Palmitinsav
| Palmitinsav | |
|---|---|
| IUPAC név | hexadekánsav |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [57-10-3] |
| PubChem | 985 |
| SMILES | CCCCCCCCCCCCCCCC(=O)O |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C16H32O2 |
| Moláris tömeg | 256,42 g/mol |
| Megjelenés | Fehér, kristályos |
| Sűrűség | 0,85 g/cm3, 62 °C-on[1] |
| Olvadáspont |
61-64 °C[1] |
| Forráspont |
351 °C[1] |
| Oldhatóság (vízben) | gyakorlatilag oldhatatlan[1] |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] |
| R mondatok | Nincs R-mondat[1] |
| S mondatok | Nincs S-mondat[1] |
| Lobbanáspont | 160 °C[1] |
| LD50 | > 10000 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A palmitinsav (vagy hexadekánsav) egy nagy szénatomszámú karbonsav, zsírsav. Fehér színű kristályokat alkot. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan. Hideg alkoholban is rosszul oldódik, de meleg alkohol és dietil-éter jól oldja. A természetben elterjedt, majdnem minden zsír felépítésében részt vesz. A sóit és észtereit palmitátoknak nevezik.
Tartalomjegyzék |
Kémiai tulajdonságai [szerkesztés]
A redukciójakor cetil-alkohol keletkezik.
Előfordulása a természetben [szerkesztés]
A természetben az észterei nagy mennyiségben megtalálhatók. A glicerinnel alkotott észterei (a sztearinsav mellett) fontos összetevői a növényi olajoknak (például pálmaolaj, kókuszolaj) és az állati zsíroknak. A miricilésztere megtalálható a méhviaszban, a cetilésztere (cetil-alkohollal alkotott észtere) a cetvelőben fordul elő. A pálmaolaj kis mennyiségben szabad palmitinsavat is tartalmaz.
Előállítása [szerkesztés]
Legegyszerűbben a pálmaolaj hidrolízisével nyerhető. Az ekkor keletkező karbonsavak 40-45%-a palmitinsav.
Felhasználása [szerkesztés]
A palmitinsav kiindulási anyag a palmitátok előállításánál, amelyeket szövetek beitatására, illetve gép- és kenőolajok készítéséhez használják. A palmitátokat a kozmetikában is alkalmazzák. Alumínium- vagy nátriumsója a napalm egyik alkotója.
Források [szerkesztés]
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet

