi diszkomfortérzést okozhatnak.

A szója oldhatatlan szénhidrátjai poliszacharidok: cellulóz, hemicellulóz, és pektin. A szója legtöbb szénhidrátja rostanyag.

A szójabab genistein és daidzein izoflavonokat is tartalmaz, amelyek fitoösztrogén molekulák.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Soybean témájú médiaállományokat.
Élelmiszer-információk
Kritika
Egyéb
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%B3jabab