Linolsav
| Linolsav | |
|---|---|
| IUPAC név | cisz, cisz-9,12-oktadekadiénsav |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [] |
| SMILES | CCCCCC=CCC=CCCCCCCCC(=O)O |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C18H32O2 |
| Moláris tömeg | 280,44 g/mol |
| Sűrűség | 0,90 g/cm3, 18 °C[1] |
| Olvadáspont |
-5 °C[1] |
| Forráspont |
230 °C (21 hPa)[1] |
| Oldhatóság (vízben) | Nagyon rosszul oldódik (0,139 mg/l, 20 °C)[1] |
| Oldhatóság (Más oldószerek) | Jól oldódik etanolban, dietil-éterben és más szerves oldószerekben |
| Veszélyek | |
| EU oszályozás | (nincsenek veszélyességi szimbólumok)[1] |
| R-mondatok | nincs R-mondat[1] |
| S-mondatok | S24/25[1] |
| Lobbanáspont | 112 °C[1] |
| LD50 | >50000 mg/kg[2] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A linolsav egy telítetlen karbonsav, a zsírsavak közé tartozik. Két kétszeres kötést tartalmaz. Színtelen, olajszerű folyadék. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan, de etanol, dietil-éter és más szerves oldószerek jól oldják. Glicerinészterei alakjában a természetben egyes növényi olajokban található meg. Az omega-6-zsírsavak közé tartozik. A nevét a lenolajról kapta.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kémiai tulajdonságai
A levegőn állva könnyen oxidálódik. Az oxidáció mellett polimerizálódik is, ekkor gyantává alakul. A kettős kötései katalizátor jelenlétében hidrogénnel telíthetők, ekkor sztearinsavvá alakul.
[szerkesztés] Előfordulása a természetben
A természetben glicerinnel alkotott észterei (gliceridek) alakjában, az úgynevezett száradó olajokban fordul elő. Megtalálható például a lenolajban, a gyapotmagolajban és a mákolajban. A lenolaj hidrolízisekor keletkező karbonsavak 25-40%-át alkotja, a gyapotmagolajban 40-45%-ban található.
[szerkesztés] Előállítása
Gliceridek lúgos hidrolízisével, elszappanosításával nyerik. Ezek hidrolízisekor különböző zsírsavak keveréke keletkezik, a különböző zsírsavakat egymástól el kell választani.
[szerkesztés] Felhasználása
Festékbevonatok és emulgeálószerek készítéséhez alkalmazzák. Szappanok készítéséhez és a kozmetikában is felhasználják.
[szerkesztés] Források
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet

