Olajsav

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Olajsav
Oleic-acid-skeletal.svg
Olajsav
Oleic-acid-3D-vdW.png
IUPAC-név (9Z)-Oktadec-9-énsav
Más nevek oleinsav
cisz-9-oktadecénsav
Kémiai azonosítók
CAS-szám 112-80-1
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C18H34O2
Moláris tömeg 282,4614 g/mol
Megjelenés színtelen folyadék
Sűrűség 0,9 g/cm3[1]
Olvadáspont 17 °C [1]
Forráspont 360 °C [1]
Oldhatóság (vízben) oldhatatlan[1]
Oldhatóság (más oldószerek) oldódik etanolban és dietil-éterben
Veszélyek
EU osztályozás nincsenek veszélyességi szimbólumok[1]
R mondatok nincs R-mondat[1]
S mondatok nincs S-mondat[1]
Lobbanáspont 189 °C[1]
LD50 25000 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

Az olajsav egy telítetlen karbonsav, zsírsav. Színtelen, olajszerű folyadék. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan, de szerves oldószerekben, például etanolban és dietil-éterben feloldódik. Glicerinnel alkotott észterek alakjában részt vesz az állati zsírok és a növényi olajok felépítésében.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Levegőn állva oxidálódik, megavasodik, színe barnává válik. A molekulájában található kettős kötés hidrogénezéssel telíthető, ekkor sztearinsavvá alakul. Gyenge, egybázisú sav, a sói az oleátok.

Izoméria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az olajsavnál fellép a cisz-transz izoméria. Az olajsav a cisz-módosulat, a transz-izomer neve elaidinsav. Ez a vegyület szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú. Az olajsav kevés salétromsav hatására könnyen átalakul (izomerizálódik) elaidinsavvá.

Előfordulása a természetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Glicerinnel alkotott észtere formájában számos állati és növényi zsiradék alkotórésze. A marhafaggyúban 32-52% mennyiségben fordul elő. A legnagyobb mennyiségben a növényi olajok tartalmazzák. Az olívaolaj például 70-85%-ban tartalmazza, de előfordul a szezám-, a kókusz-, és a lenolajban is.

Bizonyos rovarok bomló szervezetéből szabadul fel (pl. méhek, aratóhangyák; „a halál szaga”). Az olajsav hatására a dolgozók ösztönösen eltávolítják az elhullott testet a kaptárból ill. bolyból. Ha élő hangyát vagy méhet kenünk be olajsavval, azt is eltávolítják, mintha halott lenne. Az olajsav segít az élő egyedeknek, hogy elkerüljék a betegségben elpusztult társaikat, vagy azokat a helyeket, ahol ragadozók leselkednek rájuk.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Valamilyen növényi olaj vagy állati zsír hidrolízisével, elszappanosításával karbonsavak keverékét állítják elő. A keveréket először vákuumban desztillálják, majd a különböző zsírsavakat egymástól elválasztják.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Segédanyag a bőr-és a textiliparban. Emellett kenőanyagok, kenőcsök takarmányadalékok készítésére, illetve fémek tisztírására is felhasználják.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Bruckner Győző: Szerves kémia, I-1-es kötet
  • Furka Árpád: Szerves kémia

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i Az olajsav vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 31. (JavaScript szükséges) (németül)