Szójabab
|
|
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Glycine L. max (L.) Merr. |
| Szójabab (nyers) Tápanyagtartalom 100 g-ban |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Energia 30 kcal 130 kJ | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A százalékos értékek az amerikai felnőtt javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A szójabab (Glycine max) egy Kelet-Ázsiában honos hüvelyes zöldségnövény, széles körben termesztett étkezési bab, amelynek számos felhasználási módja van. Az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet szempontjából, a növény inkább az olajos magvak osztályába sorolható sem mint a hüvelyesek osztályába. A zsírmentes (zsírtalanított) szójadara elsődleges, olcsó fehérjeforrás állati takarmányként is és előre csomagolt ételként is. A növényi szója olaj egy másik módja annak, hogy a szója termését feldolgozzák. Például, az olyan szójabab termékek mint a Texturált Növényi Fehérje (TNF), sok hús- és tejtermék analóg összetevője. A hagyományos, nem erjesztett élelmiszerekben felhasználják a szójabab mellett a szója tejet is és a későbbi tofut és tofu hélyat is.Az erjesztett ételek tartalmaznak szója szószt, erjesztett bab tésztát, nattot(erjesztett szójabab) és tempaht(szója terméket), sok más mellett. Az olajat számos ipari alkalmazásban használják. A főbb szója gyártók a következő: Amerika Egyesült Államok(35%), Brazilia(27%), Argentina(19%), Kina(6%)és India(4%). A szójababok jelentős mennyiségű fitinsavat, alfa-linolénsavat, izoflavonoidokat(genistein és daidzeint) tartalmaznak.
Név
A növényt általában úgy nevezzik, hogy a "nagyobb bab". Úgy az éretlen szóját mint az ételt edamamenaki-nak nevezik Japánban, azonban az angolok az edamame kifejezést csak az adott ételre használják. A szója szó a 醤油 japán kiejtéséből ered (しょうゆ, shōyu), amely a szójaszószt jelenti.
Osztályozás
A Glycine nevet eredetileg Carl Linnaeus vezette be (1737), az általa elsőként kiadott Geneva Plantarumban. A Glycine szó a görög Glykys(édes) szóból ered és valószínüleg az édes, körte alakú, ehető gumóra utal, amelyet az Észak amerikai, csvarodott, kúszó, lágyszárú hüvelyes terem, ez a Glycine Apios, manapság Apios Americana néven ismert. A termesztett szója először a Plantarum Fajok című könyvben jelent meg, Linnaeus-tól, Phaseolus max L. név alatt. 1917-ben, a Merill által javasolt "Glycine max(L)Merr." lett e hasznos növény neve. A Glycine Willd nemzetség két alnemzetségre bontható, Glycine és Soja. A Soja alnemzetség(Moench) F.J.Herm, magába foglalja a termesztett szóját, Glycine max(L)Merr.-t és a vad szóját, Glycine Soja Sieb & Zucc. Mind a két faj egynyári (egyéves) növény. A Glycine Soja a vad őse a Glycine Max-nak, és vadon nő Kínában, Japánban, Koreában, Tájvánban és Oroszországban. A Glycine alnemzetség legalább 16 vadon termő fajból áll. Mint más hosszú háziasítású növények között, a kapcsolatot a modern szója és a vadon termő fajok között már nem lehet minden bizonyossággal nyomon követni. Ez egy kulturális sokszínüség és egy nagyszámú faj.
[szerkesztés] A magok összetétele
A szójabab tömegének kb. 60%-át olajok és fehérjék alkotják, ebből a fehérje 40% és az olaj 20%. A maradék kb. 35%-ban tartalmaz szénhidrátot és 5% szervetlen anyagot.
A szójafehérjék nagyobb része hőálló fehérje, ezért magas hőmérsékleten kell főzni.
A fő szénhidrátok az érett szójababban a diszacharid szacharóz (2,5–8,2%), a triszacharid raffinóz (0,1–1,0%) amelyben egy szacharóz és egy galaktóz kapcsolódik egymáshoz, és a tetraszacharid sztachióz (1,4–4,1%) amelyben egy szacharóz két galaktózzal kapcsolódik. A raffinóz és a sztachióz védik a babokat a kiszáradástól, de az ember számára nem emészthető cukrok ezért flatulenciát és hasi diszkomfortérzést okozhatnak.
A szója oldhatatlan szénhidrátjai poliszacharidok: cellulóz, hemicellulóz, és pektin. A szója legtöbb szénhidrátja rostanyag.
A szójabab genistein és daidzein izoflavonokat is tartalmaz, amelyek fitoösztrogén molekulák.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Élelmiszer-információk
- IITA has CGIAR global mandate for Soybean research for development
- International Institute of Tropical Agriculture
- United Soybean Board
- American Soybean Association
- Cornell University Food and Brand Lab
- Evaluation of Anti-Soy Data and Anti-Soy Advocates
- Guardian - There's no risk to humans from soya
- Soy information
- Soy information at Soyatech
- Soy Heart healthy claims in dispute
- Soyinfo Center - SoyaScan database and books
- Soy Protein Information
- Kritika
- AlterNet: Health & Wellness: The Dark Side of Soy
- Concerns Regarding Soybeans
- Guardian - Should we worry about soya in our food?
- Health Canada: Soy - One of the nine most common food allergens
- Soy Allergy Information Page Asthma and Allergy Foundation of America
- Soy 'Link' To Male Infertility
- Soy Online Service This page provides exclusively and solely anti-soy 'facts'
- Gyilkos szójamezők című film
- Egyéb

