Linolsav

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Linolsav
LAnumbering.png
Linoleic-acid-from-xtal-1979-3D-balls.png
IUPAC-név cisz, cisz-9,12-oktadekadiénsav
Kémiai azonosítók
CAS-szám 60-33-3
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C18H32O2
Moláris tömeg 280,44 g/mol
Sűrűség 0,90 g/cm3, 18 °C[1]
Olvadáspont -5 °C[1]
Forráspont 230 °C (21 hPa)[1]
Oldhatóság (vízben) Nagyon rosszul oldódik (0,139 mg/l, 20 °C)[1]
Oldhatóság (Más oldószerek) Jól oldódik etanolban, dietil-éterben és más szerves oldószerekben
Veszélyek
EU osztályozás (nincsenek veszélyességi szimbólumok)[1]
R mondatok nincs R-mondat[1]
S mondatok S24/25[1]
Lobbanáspont 112 °C[1]
LD50 >50000 mg/kg[2]
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A linolsav egy telítetlen karbonsav, a zsírsavak közé tartozik. Két kétszeres kötést tartalmaz. Színtelen, olajszerű folyadék. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan, de etanol, dietil-éter és más szerves oldószerek jól oldják. Glicerinészterei alakjában a természetben egyes növényi olajokban található meg. Az omega-6-zsírsavak közé tartozik. A nevét a lenolajról kapta.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A levegőn állva könnyen oxidálódik. Az oxidáció mellett polimerizálódik is, ekkor gyantává alakul. A kettős kötései katalizátor jelenlétében hidrogénnel telíthetők, ekkor sztearinsavvá alakul.

Előfordulása a természetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A természetben glicerinnel alkotott észterei (gliceridek) alakjában, az úgynevezett száradó olajokban fordul elő. Megtalálható például a lenolajban, a gyapotmagolajban és a mákolajban. A lenolaj hidrolízisekor keletkező karbonsavak 25-40%-át alkotja, a gyapotmagolajban 40-45%-ban található.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gliceridek lúgos hidrolízisével, elszappanosításával nyerik. Ezek hidrolízisekor különböző zsírsavak keveréke keletkezik, a különböző zsírsavakat egymástól el kell választani.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Festékbevonatok és emulgeálószerek készítéséhez alkalmazzák. Szappanok készítéséhez és a kozmetikában is felhasználják.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h A linolsav vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 31. (JavaScript szükséges) (németül)
  2. Linolsav (ChemIDplus)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]