Linolénsav

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
α-Linolénsav
ALAnumbering.svg
Linolenic-acid-3D-vdW.png
Más nevek ALA; Linolénsav; cisz, cisz,cisz-9,12,15-Oktadekatriénsav;
Kémiai azonosítók
CAS-szám 463-40-1
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C18H30O2
Moláris tömeg 278,43 g/mol
Sűrűség 0,916 g/cm3, 20 °C[1]
Olvadáspont -11 °C[1]
Forráspont 232 °C (23 hPa)[1]
Oldhatóság (vízben) Gyakorlatilag oldhatatlan[1]
Oldhatóság (Más oldószerek) Oldható etanolban, dietil-éterben és más szerves oldószerekben
Veszélyek
EU osztályozás nincsenek veszélyességi szimbólumok[1]
R mondatok nincs[1]
S mondatok nincs[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A linolénsav vagy pontosabban alfa-linolénsav egy többszörösen telítetlen karbonsav, zsírsav. Három kétszeres kötést tartalmaz, mindhárom cisz helyzetű. Az omega-3-zsírsavak közé tartozik. Színtelen, olajszerű folyadék. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan, de etanolban, dietil-éterben és sok más szerves oldószerben jól oldódik. A természetben az úgynevezett száradó olajokban, például a lenolajban található meg. Az emberi és az állati szervezet nem tudja felépíteni, szintetizálni.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A levegőn oxidálódik. Az oxidáció mellett polimerizálódik is, gyantává alakul.

Előfordulása a természetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A linolénsav a természetben glicerinnel alkotott észterek, gliceridek alakjában található meg. Előfordul a lenolajban, a mákolajban, a kender és a gyapot olajának is alkotórésze. A lenolajban kötötten található karbonsavak 36-46%-át teszi ki. Az emberi szervezetben is megtalálható, mint glicerinészter.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gliceridek lúgos hidrolízisével (elszappanosításával) állítható elő. Ekkor egy zsírsavakból álló keverék keletkezik, ebből a keverékből nyerik ki.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Glicerinésztereit (a száradó olajokat) lakkok és olajfestékek készítéséhez alkalmazzák.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
  • Bot György: A szerves kémia alapjai

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g A linolénsav vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 31. (JavaScript szükséges) (németül)