Linolénsav

α-Linolénsav
Más nevek	ALA; Linolénsav; cisz, cisz,cisz-9,12,15-Oktadekatriénsav;
Azonosítók
CAS-szám	[463-40-1]
Tulajdonságok
Kémiai képlet	C18H30O2
Moláris tömeg	278,43 g/mol
Sűrűség	0,916 g/cm3, 20 °C
Olvadáspont	-11 °C
Forráspont	232 °C (23 hPa)
Oldhatóság (vízben)	Gyakorlatilag oldhatatlan
Oldhatóság (Más oldószerek)	Oldható etanolban, dietil-éterben és más szerves oldószerekben
Veszélyek
EU osztályozás	nincsenek veszélyességi szimbólumok
R mondatok	nincs
S mondatok	nincs
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa)

A linolénsav vagy pontosabban alfa-linolénsav egy többszörösen telítetlen karbonsav, zsírsav. Három kétszeres kötést tartalmaz, mindhárom cisz helyzetű. Az omega-3-zsírsavak közé tartozik. Színtelen, olajszerű folyadék. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan, de etanolban, dietil-éterben és sok más szerves oldószerben jól oldódik. A természetben az úgynevezett száradó olajokban, például a lenolajban található meg. Az emberi és az állati szervezet nem tudja felépíteni, szintetizálni.

Kémiai tulajdonságai

A levegőn oxidálódik. Az oxidáció mellett polimerizálódik is, gyantává alakul.

Előfordulása a természetben

A linolénsav a természetben glicerinnel alkotott észterek, gliceridek alakjában található meg. Előfordul a lenolajban, a mákolajban, a kender és a gyapot olajának is alkotórésze. A lenolajban kötötten található karbonsavak 36-46%-át teszi ki. Az emberi szervezetben is megtalálható, mint glicerinészter.

Előállítása

A gliceridek lúgos hidrolízisével (elszappanosításával) állítható elő. Ekkor egy zsírsavakból álló keverék keletkezik, ebből a keverékből nyerik ki.

Felhasználása

Glicerinésztereit (a száradó olajokat) lakkok és olajfestékek készítéséhez alkalmazzák.

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
• Bot György: A szerves kémia alapjai